7144

  • Mikrozöldek között, Isten tenyerén

    „Növesszen a föld növényeket: füveket, amelyek magvakat hoznak, és különféle gyümölcsfákat, amelyek gyümölcsöt teremnek, és majd abban magvuk lesz a földön. És úgy történt. […] És látta Isten, hogy ez jó.” (Móz 1,11) A teremtés hajnalánál nem lehetett ott az ember, de vannak szerencsések, akik hivatásuk révén tanúi lehetnek ennek a csodának. Pálinkás György egy közülük. Kárnyáczki Eszter lelkésznő ajánlására – és kíséretében – érkeztünk a pilisi Séf Kertjébe. Gasztrosorozatunk új állomásán bemutatjuk, honnan kerülnek a Michelin-csillagos éttermek tányérjaira a szép, ehető növények, de a boldogság egyik arcát is megláthatjuk.

    Bővebben

  • Egy vérbeli muzsikus Weltler Jenő és a temetési kórus

    A többértelmű alcím utalni szeretne az egyházzenész alkalmi célzatú kis kórusműveire, a ma már nem létező, általa összetartott férfi-kamarakórusra és a temetési éneklésről vallott felfogására is. Weltler Jenő (1909– 1992) a hazai lutheránus egyházi zenélés egyik legjelentősebb alakja volt, életműve Johann Sebastian Bach hazai recepciójának és népszerűsítésének terén mindenképpen hézagpótló. Munkássága messze meghaladja e rovat kereteit. Van azonban életművének olyan szelete, amely kevéssé ismert, pedig nagyon üdvös lehet fölidézni.

    Bővebben

  • Az aggodalom szétforgácsolja erőinket

    „Semmiért se aggódjatok…” (Fil 4,6a) Az aggodalom nem szűnő szorongássá fokozódhat: nem tudjuk, mi vár ránk a jövőben, ki vagyunk szolgáltatva nálunk nagyobb erők előre megjósolhatatlan kényének-kedvének. Sorsunk bármikor rosszra, vagy a jelenleginél rosszabbra fordulhat, minden óhajunk vagy akár tevőleges igyekezetünk ellenére is áldozataivá válhatunk különböző kedvezőtlen fordulatoknak. Nincs uralmunk a folyamatok felett, kicsúszik a kezünkből az irányítás.

    Bővebben

  • A sport: örömteli lecke Isten iskolájában

    Európai sporthét néven szeptember 23–30. között indul az a kezdeményezés, amely a mozgás népszerűsítését kívánja támogatni az összes uniós tagállamban. A sporthéten a koordinátor Magyar Szabadidősport Szövetség országszerte számos eseményt rendez, s ehhez szövetségesként „az egyházakat mint potenciális szabadidősportesemény-szervezőket” is megszólították. Jól tették!

    Bővebben

  • Minden opera keresztény opera

    Keresztény évadot hirdetett a Magyar Állami Operaház. A főigazgatót arról kérdeztük, hogy mit is jelent ez valójában. Ókovács Szilveszter operaénekes, zenekritikus-publicista arról is beszélt, hogy számára melyek a keresztény értékek, mitől keresztény egy opera, és mit szeretett volna ezzel az évaddal elérni, valamint szót ejtett a különleges bemutatókról is.

    Bővebben

  • Az evangélikus nevelés a teljes emberre irányul

    „Számunkra, mint minden keresztény iskola számára, a keresztény értékrend jelenti az egyetemes értékek alapját” – vallja a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium igazgatója. Hajdó Ákos az intézmény újraindulásának harmincadik évfordulója kapcsán beszélt lapunknak tervekről, keresztény értékrendről és Luther Márton „irányelvéről”.

    Bővebben

  • Hálaadás és eufória a kényszerszünet után

    A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium 1989 szeptemberében nyitotta meg újra a kapuit egyházi intézményként, Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium néven. Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspökkel, valamint fasori öregdiákokkal – Liptay György vegyészmérnökkel, egyetemi tanárral és Vitális György aranydiplomás geológussal – elevenítettük fel a régi Fasor szellemiségét, az újraindulás előkészítésének történetét és a gimnázium újranyitását.

    Bővebben

  • Veszélyes imádság – Gerhard Lohfink új megközelítései a Miatyánkról

    Leggyakrabban elmondott imádságunkról gondolkodva vajon tudatában vagyunk-e annak, hogy miért is imádkozunk valójában? Mit érthetett Jézus az általa tanított imádság egyes kérésein? Az Újszövetség-kutató, katolikus pap, a Tübingeni Egyetem emeritus professzora, A Miatyánk új értelmezésben című könyv szerzője ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ közérthető, elgondolkodtató formában.

