4000

  • Miért vagyok hívő, keresztény és evangélikus? – Válasz Hodász Andrásnak

    Május 25-én jelent meg a Papifrankó YouTube-csatornáján egy videó, amelyben Hodász András római katolikus atya arról beszélt, hogy ő miért hívő, keresztény és katolikus. Az amúgy nagyon értékes és sok „frankó” tartalmat közvetítő csatorna komoly „méhkasba” nyúlt ezzel a videóval.

    Bővebben

  • Szent vendégség – Jubileumi kortárs keresztény ikonográfiai biennálé

    A Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelye az idén őszre tervezett, de a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott nemzetközi eucharisztikus kongresszushoz csatlakozva, ugyanakkor a kiírásban is az ökumenét megfogalmazva Szent vendégség (Eucharisztia/Úrvacsora) címmel hirdette meg az idei, immár tizedik biennálét. A kialakult veszélyhelyzet okán az országos kortárs képző- és iparművészeti kiállítást csupán két napig lehetett megtekinteni, ezért a szervezők úgy döntöttek, hogy a tárlat anyagát némi szöveges kiegészítéssel online is bemutatják.

    Bővebben

  • Kettős centenárium

    1920 júniusa a hazai evangélikusság számára különösen is emlékezésre érdemes. A trianoni szerződés aláírásának évfordulója szomorú esemény, hiszen a történelmi Magyarország elszakított területein jelentős számú evangélikusság élt, akiknek életlehetőségei jelentős mértékben szűkültek, sokszor ellehetetlenültek az utódállamokban. A békeszerződéssel, valamint ennek hatásával kapcsolatos értékelések és emlékek az utóbbi évtizedekben már nem számítottak tabutémának, így elfoglalták megérdemelt helyüket gondolkodásunkban. Kevesen tudják azonban, hogy az Országos Evangélikus Szövetség éppen a békeszerződés aláírása előtti napon, 1920. június 3-án alakult meg. Az alakuló közgyűlés ezért, a szövetség céljainak és feladatainak rögzítésén kívül, a békeszerződés másnap esedékes aláírása elleni kiállás fórumává is vált.

    Bővebben

  • Minden élet számít! De hogyan? – Az amerikai zavargások margójára

    Képzeljük el, ahogyan egy bizonyos országba, megérkezve már szinte a repülőn a repülőn érezzük a szabadság illatát a levegőben. Majd képzeljük el, ahogyan ugyanebben az országban egy rendőr egy előállítás során nyolc percig térdel egy férfi nyakán, akinek halála végül tömeges zavargásokhoz és tüntetésekhez vezet. Az Egyesült Államokban történt tragikus haláleset a társadalom egyik legmegosztóbb kérdéséhez vezetett vissza: a rasszizmushoz. Valóban minden élet számít? És mit gondolunk erről keresztényként?

    Bővebben

  • Töltekezni naponta a kegyelem ízével – Istennel járó életről, a lélek csendjéről mesél Prodán Márta könyve

    Életem első saját könyvének bemutatóján egy verseskötettel együtt szerepelt a Tócsatükörben. [Füller Tímea kötetét 2013-ban jelentette meg a Luther Kiadó. – A szerk.] Nagyon furcsa egy alkalom volt ez. Előtte megjelent egy kis füzetben, számomra meglepetésként, a Tök Tóbiás című mesém, és össze is gyűltünk ezt megünnepelni, tehát az érzés ismerős lehetett volna, mégis kicsit meghatódva és fellelkesülve léptem be a szépen feldíszített terembe.

    Bővebben

  • Trianon 100 szubjektív

    Mi az a Trianon? Nem tudom. Kiskoromban az üzletben számomra idegen nyelven voltak kiírva dolgok. Amikor anyukám elküldött élesztőért, mindig megkérdeztem, mi van ráírva, hogy tudjam, mit is kell hozni. De egy kedves idős tanító néni megtanította, hol van a magyar címerben a Tátra, Mátra, Fátra, és a Duna Tisza, Dráva, Száva.

    Bővebben

  • Széljegyzet egy elhalasztott könyvbemutatóhoz – Interjúkötet Novotny Zoltán sportriporterrel

    Talán nem rónak meg magazinunk szerkesztői, ha elárulok egy munkahelyi titkot. Amikor még január végén elkezdték tervezgetni egyházunk ingyenes kiadványát, a Mi, evangélikusok címmel azóta megjelent „reklámújságot”, többek között azon gondolkodtak, kik azok a közismert, a maguk szakterületén meghatározó világi személyiségek, akikről az átlagemberek nem feltétlenül tudják, hogy evangélikusok. Épp ilyeneket szerettek volna ugyanis megkérni arra, hogy írjanak egy rövid vallomást, mit jelent számunkra lutheránus voltuk. S itt jön a munkahelyi titok: az elsők között került a listára Novotny Zoltán újságíró, sportriporter, Deák téri presbiter neve.

