IgeIdő - napi meditáció

Október 1.
"Az Úr angyala pedig így szólt Fülöphöz: "Kelj fel, és menj Dél felé a Jeruzsálemből Gázába vezető útra, amely néptelen." Ő felkelt, és elindult. És íme, egy etióp férfi, a kandakénak, az etiópok királynőjének udvari főembere, aki egész kincstára fölé volt rendelve, és Jeruzsálemben járt az Istent imádni, visszatérőben hintóján ülve Ézsaiás prófétát olvasta." (ApCsel 8,26-28)

Az elkerülhetetlen találkozás

Fülöp, a tettrekész diakónus Jeruzsálemből a Gáza felé halad. Megkapta a parancsot - teljesíti. Ez már önmagában olyan momentum, amin korunk önmegvalósításhoz és perlekedéshez szokott embere fennakadhatna: miért mennék én egy néptelen útra? Ennek látszólag semmi értelme. De Fülöp szó nélkül felkel, indul. Az úton azonban feltűnik egy másik mozgó pont is: aranyozott hintón egy színes bőrű, igen fontos beosztású ember utazik, és egy akkoriban ritka tevékenységet folytat: olvas, méghozzá Ézsaiás próféciáit.
A hintón ülő fekete bőrű kincstárnok, az etióp anyakirálynő bizalmasa a zsidó vallás buzgó tanulmányozója. Élete szomorú problémája, hogy nem fogadja be teljes jogú tagként a jeruzsálemi közösség (5Móz 32). Ennek tudatában meghökkentően példaértékű az az igyekezet, Istent kereső akarat, a megismerés vágya, ami az etióp főembert mozgósítja. Még az úton hazafelé is folytatja a kutatást, hiszen érteni is akar, nemcsak követni. Valószínűleg kérdései vannak, és választ keres. Ez különbözteti meg felnövekvő hitét a gyermeteg vakbuzgóétól, aki megelégszik kézhez kapott, könnyen emészthető feleletekkel.
Rá még minden az újdonság erejével hat. Vonzza az ismeretlen, lenyűgöző világ. A szálakat azonban nem ő mozgatja. De érezhető, sejthető már az elkerülhetetlen találkozás képe, a láthatatlan kezek munkája, amelyek Fülöpön át Krisztushoz irányítják ezt az érdeklődő idegent.
Itt két történet, mozgókép fut egymás felé: az induló Fülöpé és a kereső, zötykölődő idegené. Találkoznak-e? Vagy elkerülik egymást? Választ kap majd az etióp férfi? Szinte bőrünkön érezzük a várakozás feszültségét, amint formálódik, elindul valami, és halad az elkerülhetetlen felé.
"Érted is, amit olvasol?" - kérdi később a meglepett etióp pénztárnokot Fülöp. A választ ismerjük. Hiába volt intelligens, tanult ember - buzgón vallásos -, a betűk mögötti igazság eddig a találkozásig homályban maradt. A bizonytalan, de érdeklődő utazó mellé odakuporodik a hintó ülésére Isten embere, Fülöp, akinek a helyzetet értő jelenléte, a titkot megfejtő ajándéka a Szentlélek által teljesen megváltoztatja a főember életét.
Vajon hányan szegődnek mellénk az úton, figyelmünket a helyes ismeret felé terelve? Észrevesszük-e őket? Vagy mi tudunk-e megfelelő válasszal - vagy még inkább megfelelő kérdéssel - szolgálni, amikor rövid ideig együtt haladhatunk az Istent kereső idegenekkel?
Szóba merünk-e állni velük akkor is, ha különbözőségük legalább oly szembetűnő, mint a színes bőrű kincstárnoké? És ami a legfontosabb: lesz-e mondanivalónk számukra az Isten által előkészített, sorsdöntő találkozások alkalmával?


Szerző: Sztankó Gyöngyi

 

Az IgeIdő kötet tartalma