IgeIdő - napi meditáció

December 11.
"Legyen gondod önmagadra és a tanításra, maradj meg ezek mellett, mert ha így cselekszel, megmented magadat is, hallgatóidat is." (1Tim 4,16)

Leckét veszek, leckét adok

Évtizedekig hódoltam a dohányzás szenvedélyének, pedig tudtam, előbb-utóbb annak káros következményei aláássák egészségemet. Már ott tartottam, hogy a szünetben elbújtam a hittanos gyermekek elől - mint annak idején szüleim elől -, hogy ne lássák, ne mutassak rossz példát nekik.
Amikor már éreztem, hogy probléma van az egészségemmel, neves orvosprofesszor ismerősömhöz mentem magánrendelésre. Természetesen - mint majdnem minden orvos - föltette a kérdést: dohányzom- e. Igenlő válaszomra azt mondotta, sürgősen abba kellene hagynom. Ekkor ránéztem az ujjai közt füstölgő cigarettára, meg az asztalán lévő megtelt hamutartóra, és azt találtam mondani: "Könnyű ezt mondani, főorvos úr." Mire ő műlábával nagyot dobbantott a kőpadlón, székéből felemelkedve kiáltott rám: "De én nem vagyok beteg!" (Lábát előzőleg érszűkület miatt amputálták.) Elgondolkoztam azon, ha ő nekem ilyen tanácsot adva egészen másként él, hogyan hallgassak rá.
Jézus nemcsak szavakkal, de cselekedeteivel is tanított. Pál apostol pedig tanítványának írja azt: "légy példája a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben..." (4,12) Tehát a tanítvány élete példa legyen a gyülekezetben. Legyen gondja arra, hogyan viselkedik és hogyan tanít. Jó tanító csak akkor lehet valaki, ha tud példát mutatni, és az átadandó ismeretanyagot előre áttanulmányozta, megértette. Tanár ismerősöm a készülésben mindig egy leckével előbb jár a tanítványainál, hiszen a másnapi leckét is ismernie kell. Jézus tanítása a mi megmentésünket, üdvösségünket munkálja. Ha másokat akarok tanítani, kész tudással kell rendelkeznem, hiszen a saját magam és hallgatóim megmentését csak így szolgálhatom hitelesen.


Szerző: Balázs Tibor

 

Az IgeIdő kötet tartalma