    Bővebben

  • Az ige magvát keressük

    Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Mi a jelentősége az iskolai hitoktatásnak? Válhat-e egy intézmény Isten gyülekezetévé? Milyen a Deák Téri Evangélikus Gimnázium lelkisége? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Koczor Tamás iskolalelkésszel.

    Bővebben

  • Isten igéjét nem lehet örökre befalazni

    Megrendítő esemény részesei voltunk 1989. szeptember 2-án: újraindult a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium. A kommunizmus alatt egyedül az evangélikus egyháznak nem maradt iskolája, ezért aligha csoda, hogy arra a közel négy évtizedre mint a pusztai vándorlás idejére emlékezünk. Nem voltunk szabadok, és ráadásul a Vörös-tengeren is át kellett kelni.

    Bővebben

  • Mi kell a tartalmas, élvezetes hittantáborhoz? – Lelkészek válaszolnak

    Manapság tucatnyi program közül választhatnak a szülők és a gyerekek nyáron. Sok egyéb mellett tartanak lovas-, idegen nyelvi, cserkész- és hittantáborokat is. Szerkesztőségünk most ez utóbbinak a gyakorlatáról kérdezett evangélikus gyülekezeti lelkészeket, a tapasztalataikról érdeklődve: meddig tart a szervezés; általában hány főre számítanak; nő-e a hittantáborra az igény? De leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy kell-e manapság valami extra tematikát kitalálni, vagy elég az, ami régen volt: tartalmas lelki programok, szép helyszín, tábortűz, zene.

    Bővebben

  • Lovagkereszt és gospel – Villáminterjú Lupták Györggyel

    A legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át Lupták György, a Kiskőrösi Evangélikus Egyházközség igazgató lelkésze, a Bács-Kiskun Egyházmegye esperese, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettese augusztus 19-én a Parlament vadásztermében. Az elismerés hátteréről – kevésbé hivatalos körülmények között – kérdeztük a Balatonszárszón megrendezett munkaévkezdő lelkészkonferencián épp szabadidejét töltő, a gospel világáról hivatalos tevékenységeinél sokkal lelkesebben beszélő esperest.

    Bővebben

  • Ahol óvodások is segítették a felújítást

    A tolnai dombok lankáin húzódik meg a több száz éves múltra visszatekintő Majos, amely 1973 óta Bonyhád része. Akárcsak a többi környékbeli sváb település, ez az egykori falu is megsínylette a második világháborút követő kitelepítéseket. Napjainkban azonban újra erősödik, gyarapszik a maroknyi lutheránus közösség, ebben pedig jelentős szerepet játszik a gyülekezet lelkésznője, Makán Hargita, aki egyúttal egyházunk bonyhádi oktatási intézményében a gimnazisták és a kollégisták iskolalelkésze is. A helyi evangélikusság múltjáról, jelenéről és személyes életéről is kérdeztük.

    Bővebben

  • Kora őszi morzsák

    Füller Tímea gondolatai az Evangélikus Élet magazinban.

    Bővebben

  • Szeretet a fegyverek között – A tábori lelkészet kialakulása

    Az egyház a lelkipásztori ellátásából nem hagyhatja ki az intézményes közösségeket sem. A katonák közötti lelkipásztori tevékenység az egyházi misszió egyik speciális, mégsem új keletű területe. A magyar tábori lelkészet történetének bemutatásakor megannyi időszakot, történelmi kort átfogó, változó szolgálatot kell összefoglalni. Ez az írás csupán rövid történeti áttekintés a kezdetektől a ténylegesen szervezetté alakulás folyamatáig Borovi József hittudós professzornak A magyar tábori lelkészet története című könyve alapján.

    Bővebben

  • Több generáció, egy hit, két hivatás

    Sajtillat, rend és tisztaság fogad a több mint százéves parasztházban Rábcakapin, a 2011-ben alapított Kriskó Sajtműhelyben. A kézműves élelmiszereket – többféle sajtot és savanyított tejtermékeket – készítő fiatal házaspár, Kriskó Ádám és Kriskóné Szabó Zsófia mélyen hívő evangélikusok, értékrendjük pillérei az istenhit, a család és a tisztességes munka. Családi vállalkozásukat is ezek mentén vezetik. Átéléssel beszélnek megtérésről, az igére alapozott munkájukról, több generáció együttélésének áldásairól és a falusi nyugalomról, amelyet nem cserélnének el semmiért. De megtudjuk azt is, hányféle sajt van a világon. Írásunk a gonddal előállított termékek mögött ez alkalommal is az embert keresi, aki alkotásával Teremtőjét dicséri.

