14145

  • Gyógyír szétszabdalt régiónknak

    A trianoni békediktátum aláírása századik évfordulójának évében arra keressük a választ, hogy vajon egy évszázad elteltével az összetartozásnak milyen formái élnek tovább a magyar nemzet, a hívő közösségek és a családok életében. Kérdéseinket Korányi András egyháztörténésznek, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzorának tettük fel.

    Bővebben

  • Miért üres a torony gombja? – A romániai magyar evangélikus egyház Trianon utáni történetéből

    A Magyarországi Luther Szövetség és a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottsága szervezésében minden hónap utolsó csütörtökén különleges program helyszíne Budapesten az Evangélikus Országos Múzeum. A koronavírus-járvány miatt a sorozat néhány hónapon át szünetelt, de június 26-án már elhangozhatott Veres Emese-Gyöngyvér előadása. Az egyházi néprajz kutatójaként is ismert előadó az alábbiakban az Evangélikus Élet magazinunk olvasói számára elevenítette fel a trianoni országhatárokon kívül rekedt magyar lutheránus „szervezkedések” epizódjait.

    Bővebben

  • A múltat végképp eltörölni nem lehet – Előadás a trianoni békediktátum 100. évfordulóján

    Stermeczki András dunaújvárosi evangélikus lelkész a trianoni békediktátum 100. évfordulóján a Bács-Kiskun Megyei Evangélikus Egyházmegye lelkészi munkaközösségében tartott előadást. Az alábbiakban ezt közöljük honlapunkon.

    Bővebben

  • „Harcos kedvét mégsem vehették el tőlünk” – A futball mint a nemzeti érzés új talaja Trianon után

    A modern testkultúra története során sokszor előfordult, hogy egy sportesemény különleges figyelmet kapott a politikai háttere miatt. Ilyen volt például az afroamerikai Jesse Owens négy aranyérme a náci Németországban rendezett, 1936-os olimpián, az 1956-os melbourne-i véres magyar–szovjet vízilabda-elődöntő, a hidegháború idején játszott amerikai–szovjet aranycsaták kosárlabdában és jégkorongban vagy a délszláv háború kirobbanása előtt lezajlott Dinamo Zagreb – Crvena zvezda labdarúgó-mérkőzés. Sokan úgy gondolják, hogy a sportot nem szabad összekeverni a világban zajló eseményekkel, az olimpiai eszme szerint is a sportban példát kell mutatni az emberiségnek – a békés, az emberi méltóságot előtérbe helyező társadalom érdekében. Vannak azonban helyzetek, amikor a versenyeken nem csupán a győzelemért, hanem magasztosabb célért is küzdenek a sportolók, ilyenkor pedig az egyetemes eszmék elhalványulnak. Ezekben a helyzetekben sokszor egy egész népet képviselnek a sportemberek, és a nép egy emberként áll a hátuk mögött. Ilyen szerepet töltött be a sport – elsősorban a labdarúgás – Magyarországon a trianoni békediktátum ratifikálása után.

    Bővebben

  • „Mi lett volna, ha…”

    Az olvasót a Trianon-emlékév alkalmából megjelent kötet címében váratlan felismerés érheti: az Egyperces novellák egyikét (Nézzünk bizakodva a jövőbe!) idézi játékos kifordítással. Az emlékezetes egyperces, melyben Örkény a magyarság jövőbeli diadalmenetét vázolja fel, egészében – mottóként – is szerepel a kötetben. Felmerülhet a kérdés, hogyan kerül a humoros látomás a novellaantológia élére, az ugyanis bizonyos, hogy az örkényi látásmód aránylag nehezen illeszthető be a Trianon-diskurzus megszokott rendjébe.

    Bővebben

  • Az evangélikus Trianon számokban

    A magyarországi evangélikusok trianoni veszteségeiről több adat is megjelent különböző publikációkban. Ezek az adatok a legtöbb helyen részlegesek, többször ellentmondásosak, ezzel együtt szinte soha nem derül ki, hogy az „országon”, illetve az „evangélikusokon” pontosan mit is értenek az egyes szerzők. Trianon százéves évfordulóján igyekeztünk összeszedni a legfontosabb és a lehető legpontosabb adatokat – tisztázva, hogy pontosan mit is értünk a fentebbi országfogalmon, felekezeti entitáson, és hogy milyen forrásokra támaszkodunk ez ügyben.

    Bővebben

  • Egy évszázados traumáról

    Szerte az országban száz másodpercre megszólaltak a templomi harangok, közöttük sok evangélikus is június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulóján.