    Bővebben

  • Úrvacsora – régen és ma

    Rendkívül érdekes könyvecskét ajánlok kedves olvasóim figyelmébe. A hazai magyar evangélikusság különleges történelmi örökségéről van szó, amelyet alig ismernek még a bennfentesek is. A könyvecske egy úrvacsorai káté Zvonarics Mihály tollából, Az Úr vacsorája idvösséges tudományának útába való rövid bemutatás címmel jelent meg 1643- ban Csepregen.

    Bővebben

  • „Az Úristenhez ... eljut az ima, akármelyik pap is imádkozik” – Demes András lelkész emlékére

    Ez év május 16-án Argentínából kaptam egy levelet ott élő barátomtól, Demes Ferenctől. Értesített, hogy elhunyt a testvére, Demes András (1942-2020). A Demes család- és Ferenccel való ismeretségem, egy korábbi helytörténeti könyvem kapcsán került a figyelmem középpontjába. Részben Ferenc segítségével került számomra ismertté egy több száz éves református lelkészi dinasztia életrajza. Úgy gondolom, hogy méltó lesz Demes András emlékéhez, ha most felidézem, milyen családból is származik ez a most elhunyt, kiváló ember.

    Bővebben

  • Most akkor hogy is van ez a Sola Scriptura?

    Hodász András katolikus pap a Papifrankó YouTube csatornán osztotta meg meggyőződését arról, ő miért hívő, miért keresztény és katolikus. Gondolataiban élesen kritizálta a Sola Scriptura elvét, további videóiban pedig a hit által való megigazulás tanátis. Véleményére Lukács Máté András az alábbi válaszvideót küldte.

    Bővebben

  • Trianoni sóhaj – Egy Felvidéken szolgáló magyar lelkésznő gondolatai

    „Nézem az állomások nevét jelző kék-sárga táblákat. Sajókeresztúr, Sajóecseg, Sajószentpéter, Sajókaza. Én pedig Sajógömörre tartok. Hogyan történhetett meg, hogy az utóbbi már egy másik országban van?” – teszi fel a kérdést személyes hangvételű cikkében Pethő Judit. A miskolci evangélikus lelkész Felvidékre jár át szolgálni a magyar anyanyelvű lelkész nélkül élő evangélikus hívekhez. A trianoni békediktátum 100 éves évfordulóján a lelkésznő soraival emlékezünk.

    Bővebben

  • Hálás vagyok Istennek, hogy magyar vagyok

    Labossa Lajos volt az esperes, amikor 1996-ban a Fejér-Komáromi Evangélikus Egyházmegyébe kerültem. Nem telt el év, hogy ne vitte volna el papjait, bennünket, az egyébként rozsnyói származású Lala bácsi a Felvidékre. Beleszerettem városaiba, tájaiba. Kassa, Eperjes, Lőcse, Bártfa, Ótátrafüred, Csorba-tó, Pozsony, Csetnek, Vöröskő, a bányavárosok, Késmárk, nem sorolom tovább, ahol tovább erősödik a hazaszeretetem, ahol nagyon szeretek ma is elidőzni.

    Bővebben

  • Mi nekem Trianon?

    Ha a 70-es, 80-as években elhagytuk az országot, mindig volt a daciaban a fenekem alatt csempészárú. Erdélybe és Szlovákiába Bibliát, Ausztriába kolbászt meg fokhagymát, Jugóba guriga sajtot vittünk. Ezeken ültem a határon, be voltam csinálva rendesen – de minden megérkezéshez arcok, sorsok, életek kapcsolódnak.

    Bővebben

  • Egytest a mi hazánk

    Az első bécsi döntés után, Horthy Miklós komáromi bevonulásának napján, 1938. november 6-án közölte a Pesti Napló Babits Mihály Áldás a magyarra című versét. Hazánk ekkor visszakapott egy 12 012 négyzet-kilométeres területet, amelynek lakossága 86,5 százalékban vallotta magát magyarnak. A döntésnek köszönhetően újra Magyarországhoz került Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva és Losonc is.

