IgeIdő - napi meditáció

December 3.
"Tudok cselekedeteidről. Íme, nyitott ajtót adtam eléd, amelyet senki sem zárhat be, mert bár kevés erőd van, mégis megtartottad az én igémet, és nem tagadtad meg az én nevemet." (Jel 3,8)

Lépj be a nyitott ajtón!

Gyakran halljuk manapság: az internet nem felejt. A világ számos pontján működő szerverek mindenféle adatot tárolnak rólunk. Nemcsak levelezésünket, képeinket, videóinkat, hanem azt is, hogy milyen honlapokat kerestünk fel, milyen hirdetéseket néztünk. Megállapítják azt is, milyenek vagyunk, "profilt" készítemek rólunk. De hogy ki is áll az egész mögött? Nem tudjuk.
Olykor talán nyomasztó, ugyanakkor felszabadító erejű a fenti üzenet: tudok dolgaidról. Valaki azt üzeni nekünk, hogy nem kell rejtőzködnünk. Ezt már nem egy sötét arcú, homályos eredetű, személytelen hatalom mondja, hanem az, aki így mutatkozik be nekünk: "a Szent, az Igaz, akinél Dávid kulcsa van, és amit kinyit, senki nem zárja be, és amit bezár, senki nem nyitja ki" (3,7). Ő - a feltámadott Jézus - nem rejti el igazi lényét, világossá teszi, kivel állunk szemben. De személyén túl föltárja előttünk velünk kapcsolatos szándékát is, hogy még jobban megismerjük őt. Nyitott ajtót ad elénk, azaz hív bennünket országába. Tudja, arra nincs lehetőségünk, sem erőnk, hogy magunk nyissuk ki a menny ajtaját. Nincs olyan emberi jóság, teljesítmény, amely arra kényszeríthetné a kaput, hogy nyíljon meg. Amikor Jézus meghalt a kereszten, kettészakadt a templom kárpitja. Az ő halálával nyílt meg előttünk a menny. Nekünk csak be kell lépnünk rajta. Egy cigánymisszióban dolgozó barátom mondta el a következőt: látta, hogy a cigánygyermekek gyanúsan néznek rá, miért is akarja őket Géza bácsi a mennybe kényszeríteni, ahol olyan sok hely van. Milyen is az a hely egyáltalán? Erre ő taktikát váltott. "Gyerekek, már alig van hely a mennyben" - mondta nekik. Erre azonnal megváltozott a gyermekek hozzáállása is: "Nem lehetne mégis valahogy elintézni, hogy mi is mehessünk oda, Géza bácsi?" Milyen érdekes is az ember... Csak meg ne szokjuk, hogy nyitva van az ajtó, mert egyszer végleg bezárul. Urunk akarata az, hogy lépjünk be rajta, már ma!


Szerző: Szabó András

 

Az IgeIdő kötet tartalma