    Bővebben

  • Trianonról a friss Credóban

    Amikor ezeket a sorokat írom, még a fülemben kondul a valódi vagy online térben hallott harangszó. A trianoni diktátum aláírása századik évfordulójának egyik valós üzenete évtizedeken és országhatárokon átívelő összetartozásunk és az igény, hogy ezt megélhessük. Azonban fontos, hogy mind többet tudjunk meg nemcsak a számunkra gyászosan végződő béketárgyalásokról, hanem azokról a történelmi körülményekről is, amelyek ide vezettek, illetve azokról a folyamatokról, közösségi vagy személyes történetekről, amelyek innen indultak. A Credo folyóirat 2020/2. száma ehhez az utóbbihoz kíván némi támpontot nyújtani és az emlékév kiadványtömegében valamiféle saját színt felmutatni.

    Bővebben

  • Lehet közös utunk – trianoni megbékélés

    A Trianon 100 éves évfordulója alkalmából sok részletet is átgondoltunk. Jogos a felháborodásunk a 100 évvel ezelőtti döntéssel kapcsolatban, mert színtiszta magyar részeket is elszakítottak Magyarországtól. Most olyan részletekre szeretnék gondolni, ami segít utat keresni a mában és a holnapban a közös együttélésre, megbékélésre. Építkezni, gyarapodni úgy lehet, ha segítjük egymást. Talán először érzelmileg kell megközelíteni a kérdést.

    Bővebben

  • Maroknyi magyar kitartása – Az összetartozás napja Felvidéken

    Sajógömör – Nem Budapesten szeretnénk átélni ezt a napot – e sorok írói mindketten így éreztek a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulójával kapcsolatban, de nem tudtuk, hol máshol tegyük. Amikor az évfordulót megelőző napon egy jövőbeli riportot egyeztetve felhívtuk Bálintné Varsányi Vilma lelkésznőt, kiderült: autó híján nem tud eljutni június 4-én a sajógömöri hívekhez, akikkel több éve ápolja a kapcsolatot, s akik között szolgál. Számunkra nem volt kérdés: szívesen elvisszük, és a gömöri közösséggel együtt fogunk emlékezni a máig felfoghatatlanra. Úti beszámoló június 4-ről.

    Bővebben

  • Országhatáron imára kulcsolt kezekkel – Ágfalván is megemlékeztek Trianonról

    Ágfalva – 2020. június 4-én megemlékeztek az ágfalvi evangélikus templomban is a trianoni katasztrófáról. A versek, a zene és a gyertyagyújtás előtt elhangzott bevezető gondolatokat és az alkalmon készült felvételeket az alábbiakban adjuk közre.

    Bővebben

  • „A mennyországban mind egyformán Isten gyermekei leszünk”

    Budapest – 2020. június 4-én volt éppen 100 éve annak, hogy a versailles-i Nagy-Trianon palota Cotelle-csarnokában Benárd Ágost és Drasche-Lázár Alfréd rajta hagyta a kézjegyét azon a dokumentumon, ami a történelmi Magyarország sorsát végérvényesen megpecsételte. A szomorú centenárium apropóján szervezetünk egy olyan online eseménnyel készült, amelynek témája a hit és a magyarságtudat kapcsolatát próbálta körüljárni. Ebben a közös gondolkodásban – természetesen nem véletlenül – olyan atyák és lelkészek vettek részt, akik maguk is valamelyik szomszédos ország magyar kisebbségéhez tartoznak és próbálnak a saját anyanyelvükön missziót folytatni gyakran más anyanyelvűek körében is.

    Bővebben

  • Kettős centenárium

    1920 júniusa a hazai evangélikusság számára különösen is emlékezésre érdemes. A trianoni szerződés aláírásának évfordulója szomorú esemény, hiszen a történelmi Magyarország elszakított területein jelentős számú evangélikusság élt, akiknek életlehetőségei jelentős mértékben szűkültek, sokszor ellehetetlenültek az utódállamokban. A békeszerződéssel, valamint ennek hatásával kapcsolatos értékelések és emlékek az utóbbi évtizedekben már nem számítottak tabutémának, így elfoglalták megérdemelt helyüket gondolkodásunkban. Kevesen tudják azonban, hogy az Országos Evangélikus Szövetség éppen a békeszerződés aláírása előtti napon, 1920. június 3-án alakult meg. Az alakuló közgyűlés ezért, a szövetség céljainak és feladatainak rögzítésén kívül, a békeszerződés másnap esedékes aláírása elleni kiállás fórumává is vált.

    Bővebben

  • Trianon 100 szubjektív

    Mi az a Trianon? Nem tudom. Kiskoromban az üzletben számomra idegen nyelven voltak kiírva dolgok. Amikor anyukám elküldött élesztőért, mindig megkérdeztem, mi van ráírva, hogy tudjam, mit is kell hozni. De egy kedves idős tanító néni megtanította, hol van a magyar címerben a Tátra, Mátra, Fátra, és a Duna Tisza, Dráva, Száva.