    Bővebben

  • Lehet, mert kell – Adorjáni Dezső Zoltán püspök üzenete a trianoni békediktátum centenáriumára

    Kolozsvár – 1937 elején a budapesti Láthatárban Makkai Sándor regényíró és református püspök egy esszét jelentetett meg, Nem lehet címmel. Már a cím összefoglalta Makkainak a szövegben kifejtett mondanivalóját: „nem tudom elképzelni a kisebbségi életnek semmiféle emberhez méltó elrendezését, mert magát a kisebbségi ’kategóriát’ tartom emberhez méltatlannak és lelkileg lehetetlennek”.

    Bővebben

  • A trianoni békeszerződés és az evangélikusság

    Az 1920-as trianoni békeszerződés Magyarország – és egyben az egész kelet- és dél-közép-európai régió – történetének olyan traumatikus fejezete, mely az élet minden területén drasztikus változásokhoz vezetett. Az első világháború ilyen súlyos tartalmú és diktátum jellegű lezárása mögött érdemben két tényező állt: a háborús vereség és a hosszú távon megoldatlan nemzetiségi együttélés, amit csak súlyosbított az ország 1919-ben viharosan végbement politikai összeomlása. Az 1920-ban bekövetkezett trauma sem a maga összetett tényszerű összefüggésrendszerében, sem szellemi-lelki hatásában nem tekinthető feldolgozottnak. A centenárium alkalmából az egyre kiterjedtebb kutatás szempontjai közül az evangélikusságot érintő legfontosabb szálakat érdemes kiemelnünk.

    Bővebben

  • Trianon 100 – Nemzeti és nemzetközi összetartozás

    Mind a háború, mind a Magyarország számára valóban igazságtalan és gonosz békeszerződés egy gyógyulatlan seb. Ez a trauma mindnyájunké. Azoké is, akik előidézték, azoké is, akik látszólag a haszonélvezői lettek, és azoké is, akik az igazságtalan és gonosz döntést meghozták.

    Bővebben

  • „Rendezni végre közös dolgainkat…” – Gáncs Péter emlékei Trianon apropóján

    Gáncs Péter nyugalmazott evangélikus lelkész nagytarcsai díszpolgárként a helyi lap trianoni számában osztotta meg gondolatait a témáról.

    Bővebben

  • Kentaurbeszéd – Fabiny Tamás: Bábel és pünkösd

    Az egyik legrégibb mítoszunk a Bábel tornyáról szóló elbeszélés. A bibliai Genezis könyve szerint a becsvágyó ember akkora várost és tornyot akar építeni, amelynek teteje az égig ér. Tégla az építőkövük és földi szurok a habarcsuk. Az Úr azonban megakadályozza istenkísértő vállalkozásukat, és az addig egységes nyelvű népet szétszéleszti az egész föld színére, nyelvüket pedig összezavarja (1Móz 11,1-9).

    Bővebben

  • A magabiztos hívők (Lk18, 9-14)

    Jézus nagyszerűen rajzolja meg példázatában a „magabiztos hívő” alakját, magatartását. Ez a példázat nemcsak az akkori, hanem a mai különböző egyházba, közösségbe, gyülekezetekbe tartozó vallásos, keresztény, hívő emberek számára is tükör, amelyben magunkra ismerhetünk.

    Bővebben

  • Mi az a pünkösd? Te tudod? – Most eláruljuk!

    Minek van a pünkösd? Két piros betűs nap a naptárban – főleg egymás után – mindig nagy öröm. Ráadásul az egyik minden esetben hétfőre esik, így biztosan lehet egy hosszú hétvégénk. Elkél, hiszen rajtunk a tavaszi fáradtság, vagy éppen jó így a tanév végén egy kis kóstoló a szünidőből.

    Bővebben

  • Párkapcsolatok a digitális korban

    Ki emlékszik már azokra az időkre, amikor az első okostelefonok megjelentek? Amikor a másik tekintetének elkalandozása újszerű frusztráltságot okozott bennünk, és bosszankodva tettünk örök életre szóló fogadalmakat, miszerint mi sosem fogunk zombivá válni, aki csak a telefonját bámulja. Eltelt pár év, a technológia azóta is rohamosan fejlődik, és nekünk el kell fogadnunk, hogy az okoskütyük maradni fognak. Így nincs más lehetőségünk, meg kell tanulnunk együtt élni velük, hogy ne megkeserítsék, hanem segítsék az emberi kapcsolatainkat.

