6509

  • Az igazi belső békéről

    „A Biblián és Szent Ágostonon kívül nem találkoztam még könyvvel, amelyből jobban megtanultam volna, és jobban tanulnám a jövőben, micsoda Isten, Krisztus és minden dolgok." – Írja Luther Márton a Frankfurti Névtelen Német Teológiájáról, 1518-ban. Ebből a könyvből idézünk egy rövid részletet, amely a valódi belső békéről szól.

    Bővebben

  • „Nem megyek ki veled az utcára, ha kendő van rajtad” – Muszlim nők Magyarországon

    „Azok a muszlim nők válnak láthatóvá, akik kendőt hordanak. A kendő pedig kicsit olyan, mint egy elektrosztatikus tárgy, ami magába gyűjti az összes feszültséget, ami a muszlimok kapcsán jelen van egy társadalomban" – mondja Barna Orsolya képzőművész és kulturális antropológus, iszlámkutató, aki rendszeresen részt vesz egy kisebb budapesti muszlim női közösség alkalmain. Találkozásunk során a magyar muszlimok helyzetéről, társadalmi előítéletekről, iszlám és kereszténység viszonyáról beszélgettünk.

    Bővebben

  • „A szegények mindig veletek lesznek”

    Ha arra keressük a választ, hogy a szegények és a gazdagok mit tudnak kezdeni egymással, hogyan közelítsenek egymás felé, az evangéliumban elég egyértelmű üzenettel találkozunk.

    Bővebben

  • „Nem lehetett mindenkit megmenteni” – egy egykori Sztehlo-gyerek portréja

    Mától újra kapható a Sztehlo-gyerekek voltunk című kötet a Luther Kiadó forgalmazásában. A könyv 27 portrét tartalmaz olyan emberekről, akiket Sztehlo Gábor evangelikus lelkész mentett meg a második világháború idején. A kötetből Bán Éva, egy egykori Sztehlo-gyerek portréját közöljük.

    Bővebben

  • Bajor egyházfőtanácsos: a muszlimok kérdései segíthetnek újra felfedezni a kereszténységet

    A homoszexuális párok megáldását illetően a lelkészek egyéni belátására bízta a döntést a Bajor Evangélikus Egyház. A muszlimokkal kapcsolatban pedig azt szeretnék hangsúlyozni, hogy még nálunk, keresztényeknél is sokszínűbbek, ezért meg kell tanulnunk különbséget tenni. Ezeket a kérdéseket érintettük a Michael Martin bajor egyházfőtanácsossal készített interjúban, akit a Magyarországi Evangélikus Egyház november 9–11. között Révfülöpön megrendezett felügyelői konferenciáján értünk el.

    Bővebben

  • Belülről feszít – az Egy nap című filmről

    Szilágyi Zsófia Egy nap című filmjét nem jó megnézni. Nem azért, mintha maga a film nem lenne jó. Hanem azért, mert egy olyan konfliktust mutat be, amelytől még nézőként is gyomorgörcsöt kapunk, és amelynek nincs feloldása. Nincs benne katartikus megoldás, nem teszi helyre senki a rosszat, nincs a bűnnek következménye – egyedül a főhősnő magába zárkózott őrlődése van. A napi mókuskeréken áthatolni képtelen drámát viszont teljesen jól átadja a film, nyilván ez az egyik ok, amiért a szakma óriási elismeréssel, a cannes-i filmfesztiválon a filmkritikusok Fipresci-díjával jutalmazta. A filmet november 8-től játsszák a hazai mozik.

    Bővebben

  • Egy lelkész száraz novembere

    Kedves ismerős, jóbarát, akihez bármikor fordulhatok? Betérő vendég, akivel csak nagy ünnepeken találkozom? Családtag, aki nélkül nehezen képzelhető el egy átlagos munkanap? Vajon milyen szerepet tölt be az én életemben az alkohol?

    Bővebben

  • Egy osztály kiállása '56-ért – A néma forradalom filmajánló

    Lars Kraume német rendezőnek az idei müncheni filmfesztiválon Békedíjjal és rendezői díjjal méltatott, A néma forradalom című filmje egészen új látószögből mutatja be az 1956-os magyarországi események hatásait. Egy keletnémet középiskolai osztályról szól, amely kiállt a magyar forradalmárok mellett.

    Bővebben

  • Reformáció bármikor – Come Sunday filmajánló

    Mi történik egy karizmatikus közösséggel és a vezetőivel, ha a püspökük hirtelen elkezdi megkérdőjelezni, amiben addig szilárdan hittek?

    Bővebben

  • Reformáció ma: Luther és az igazság fáklyája

    „Bármerre vetem tekintetem, a jó helyett a gonoszt lelem. És üvöltve könyörgök ahhoz a Krisztushoz, aki ostorral verte ki a kufárokat a templomból” – mondja Márton testvér rendfőnökének még az erfurti kolostorban a reformáció 500. évfordulójára megjelent animációs sorozat harmadik részében.