    Bővebben

  • Trianoni sóhaj – Egy Felvidéken szolgáló magyar lelkésznő gondolatai

    „Nézem az állomások nevét jelző kék-sárga táblákat. Sajókeresztúr, Sajóecseg, Sajószentpéter, Sajókaza. Én pedig Sajógömörre tartok. Hogyan történhetett meg, hogy az utóbbi már egy másik országban van?” – teszi fel a kérdést személyes hangvételű cikkében Pethő Judit. A miskolci evangélikus lelkész Felvidékre jár át szolgálni a magyar anyanyelvű lelkész nélkül élő evangélikus hívekhez. A trianoni békediktátum 100 éves évfordulóján a lelkésznő soraival emlékezünk.

    Bővebben

  • Trianoni megemlékezés Aradon: kitartás a hit és az anyanyelv mellett

    Arad – Ökumenikus imával emlékeztek meg Aradon az első világháborút lezáró, és a Magyarországot megcsonkító trianoni békeparancs aláírásának 100. évfordulójáról június 4-én, csütörtök délután.

    Bővebben

  • Ökumenikus istentisztelet a trianoni évfordulón Sepsiszentgyörgyön

    Sepsiszentgyörgy – Több százan vettek részt a magyar történelmi egyházak lelkészei által Sepsiszentgyörgy főterén tartott ökumenikus istentiszteleten, a száz évvel ezelőtt aláírt trianoni békeszerződésre emlékezve.

    Bővebben

  • Hálás vagyok Istennek, hogy magyar vagyok

    Labossa Lajos volt az esperes, amikor 1996-ban a Fejér-Komáromi Evangélikus Egyházmegyébe kerültem. Nem telt el év, hogy ne vitte volna el papjait, bennünket, az egyébként rozsnyói származású Lala bácsi a Felvidékre. Beleszerettem városaiba, tájaiba. Kassa, Eperjes, Lőcse, Bártfa, Ótátrafüred, Csorba-tó, Pozsony, Csetnek, Vöröskő, a bányavárosok, Késmárk, nem sorolom tovább, ahol tovább erősödik a hazaszeretetem, ahol nagyon szeretek ma is elidőzni.

    Bővebben

  • Mi nekem Trianon?

    Ha a 70-es, 80-as években elhagytuk az országot, mindig volt a daciaban a fenekem alatt csempészárú. Erdélybe és Szlovákiába Bibliát, Ausztriába kolbászt meg fokhagymát, Jugóba guriga sajtot vittünk. Ezeken ültem a határon, be voltam csinálva rendesen – de minden megérkezéshez arcok, sorsok, életek kapcsolódnak.

    Bővebben

  • Imádsággal emlékeztek meg a trianoni gyászos eseményekről Kiskőrösön

    Kiskőrös – Megható és torokszorító pillanatokat élhettek át azok, akik elmentek 2020. június 4-én délután a kiskőrösi evangélikus templomban rendezett megemlékezésre. Lupták György nyugalmazott evangélikus esperes bevezető gondolatai után Turán István történész beszélt a trianoni békediktátumról és máig ható következményeiről.

    Bővebben

  • Trianon pünkösdje – Az evangélikus egyház a békediktátum után

    Száz évvel a trianoni döntés után sem nemzetként, sem egyházként nem sikerült még elvégeznünk a gyászmunkát. Trianon elsiratását az egyházak számára különösen is sok megpróbáltatást hozó 20. századi történetünk akadályozta meg. A békediktátum olyan sokkot jelentett, hogy erre az egyetlen természetes válasz csak az el nem fogadás, a „nem, nem soha” lehetett. A magyarlakta területeken is túlnyúló teljes revízió politikája is hozzájárult ahhoz, hogy Trianon után negyedszázaddal újabb tragédiába fusson nemzetünk. 1945 után Trianon tabuvá, a két világháború közötti történelmünk pedig hivatalosan az ország legsötétebb korszakává vált. 1989 után a szocializmus történetének feldolgozásával voltunk elfoglalva, csak az elmúlt tíz év figyelme fordult Trianon és az azt követő korszak felé – a kutatást és újragondolást zajos közéleti, politikai viták kísérik. Az evangélikus egyházunkat ért veszteségeket és a két világháború közti virágzásának történetét sem tártuk fel teljeskörűen. Ez az írás is csak nagy vonalakban, vázlatosan tudja bemutatni, mi történt velünk Trianonban és a következő két évtizedben.

    Bővebben

  • Egytest a mi hazánk

    Az első bécsi döntés után, Horthy Miklós komáromi bevonulásának napján, 1938. november 6-án közölte a Pesti Napló Babits Mihály Áldás a magyarra című versét. Hazánk ekkor visszakapott egy 12 012 négyzet-kilométeres területet, amelynek lakossága 86,5 százalékban vallotta magát magyarnak. A döntésnek köszönhetően újra Magyarországhoz került Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva és Losonc is.