    Bővebben

  • Tanévkezdés – Mozaikok az evangélikus köznevelési rendszerről

    A protestáns hagyományhoz illeszkedve egyházunk nevelési és oktatási intézményei alapvetően önállóak, azonban az intézményrendszer bővülésével meg kell találnunk azokat az evangélikus tartalmakat és sajátosságokat, amelyek mindenkit összekötnek. A közös gondolkodás első eredménye az Etikai kódex megalkotása volt (az Evangélikus Nevelés 2014/1. számában jelent meg), majd 2016-ban az Oktatási stratégia következett. Ebben olyan alapvetések fogalmazódnak meg, mint az elesettek felkarolása, a bővítési szándék az óvodák és szakképzés irányába vagy a kompetenciamérések alapján kialakított differenciált fejlesztés gyakorlata.

    Bővebben

  • Rátalálni a „Petikre” – Hol vannak a szegény gyerekek?

    Egyházi iskolában tanító pedagógusként keresve választ a „hol vannak a szegény gyerekek?” kérdésre, vettem kezembe örömmel az Utak és hidak – Esélyteremtés együttműködésben a családokkal című módszertani kézikönyvet, amely az Evangélikus Pedagógiai-szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézet (EPSZTI) által kezdeményezett hároméves projekt szellemi terméke. Rendkívül lelkesítő volt olvasni Lázár Péter és Bordács Margit Kedvesházának pedagógiájáról, arról, ahogyan – amolyan Néri Fülöp és Fülöpné módjára – emberszámba veszik, megszelídítik és másokkal is megszerettetik a nehezen kezelhető, zömükben roma gyerekeket.

    Bővebben

  • Inspirálni, közösséggé formálni a fiatalokat

    Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, feladataikról, céljaikról. Gadóné Kézdy Editet, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatóját a fasori gimnázium újranyitásáról, a Deák téri iskola szellemiségéről és a pedagógusi lelkületről kérdeztük.

    Bővebben

  • A csepp ereje

    Pisara, vagyis Csepp: ezzel a címmel tartották július végén a finnországi Partaharjuban azt az elsősorban tíz–tizennégy évesek számára négyévenként szervezett nagytábort, amelyre az idén először az ifjúsági korosztályt is várták. Még a büki Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozón kaptunk meghívást finn testvéreinktől, hogy a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület testvérkapcsolatán keresztül huszonhatan soproni és kőszegi fiatalok részt vegyünk ezen. Így az ifjúsági tábor csaknem száz résztvevője közül a házigazda finnek, valamint az orosz, amerikai és belga fiatalok csoportja mellett minden negyedik csapat magyar volt.

    Bővebben

  • Egy papné titkos naplójából: Költözünk

    – Házat nézni ingyen van – mondta a férjem. – Kezdjünk bele, tájékozódjunk, hiszen négy gyerekkel már tényleg bajosan fogunk elférni a két és fél szobában. És elindultunk.

    Bővebben

  • Újratelepült egyházközségek Fejér vármegyében

    A török hódoltság korában számottevően megfogyatkozott lakosságú Fejér vármegyében a 18. században jelentős betelepítések történtek. A döntően római katolikus telepesek megjelenésével a felekezeti megoszlás megváltozott, ugyanis a korábban szinte teljesen protestáns vallású vármegyében a reformált egyházak híveinek aránya a század végére az összlakosság mintegy harmadára esett vissza. Az új telepesek között kis számban protestánsok is előfordultak. Írásunkból három 18. században újratelepült község evangélikusainak hasonló problémáira, hitéletük kezdeti nehézségeire derül fény.

    Bővebben

  • Bűnös vagy nem bűnös? – Avagy ellentüntetés helyett

    Közel tíz éve már, hogy Norbi, a neves aerobiktréner kimondta: „A kövér ember nem bűnös.” És bejelentésének különös következményei lettek. Attól, hogy valaki nem undorodott tőlük, hanem magával egyenértékűnek ítélt meg számtalan elhízott embertársat, sokan változtatni kezdtek az életmódjukon, komolyan, kitartóan edzenek, diétáznak, és mindennek eredménye is van: fogynak. Egészségtelen, már sok mindenben korlátozó súlyfölöslegük terhétől szabadulva kissé testesebb, de fitt férfiakká és nőkké változtak sokan.

    Bővebben

  • Üdvösségünk az Úr Jézusban van!

    Negyven év után találkozott az egykori békéscsabai evangélikus ifjúság június 22-én Telekgerendáson. Nemzedéknyi idő után is igény volt a közösségre, imára, énekre, igére. Harmincan jöttünk össze az ország több pontjáról, különböző felekezetekből, és még ugyanennyi tagot tartunk számon, akik különböző okok miatt most nem tudtak eljönni, de üzentek vagy írtak.