    Bővebben

  • Mit jelent ma az őszirózsás forradalom?

    A ma százéves évfordulója okán is érdekes őszirózsás forradalom legfontosabb vívmánya a polgári egyenlőség, hiszen ez biztosítja minden állampolgár egyenlő jogát a közügyek alakításában való részvételre, és ez adja a köztársaság lényegét – hangzott el az Éljen a köztársaság? című kerekasztal-beszélgetésen, melyet az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, a Magyar Pax Romana és az Egyház és Társadalom online folyóirat szervezett október 15-én a Deák téri evangélikus egyházközség termében. A beszélgetésből az is kiderült, miért őszirózsás a forradalom elnevezése, és hogy valóban irreális volt-e a háborús vereség ellenére a határok megvédését ígérni 1918 őszén.

    Bővebben

  • Mit csináltak az evangélikusok 56-ban?

    1956 szeptemberében lelkészkonferenciák résztvevői támadták nyíltan az egyházvezetés diktatórikus és az államot korlátlanul kiszolgáló politikáját. Ezek után nem meglepő, hogy október 22-én este a műegyetemistákhoz hasonlóan a teológus hallgatók is megfogalmazták követeléseiket, többen pedig részt vettek a másnapi tüntetésen.

    Bővebben

  • Testvérnek testvér – Válasz a Genderdilemmák című cikkre

    Istennek képzelve magunkat megszabjuk, ki mehet be az Isten országába, ki szolgálhat – mintha erről mi dönthetnénk. Pedig ezzel csak megtagadjuk a szolgálatot egyesektől, és megkérdőjelezzük elhívásukat. Jézus közössége testvérközösség, bázisközösség, olyan biztos alap, mint sokunknak a család. Válasz Zaymus Eszter Genderdilemmák című cikkére.

    Bővebben

  • Mi az egyház bűne? – Részletek Dietrich Bonhoeffer Etikájából

    Dietrich Bonhoeffer a 20. század egyik legismertebb evangélikusa. Lelkészként, teológusként próbált prófétai hang lenni a náci németországban. 1945-ben végezték ki egy koncentrációs táborban, mivel részt vett egy Hitler elleni merényletben. Rendkívül gazdag irodalmat hagyott maga mögött, életének egyik fő műve Etika című könyve. Ebben arról is ír, hogy a keresztény embernek Krisztus tanújaként kell élni a világban, ám a nemzeti szocializmus rendszerében a keresztény egyházak ezt a feladatot nem teljesítették. Ahhoz, hogy gyökeres változáson mehessen keresztül, az egyháznak - és benne minden kereszténynek - bűnvallást kellene gyakorolnia. Részlet Bonhoeffer Etika című könyvéből.

    Bővebben

  • Mit tehetsz egy hajléktalan emberért?

    A hajléktalanság rendezése hosszú ideje megoldandó feladat hazánkban, nem mindegy azonban, honnan közelítjük meg a kérdést. A magyar közéletben nagy port kavart a legújabb alkotmánymódosítás, amely többek között tiltja az életvitelszerű közterületen tartózkodást. De megoldást nyújtana a problémára, ha a szállók kötelezően befogadnák ezeket az embereket? Továbbá alapvető kérdés számunkra az is, hogy keresztényként mi mit tudunk tenni értük.

    Bővebben

  • Ökoegyház – műanyag tányérból?

    A világ egyik legfontosabb klímakutató szervezete, az IPCC friss jelentése – közvetlenül a teremtés hete után – azzal az eredménnyel állt elő, hogy bő egy évtizedünk maradt arra, hogy megállítsuk az éghajlatváltozást, és a beláthatatlan következményekkel járó folyamatokat visszafordítsuk. Mit tehetek én kisemberként? Mit tehet egy kis gyülekezet, egy kis egyház és egy kis ország?

    Bővebben

  • Genderdilemmák

    A Kötőszó blogon szeptember 12-én megjelent, Társadalmi nemek és a hit című cikkben azt próbáltuk körüljárni, hogy „a jézusi utat kereső keresztényekként hogyan kell viszonyulnunk” a gendertanulmányok kérdéséhez. Ehhez kapcsolódóan, a párbeszéd jegyében szeretném személyes tapasztalataimat megosztani a blog olvasóival, illetve a cikk vitatható állításaira is reagálnék.

