Összefonódó szavak – Visszhang harmadszor

Összefonódó szavak – Visszhang harmadszor

Share this content.

Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: Stifner-Kőháti Dorottya
A visszhang gazdag jelentésű szó. Egyrészt ezzel jelöljük azt a jelenséget, amikor egy hangsor egy távolabbi felületről visszaverődik, és többször is hallható. Átvitt értelemben olyan személyt jelent, aki mások szavait, véleményét magáévá teszi, követi, hirdeti. Kifejezi továbbá a szó a másokban keltett érdeklődést, hatást is. A Luther Kiadó Visszhang című, immár harmadik kiadásban megjelent kötetében százhuszonhat kortársunk léleképítő fohászait találjuk, hogy segítségünkre legyenek (hit)életünk hol örömteli, máskor nehézségekkel terhelt időszakaiban. Az egyházi év, a hét, a nap minden szakára, a családi és közösségi élet számtalan helyzetére – a születéstől a koporsóig – találunk a könyvben olvasmányokat, imádságokat.

E különleges „visszhangok” Krisztuskövető, Krisztust hirdető emberek bizonyságtételei. Velük: hitben élő testvéreinkkel imádkozhatunk együtt „belső szobánkban”, elcsendesedésünk óráiban vagy bibliaórai közösségben. E láthatatlan, mégis mindennél erősebb kötelék, az imádságok kincsestára ez a praktikus, mérete révén bárhova magunkkal vihető könyv.

„Nagy szükség van imádkozó emberekre az egyházban. […] Az imádkozás szolgálat. Bárhol végezhető, és bárki felvállalhatja. Az imádság az a nagy ös - szekötő kapocs Isten és az emberek között, amivel földi életünk minden kérdése odahelyezhető Isten elé […]. Csak az alaphangra kell vigyáznunk, hogy az ne változzon! Egy énekversünk első sorában található meg ez tömören: »Mit Isten tesz, mind jó nekem.« Innen induljunk, és ide is érkezzünk meg mindig” – kezdi az új kiadás előszavát Szabó Lajos, a kötet szerkesztője, az Evangélikus Hittudományi Egyetem nyugalmazott rektora.

Rámutat: aki ma szeretne megtanulni imádkozni, meditálni, bizony nincs könnyű helyzetben. Nagy a kínálat, nem egyszerű eligazodni. A legegyszerűbb, eleinktől örökölt módszerek azonban ma is gyümölcsözőek. Ne féljünk mások imádkozó szavaival vagy egy-egy képpel élni – hívja fel a figyelmet a szerkesztő. Nagy ajándék és nagy felelősség is használni a szavakat – olvassuk a 156., Összefonódtak szavaink című imában.

Arra is emlékeztet a kötet szerkesztője: „Egyházi megújulás nem képzelhető el a lelki élet újrafogalmazó és aktuálisan megszólaló kommunikációja nélkül. Isten szava úgy ér el minket, ha nem a […] monológ útját járjuk, hanem dialógusban élünk.”

Hogy e dialógusra milyen nagy igény mutatkozik, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy tizennyolc év alatt harmadik kiadásban (2001, 2005, 2019) jelenik meg a Visszhang. Az első kiadás sötétzöld vászonborítóját elgondolkodtató alkotás fotója díszítette: Polgár Rózsa textilművész Gyűrődés című gobelinjéé. Ez a könyv rég elfogyott; kincsként őrzik, akiknek megvan. Első megjelenése óta éppen nagykorúvá érett egy generáció – ideje volt újra az olvasók kezébe adni ezt a lelkiséget építő kötetet.

Aki olyan szerencsés, hogy birtokolja a régit, bátran tegye mellé az újat! Nem utánnyomást kap kézbe: a javított, átdolgozott szövegek mellett – két évtized alatt változott a nyelv, a gyorsuló, egyben egyszerűsödő kifejezésmódra is reflektálni kívánt a szerkesztő – harminc új imádság és egy teljesen új fejezet (Teremtett világ – emberi közösség) is bekerült. A fotóanyag is bővült, gazdagodott. A régi, sötétzöld borítós Visszhang tizennyolc év elteltével, ellentmondva az idő múlásának, megifjodva, friss, üde zöld borítóval, de ugyanazon fotóval jelent meg.

Megtörténik – még talán lelkészekkel is –, hogy nem jönnek könnyen szavak az ajkunkra. Áldás ilyenkor egy találóan megfogalmazott ima! Sokan naponkénti, reggeli vagy esti elcsendesedésükhöz készítik oda a Biblia és az Útmutató mellé imádságoskönyvüket. Az új kötetet is színes jelzőszalagok teszik praktikussá, megkönnyítve, hogy ott nyissuk fel éppen, ahol életünk, lelkünk tart. Lehet betegség vagy gyász, életközepi válság, krízis, kiégés vagy akár túláradó öröm – kézen fognak a szerzők, és empátiával, igényes magyar nyelvezettel, stílussal vezetnek. Irodalmi alkotásokat is találunk: jó rácsodálkozni, hogy milyen gazdag egyház vagyunk lelkiségünk tekintetében.

Az imádságok most is anonimak, de a kötet végén megtalálható a szerzők névsora. Lelkészek és gyülekezeti tagok egyaránt vannak köztük; többen már hazaköltöztek az Úrhoz. Hiteles szavak hiteles emberektől. Idősek, fiatalok: élő hitű, kérdéseikkel, kétségeikkel, örömükkel, bánatukkal Isten színe elé lépő kortársaink az evangélikus egyházban. Helyettünk szólnak a kötet lapjain.

Köszönet nekik és a szerkesztőnek, valamint a szintén imádságra indító fotók készítőinek, hogy megfogalmazták és közkinccsé tették gondolataikat. Újítsa meg egyházunk imádságos életét ez a könyv, váljék olyan üdévé és lüktetővé, mint borítójának az életet, a tavaszt, a megújulást idéző színe.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 47–48. számában jelent meg 2019. december elsején.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!