    Bővebben

  • Ha szeret, miért büntet minket Isten ezzel? – Vallássérültek őszintén

    „Egyházi iskola volt, figyeltek a rendre, de csak látszólag, mert ahelyett, hogy a tanulás és a vallás dominált volna a diákoknál, sokkal inkább azt figyelték, ki mit visel, kinek milyen tanszerei vannak.” – meséli a harmincas éveiben járó Kata. Vallássérültekkel foglalkozó cikksorozatunkban olyan emberekkel beszélgettünk, akik neveltetésüktől és környezetüktől függetlenül úgy döntöttek, hogy mind Istentől, mind a vallástól, mind az egyháztól elhatárolódnak. Az a kérdés is előkerül, hogy egy egyházi iskolába járó diák miért nem találja meg a helyét a keresztény közösségben, egyházunkban. Az elhatárolódás okáról és a valláshoz való lehetséges visszatérésről szóló cikkünkben a téma érzékenysége miatt megszólalóink álnéven szerepelnek.

    Bővebben

  • Az akadozásról

    Igen, pontosan ezt olvasta fel egy alkalommal a hirdetés végén a presbiter, aki a soros volt azon a héten. „Az akadozásról ne feledkezzenek el!” Én meg rögtön fogtam a ceruzámat, kinyitottam az énekeskönyvemet a végén, ahova a vicces elszólásokat szoktam írni, és lejegyeztem. Akkor még jól megfért a félrehallások, megcsúszott szavak között, aztán valahogy mégsem maradt ott. Az akadozás ugyanis gond, komoly gond.

    Bővebben

  • 100 év hibáztatás – Egy evangélikus lelkész Trianonról

    Száz év távlatából tekintünk vissza a magyar nemzet legnagyobb tragédiájára, és saját magunkra is. Mi változott bennünk ez idő alatt? Fel tudtuk dolgozni a gyászt, egyáltalán fel lehet-e? Homoki Pál evangélikus lelkész ragadott tollat, hogy leírja gondolatait.

    Bővebben

  • Léleksimogató: szavak, melyek megmozdítanak – Szigethy Szilárddal

    Szigethy Szilárd evangélikus lelkészt az Oroscafé.hu oldalon egy játékra invitálták. A szerkesztői felvezetést, valamint a lelkész gondolatait olvashatják.

    Bővebben

  • Egy országjáró vers margójára

    Néhány hónappal ezelőtt hallottam először az Isten tenyerén című verset. Előadója Hamvas Béla költeményeként konferálta be, s ezt az adatot később az interneten fellelt források is megerősítették. A jövő évi Evangélikus naptár szerkesztőjeként arra gondoltam, jó lenne helyet adni a költeménynek a Luther Kiadó készülő kiadványában, ezért a közlés engedélye ügyében megkerestem Hamvas Béla jogutódját. Ekkor derült ki, hogy a források tévedtek, ugyanis az Isten tenyerén című versnek valójában Földes Lívia a szerzője.

    Bővebben

  • Kereszt és zászló – A Háló 3. kötetéről

    Bár az evangélikus egyház pártállami évtizedek alatti történetének feldolgozását – a történelmi egyházak hasonló törekvéseihez viszonyítva − a közvélemény általában gyorsnak tekinti, az események tükrében ez akár vontatottnak is ítélhető. Az 1990. évi első országgyűlési választást követően 15 év elteltével nyilatkozott a Magyarországi Evangélikus Egyház országos elnöksége arról, hogy egy ügynöklista ismeretlen személy általi jogszerűtlen közzététele miatt szükséges az ügynökmúlttal gyanúsított egyházi személyekre vonatkozó iratok kutatása és feldolgozása. Ezután 2005 májusában a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Közgyűlése határozatot hozott egy tényfeltáró bizottság felállításáról.

    Bővebben

  • Nyitott szívek – nyitott kapuk – Evangélikus lelkészek a kapunyitásról – 1. rész

    Evangélikus lelkészeket kérdeztünk arról, hogy a vasárnapi „templomnyitás” után milyen tapasztalatokat gyűjtöttek. Hogyan zajlott az első nyilvános alkalom, miben volt ez más, mint a többi istentisztelet, hogyan reagáltak a gyülekezeti tagok, és milyen volt őket újra látni? – Első rész.

    Bővebben

  • KARANT és ÉN 2. – Szubjektív beszámoló arról, amikor nem történik semmi

    Az időjárás-előrejelzést olyasmi műfajnak tekintem, mint a könyvkiadást. Ha már megvolt, akkor biztos. Szóval, hiába szólt a szomszéd, hogy „bemondta a pesti ember, havazni fog”, nem nagyon hittem. Másnap reggel aztán tényleg pilinkázott a hó. Ja, hogy ez ennyi? Jól van, akkor most a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad, nyugodtam meg.

    Bővebben

Stránky

Odoberať 4000