    Bővebben

  • Óscar Romero, Luther és a felszabadítás teológiája

    A Wesley János Lelkészképző Főiskola (WJLF) adott otthont szeptember 21–22-én az Óscar Romero és felszabadítás teológiája című konferenciának. Az alkalom szinte végig telt házzal futott, és szép találkozásoknak adott teret – már csak azért is, mert a nyolcvanas évek óta nem rendeztek a témában konferenciát Magyarországon. Csepregi András, a WJLF teológia szakának vezetője, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium lelkésze Luther és a felszabadítás teológiája címmel tartott itt előadást. Őt kérdeztük a felszabadítás teológiájának történetéről, illetve az irányzat evangélikus vonatkozásairól. Az interjú végén Verebics Petra, a konferencia egyik szervezője Romero jelenkori hatását elemzi.

    Bővebben

  • Nem pap leszek, hanem lelkész?

    „Nem pap leszek, hanem lelkész” – hallhatjuk nagyon sok teológushallgatótól, amikor megkérdezik, hogy mégis mihez kezd majd a teológusdiplomájával. Az ember identitását meghatározza a szerep, melyet betölteni készül. Egyházunkban a ma elterjedt felfogás szerint a lelkész nem szeretné önmagát piedesztálra emelni, ami helyes és üdvözlendő, meglátásom szerint ugyanakkor sokszor átesünk a ló túloldalára. Ha azt mondjuk, hogy „csak” lelkésznek készülünk, akkor egyrészt elhatárolódunk a római katolikusoktól, ami abból a – tapasztalatom szerint – negatív identitásból alakult ki, mellyel nem valami mellett, sokkal inkább valamivel szemben fogalmazza meg önmagát a hívő. Másrészt a lelkészi szolgálat tartalmi kiüresedését is magával hozza: lehántjuk róla azt a funkciót, mellyel a lelkész a csoda, a szentség és az igehirdetés őrállója.

    Bővebben

  • Nigériai püspök: Ha az egyház nem áll ki másokért, az emberek elvesztik a reményt

    „Ha az egyház megrendül, akkor a társadalom elveszti a reményt. Ha van egy krízis – nálunk ilyen a Boko Haram-helyzet –, melynek során embereket ölnek, akkor Istennek szolgálatba kell állítania olyan embereket, akik másokat megmentenek. Azokat, akik kiállnak másokért, bátorítanak másokat, hogy a többiek ne veszítsék el a reményt. Ha az egyház nem ilyen, akkor az emberek még akár Isten létét is megkérdőjelezik. Fel kell mutatni, hogy az üldöztetések alatt is Isten igenis létezik, és gondjukat viseli. És azt is, hogy az egyház segít: otthont ad, betegséget gyógyít, megerősít, és vigasztal” – vallja Amos Elisha Gaya nigériai evangélikus püspök, aki elsőként ment be a Boko Haram által felgyújtott faluba, hogy mentse, ami menthető. A Nigériából érkezett delegációt múlt héten látta vendégül a Magyarországi Evangélikus Egyház. Amos Elisha Gaya püspökkel és Nuwayina Sekenwa Briska egészségügyi szakértő, diakóniai koordinátorral beszélgettünk az országukat sújtó nehézségekről, az egyház szerepéről és magyarországi tapasztalataikról.

    Bővebben

  • Szabadok-e a gazdagok?

    A világon élő felnőttek két százalékának kezében összpontosul az anyagi javak több mint fele, míg az emberiség ötven százaléka az anyagi javaknak csupán egy százalékán osztozik. Vajon akik ma a javak nyolcvan százalékát birtokolják, kiben bíznak, s kikkel szemben bizalmatlanok? Vajon a felnőtt népesség két százaléka, akik az anyagi javak több mint felével rendelkeznek, mire mernek szabadok lenni?

    Bővebben

  • Fabricius Gábor: A dialógus az egyetlen lehetőség

    „Ha az identitásomat kellene meghatároznom, egészen elöl áll a protestantizmus. Azt mondhatom, hogy meghatározóbb ez, mint a nyelvhez való kötődés" – mondja Fabricius Gábor mediadesigner, filmrendező és író, akinek felmenői között tizenegy evangelikus lelkész szerepel. A protestantizmus ma szerinte az ügyekért való hiteles kiállásban, a munkához valóhozzállásban és abban képviselhet erőt, ahogyan fontos ügyekben diskurzust formál.

    Bővebben

  • Egyház-finanszírozás: Jó-e, ha az állam teologizál és az egyház vállalkozik?

    Mennyi külső anyagi támogatás járjon az egyházaknak? Szolgálniuk vagy szolgáltatniuk kellene? Elvárható-e, hogy csak a hívek tartsák el közösségeiket, és milyen feltételek mellett fogadható el az állami támogatás? Vajon összeegyeztethető-e a keresztény teológiával az egyre növekvő iskolai szegregáció? Ezekhez hasonló kérdéseket járt körül az az ökumenikus kerekasztal-beszélgetés, amelyet az egyház-finanszírozás témájában rendeztek az elmúlt héten.