    Bővebben

  • Műanyagmentes (nem csak) július

    A világ másik feléről indult útjára 2011-ben a műanyagmentes július elnevezésű akció. Egy nyugat-ausztráliai település önkormányzati képviselője kezdeményezte azzal a céllal, hogy kevesebb szemét keletkezzen az egyszer használatos műanyagokból. Az akcióban részt vevőknek az a meggyőződésük, hogy kis változások összeadódva nagy eredményekre vezetnek. Magyarország két éve ismerhette meg a műanyagmentes júliust. Szerkesztőségünk két evangélikus lelkésznőt – nem mellesleg többgyermekes családanyát – kért arra, hogy vesse papírra a környezettudatos életmóddal kapcsolatos tapasztalatait.

    Bővebben

  • Hívogató evangélikus vendégházak

    Talán nincs is olyan magyarországi lutheránus, aki ne ismerné a nagynevű és népszerű evangélikus szálláshelyeket, a Balaton-parti Révfülöp oktatási központját, Balatonszárszó konferencia- és missziói otthonát. Összeállításunkban a kevésbé ismert, ám annál melegebben hívogató vendégházakra igyekszünk irányítani a figyelmet – a teljesség igénye nélkül, de azzal a meggyőződéssel, hogy ezek is helyszínei lehetnek a kiadós „asztali beszélgetéseknek”, a testi-lelki feltöltődésnek.

    Bővebben

  • Lelki utazónapló | Bullet journal a Luther Kiadó kínálatában – Jézusi példázatokkal

    Naptár, napló és jegyzetfüzet egyben. Annyira jó találmány, hogy egy szóval nem is lehet magyarra fordítani a bullet journalt, ezt az egyszerűségében vonzó naplózási rendszert, amely néhány éve Magyarországon is hódít, elsősorban a hölgyek körében. A digitális világban egyre többen érzik szükségét, hogy kézírással, rajzokkal, kreatív technikákkal alkossanak egy kis „örökkévalóságot” a múló időben. A Luther Kiadó által megjelentetett, Példázat-tükör címet viselő kiadvány tizenöt jézusi példázattal segít jobban megbirkózni a feladatokkal.

    Bővebben

  • Lerombolt és újjászületett templomok

    Egy gyülekezet életében nincs nagyobb öröm annál, mint amikor elkészül a temploma. Hosszabb-rövidebb tervezgetés után, anyagi erőt és fáradságot nem kímélve végre megvalósul az álom – mert Isten is rábólintott a tervre –, és a hívek átléphetik az új lelki hajlék küszöbét. Számos közösségben friss még ez az élmény, de sok gyülekezetben generációk sora csak az írásos emlékek segítségével idézheti fel a kezdetek ünnepi pillanatait. Egy élő gyülekezet életében ennek azonban nincs nagy jelentősége, hiszen az Isten háza mindenkor a lelki töltekezés és a békesség forrásának helye. Ám a bűnös ember nem mindig tiszteli a szentet (sem). Összeállításunk templomai azt példázzák, hogy bár az emberi gonoszság elpusztította Isten házát, a Teremtő egyértelmű jelét adta: neki nagyobb hatalma van, mint a sátáni befolyás alatt álló, romboló embernek.

    Bővebben

  • Hogy a szív élő legyen – Bencés atya könyve tíz benedeki szóról

    A bakonybéli bencés közösség vonzásának, kisugárzásának titkát a legtömörebben Kányádi Sándor egyetlen mondatával lehet summázni, amely a monostorhoz közeli Borostyán-kút bejáratánál köszönti az érkező zarándokot: „akármikor jössz itthon van az Isten”.

    Bővebben

  • Én is szeretném a mennyországot választani – Filmajánló (nyaraló) tanári szemmel

    „Ki érti ezt? A pápák városában, ahol annyi a templom, annyi a pap, még sincs senki, aki törődne a gyerekekkel” – mondja Néri Fülöp Rómában a 16. században, amikor mindenáron „az Indiákra” szeretne menni a jezsuitákkal téríteni. Aztán persze ő lesz az a pap, aki a Róma-szerte csellengő, szegény, rongyos, olvasni nem tudó, lopásra kényszerülő gyerekeket először emberszámba veszi. Ő lesz az, aki a katakombákban berendezkedett, csontvázak között alvó, nappal pedig a városban bandázó gyerekcsapatot – „tolvajok árváit és szajhák fattyait” – észreveszi.

    Bővebben

Oldalak

Feliratkozás 7144 csatornájára