IgeIdő - napi meditáció

Október 4.
"Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek." (Mt 7,7)

A sikeres imádság

Az Istennel való párbeszédnek is vannak "feltételei". Ezekről beszél Jézus, de nem követelőzik vagy kioktat, hanem szavaiban ott van a biztatás, hogy sikerülni fog.
Életünk folyamatos istenkeresés. Magasságok és mélységek, sikerek és kudarcok, bűnök és bűnbocsánat között folyamatosan Isten felé közeledhetünk. Pontosan fogalmazza meg ezt a folyamatot Ady Endre Az Isten-kereső lárma című versében:

Neved sem értem, Istenem,
De van két árva, nagy szemem,
S annyi bolondot látok,
Hogy e sok bolondságból
Nagy ijedelmemben,
Uram, hozzád kiáltok.

Próbáltam sokféle mesét,
De, hajh, egyik se volt elég:
Szívemben, idegimben
Kiabáló, nagy lárma
Téged keres, Fölség,
Isten, a tied minden.

Éppen ő azt is átélhette, hogy életünk nem csupán keresés, hanem ránk találás is. Így vall erről Az Úr érkezése című versében:

Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.

Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép, tüzes nappalon
De háborus éjjel.

És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom.
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom.

Az életünk folyamatos zörgetés. A testi, lelki szellemi társtalanság kínját fogalmazza meg József Attila a Gyermekké tettél című versében.
A kinyíló égbolt csodáját pedig így tagolja szavakba Weöres Sándor Ábrahám áldozása című versében:

"Jó vagy - tudom én, de nem érthetem:
ím nyílik a mennyek boltja
és éledez, örvend, zeng a szívem!
gödölyét küldtél a bokorra:
minket fölemelsz és áldozatul
értünk ártatlan gödölye hull
vergődve a vérbe, pokolba."

Életünk folyamatos kérés. Nagy László fiatalkori verse szól erről:

"Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét,
üres vékámba
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra hevernem,
kérdésre választ
ő küldjön,
hogy hitem széjjel
ne dűljön,
adjon az Isten
fényeket,
temetők helyett
életet -
nekem a kérés
nagy szégyen,
adjon úgyis, ha
nem kérem."


Szerző: Laborczi Géza

 

Az IgeIdő kötet tartalma