    Bővebben

  • Lelkészek ma – kihívások és lehetőségek

    Távolról úgy tűnhet, hogy az evangélikus lelkészek Luther-kabátban, Mózes-táblával nyakukban formálódnak az anyaméhben, pedig aki ma a Magyarországi Evangélikus Egyházban lelkész akar lenni, annak hosszú és rögös utat kell végigjárnia: első körben egy tizenkét féléves egyetemi képzést. Legalábbis így volt ez egészen 2018. szeptember 7-ig, amikor Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) rektora bejelentette, hogy esti tagozatos, másoddiplomás lelkészképzést indítanak, ahová bármilyen alapszakos diplomával jelentkezhetnek a „teológiára”, és akár hét félév után lelkésszé szentelhetik az illetőt. Úgy gondoltuk, hogy az átalakuló képzési rendszer remek alkalmat ad arra, hogy megvizsgáljuk a magyar evangélikus lelkészképzés jelenlegi helyzetét, és összegezzük, hogy az új képzés elindulásának milyen hatásai lehetnek.

    Bővebben

  • Mekkora az egyház és a keresztény kultúra társadalomformáló szerepe?

    Telt házas, hiánypótló beszélgetés zajlott múlt szerdán a jezsuita Párbeszéd Házában, amely a politika és katolicizmus kapcsolatát járta körül Sólyom László volt köztársasági elnök vezetésével. Habár a beszélgetés a katolikus egyház és a politika kapcsolatáról szólt, érdekes tanulságokkal szolgálhat a protestáns egyházak számára is. A Magyar Kurír beszámolójának kivonatát néhány – helyi tudósítónktól származó – kiegészítéssel közöljük.

    Bővebben

  • Ha a lelkésznő válik

    „Amikor férjhez mentem, úgy álltam az Úr asztalához, hogy én aztán soha el nem válok. Szerettem a férjem, szinte rajongtam érte. (…) Az esküvőre készülődve nemcsak a ruhával, frizurával, sminkkel és vendéglistával törődtem, hanem nagyon sokat imádkoztam. Imádkoztam a jövőbeli házasságomért. Kértem Isten tanácsát, hogy segítsen jó döntéseket hozni. Sőt nem csak imádkoztam. (…) Böjtöltem három napig. Semmit nem ettem, és csak tiszta vizet ittam. A böjtömmel és az imáimmal azt kértem Istentől, hogy tanítson jó döntést hozni, és áldja meg a házasságomat. Megáldotta. Egy gyermekkel” – olvasható a nemrégiben újraindult Refem blog cikkében, melyben korábbi vendégszerzőnk, Prém Alexandra református teológus osztja meg kíméletlenül őszintén válással kapcsolatos tapasztalatait.

    Bővebben

  • Frida Kahlo keresztje

    Ha választani kellene olyan festőt, aki képi világában és életművében egyértelműen keresztény értékrendet képvisel, biztosan kevesen választanák a kicsapongó, nyersen őszinte Frida Kahlót, aki a női szenvedés és szexualitás megragadásával feminista popkulturális ikon is lett. Jelen írás mégis arra tesz kísérletet, hogy a budapesti Frida-kiállítást teológiai szempontból elemezze.

    Bővebben

  • Társadalmi nemek és a hit

    Amióta híre ment, hogy a kormány törvényi úton megszüntetné a társadalmi nemek tanulmánya elnevezésű mesterszakot az állami finanszírozású egyetemi képzésben, parázs vita alakult ki a keresztény közösségekben is arról, hogy pontosan mi ez a tudomány, egyáltalán beszélhetünk-e tudományról, és legfőképp: a jézusi utat kereső keresztényekként hogyan kell viszonyulnunk hozzá.

    Bővebben

  • Előnyt a hátrányból – Kötőszó-beszélgetések a Szélrózsán

    A Kötőszó evangélikus közéleti blog 2015-ben azzal a céllal indult, hogy mi, evangélikusok megmutathassuk, mit gondolunk közéletről, társadalmi kérdésekről, teológiáról vagy kultúráról. Az online jelenléten túl a Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozón személyessé is tették a párbeszédet a blog szerkesztői: Élőszó címmel az esélyegyenlőség témájára felfűzött beszélgetéssorozatot tartottak.

    Bővebben

  • Hangolódó #102 | Sziget 2018

    A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Ezen a héten az idei Sziget fesztivál zenei kínálatából válogatunk, hogy akik nem akarnak vagy nem tudnak kimenni Magyarország legnagyobb zenei fesztiváljára, azok is képet kapjanak arról, milyen fellépőket is hallgathatnak a jelenlévők.

    Bővebben

Oldalak

Feliratkozás 6509 csatornájára