    Bővebben

  • Lehet, mert kell – Adorjáni Dezső Zoltán püspök üzenete a trianoni békediktátum centenáriumára

    Kolozsvár – 1937 elején a budapesti Láthatárban Makkai Sándor regényíró és református püspök egy esszét jelentetett meg, Nem lehet címmel. Már a cím összefoglalta Makkainak a szövegben kifejtett mondanivalóját: „nem tudom elképzelni a kisebbségi életnek semmiféle emberhez méltó elrendezését, mert magát a kisebbségi ’kategóriát’ tartom emberhez méltatlannak és lelkileg lehetetlennek”.

    Bővebben

  • A trianoni békeszerződés és az evangélikusság

    Az 1920-as trianoni békeszerződés Magyarország – és egyben az egész kelet- és dél-közép-európai régió – történetének olyan traumatikus fejezete, mely az élet minden területén drasztikus változásokhoz vezetett. Az első világháború ilyen súlyos tartalmú és diktátum jellegű lezárása mögött érdemben két tényező állt: a háborús vereség és a hosszú távon megoldatlan nemzetiségi együttélés, amit csak súlyosbított az ország 1919-ben viharosan végbement politikai összeomlása. Az 1920-ban bekövetkezett trauma sem a maga összetett tényszerű összefüggésrendszerében, sem szellemi-lelki hatásában nem tekinthető feldolgozottnak. A centenárium alkalmából az egyre kiterjedtebb kutatás szempontjai közül az evangélikusságot érintő legfontosabb szálakat érdemes kiemelnünk.

    Bővebben

  • Átrajzolt térképek – 1920. június 4. következményei egyházunkban

    Trianon. Több mint szó: fogalom. Velünk él száz éve. Diktátum, oktrojált „béke”. Egy nép, közösségek, egyházak, családok, egyének drámája, amely magába foglal küzdelmet, reményt, veszteséget, megbékélést, összefogást, összetartozást. Az első világháborúban győztes hatalmak diktátumának következményeiről így írt az irodalmi Nobel-díjas Winston Churchill brit miniszterelnök: „Az egykori Habsburg Birodalmat alkotó népek és tartományok számára a függetlenség olyan kínszenvedéseket hozott, amelyeket a régi költők és teológusok csak az elkárhozottak számára tudtak elképzelni.” Gyökeres átalakulást hozott az új helyzet egyházunkban is. Ennek részleteit dr. Lackner Pál korábbi tábori püspök, egyházunk püspöki tanácsának titkára tárta fel doktori disszertációjában. Őt kértük elemző beszélgetésre.

    Bővebben

  • „Rendezni végre közös dolgainkat…” – Gáncs Péter emlékei Trianon apropóján

    Gáncs Péter nyugalmazott evangélikus lelkész nagytarcsai díszpolgárként a helyi lap trianoni számában osztotta meg gondolatait a témáról.

    Bővebben

  • Trianon 100 – Jeszenszky Géza: Barátokra van szükségünk…

    Jeszenszky Géza történészt, egyetemi tanárt, volt külügyminisztert arra kérte a Magyar Kurír, segítsen megérteni a múltnak számunkra tragikus szeletét, melyet a trianoni békeszerződés jelent, valamint a jelen feladatait. A történész szerint jogosan nevezhetjük békediktátumnak a versailles-i szerződést.

    Bővebben

  • Trianon 100 – Pályázat

    Budapest – A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma pályázatot hirdet az evangélikus nevelési–oktatási intézmények tanulói és gyülekezetei részére a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából. Részleteket az alábbiakban olvashatnak.

    Bővebben

  • „Gyülekezeteinkben méltó módon emlékezzenek meg a trianoni békediktátum 100. évfordulójáról!”

    Budapest – „A Magyarországi Evangélikus Egyház Püspöki Tanácsa az Országos Presbitérium határozata nyomán támogatja, hogy gyülekezeteinkben méltó módon emlékezzenek meg a trianoni békediktátum 100. évfordulójáról” – áll a Püspöki Tanács felhívásában.

    Bővebben

  • 100 év hibáztatás – Egy evangélikus lelkész Trianonról

    Száz év távlatából tekintünk vissza a magyar nemzet legnagyobb tragédiájára, és saját magunkra is. Mi változott bennünk ez idő alatt? Fel tudtuk dolgozni a gyászt, egyáltalán fel lehet-e? Homoki Pál evangélikus lelkész ragadott tollat, hogy leírja gondolatait.

    Bővebben

Oldalak

Feliratkozás 14145 csatornájára