7144

  • Azt kapja, amit megérdemel?

    Van már egy-két éve, hogy azt olvastam valahol: „Okos embernek a nagyapja ültet diófát.” Azóta is eszembe jut, akkor pedig körülbelül úgy hatott rám, mint egy sípcsonton rúgás. Mi az, hogy okos embernek? Mitől lesz okos az, akinek a szülei, nagyszülei szeretettel készítik elő a jövőt? Miért értékesebb az, aki ilyen háttérrel élhet, mint az, akitől mindezt megtagadta az élet?

    Bővebben

  • Október hónap igéje – Hazátlanságban

    Krisztus előtt 597-ben nemzeti tragédia sújtotta Izraelt. A Közel-Kelet akkori leghatalmasabb birodalma, Babilónia meghódította, és deportált több tízezer izraelit, az uralkodó osztály tagjait, az előkelőket, mesterembereket. Az ország szinte működésképtelenné lett. A hódítók lerombolták a jeruzsálemi templomot is. Ez volt a zsidó nép babiloni fogsága, egyfajta akkori „malenkij robot”. Mind az elhurcoltak, mind az otthon maradtak nemzeti gyászként élték meg ezt.

    Bővebben

  • Akinek az őrző szerep jutott – Báró Radvánszky Albert emlékezete

    „Eljárásunkban tévedhettünk, de ahhoz kétség nem férhet, hogy a legjobb tudással és szándékkal jártunk el, és így bízva az isteni örök igazságban, biztosan reméljük, hogy a várva várt béke bekövetkezésével a Szent Korona visszakerül, és visszahelyezhetjük azt a budai Várba oda, ahonnét aggódó lélekkel láttuk elindulni. Isten adja, így legyen!” E szavakkal zárta Radvánszky Albert országos koronaőr az 1945. december 20-án kelt emlékiratát, amelyben az utókor számára leírja a Szent Korona hányattatásait a nyilasuralom kezdeti időszakában. A száznegyven évvel ezelőtt, 1880. szeptember 11-én született bárónak az evangélikus egyház egyetemes egyházi és iskolai felügyelőjeként abban is nagy szerepe volt, hogy Luther végrendelete – Hitler szándéka ellenére is – Magyarországon maradt.

    Bővebben

  • Az év legédesebb vígjátéka

    Lakos Nóra romantikus filmjét a címben olvasható szlogennel hirdetik, és nem állítanak valótlant: édességekkel teli, szerethető és habkönnyű mozira vált jegyet, aki megnézi. A Kerekes Vica és Mátray László főszereplésével készült Hab kedves humorával, különleges látványvilágával, remek zeneválasztásával egy franciás hangulatú, szórakoztató, mégis elgondolkodtató történetet mutat be.

    Bővebben

  • „Az ítélő s megmentő” – A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület pecsétje

    Amikor az ezredfordulón megalakult a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület, rögtön felvetődött a kérdés, hogy milyen jelképekben mutatkozzon meg az új egyházkerület, mit ábrázoljanak a legfontosabb szimbólumok, a pecsét, a címer, a zászló.

    Bővebben

  • Hovatovább-nosztalgia

    Gyülekezettörténetet írok. A sámsonházi templom százötvenedik szentelési évfordulójára. Én, aki csak jövevény („gyüttment”) vagyok itt – hat éve. Én, aki tulajdonképpen nem is vagyok a gyülekezet múltjának része – és őseim sem azok. Majd évtizedek múlva belekerülhetek egy hasonló írásba, persze csak akkor, ha hagyok magam után említésre méltót. Van egy lelkes munkatársam is, egy tősgyökeres helyi, egyházszerető presbiter hölgy. Így illendő, és így könnyebb is. A munka finisében vagyunk, a határidő az október 11-i ünnepség – érzem, hogy a legjobb múzsa valóban a határidő.

    Bővebben

  • Találkozások helyszínévé válni

    Sok-sok imádság, beszélgetések és hosszú előkészületek után tavaly novemberben megnyílt a közösségi ház Pilisen. Nyár eleji látogatásom végén Gulyás Árpád helybéli nagyapa kérte, hogy üljünk le körben, ne siessünk, nyugodtan hangolódjunk rá az áldásra, egy áldás mindig jól jön, az Úristent is be kell kapcsolni ide, a Bizsu-háznak és munkásainak az életébe: „Uram, áldd meg ezt a házat és a benne tevékenykedőket!” A házon és munkatársain valóban áldás van. De kik is ők?

    Bővebben

  • Szeretetet és önbecsülést varrnak

    Egyedi, Luther-rózsával díszített maszkok érkeztek a Luther Kiadó könyvesboltjába. A ma már mindennapi életünk részét képező viseletek nemcsak egyházunk jelképével, hanem mesefigurákkal, növénymotívumokkal vagy éppen matyó mintával készültek. Bereiné Siska Ildikót, a nyíregyházi Oltalom Szeretetszolgálat munkatársát, az ötletgazdát kérdeztük, kik varrják ezeket a textíliákat, merthogy ez sem hétköznapi történet.

    Bővebben

  • Közvetítők

    A közvetítők nagyon fontos szerepet töltenek be az életben, a kapcsolatteremtésben. Segítenek eljutni ahhoz, akivel valamiért találkozni szeretnénk, de a saját utunkon nem boldogulunk. Kulcsfontosságúak lehetnek a kommunikációban olyan szemben álló felek között, akik közvetlenül képtelenek egymással hangot találni. Kiemelt szerepük van a kereskedelemben is, hogy az eladók és a vevők megtalálják egymást… És a sort sokáig lehetne folytatni.

    Bővebben

  • A Szent Korona kiválasztja az őreit

    „Különleges kalandjaival és eszmeiségével a magyar Szent Koronát méltán tarthatjuk számon Európa, sőt a világ legrégibb, legkülönlegesebb sorsú és legértékesebb felségjelvényeinek sorában” – vallja egy tanulmányában dr. Pálffy Géza történész, a Szent Korona elismert kutatója. A magyar állami jogfolytonosságot jelképező kincsnek azonban nemcsak az évszázadok során megélt „kalandjai” érdekesek, de legalább ennyire fordulatokban gazdag őrzésének a története is. A korona 2011 óta az Országházban tekinthető meg, éjjel-nappali védelmét a Magyar Honvédség Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység látja el, amelynek alezredes parancsnokhelyettesével, dr. Szolcsánszky Mártonnal beszélgettünk.

    Bővebben

  • Elfogadó, nyitott közösségben

    Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Négyesiné Tóth Györgyivel, a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi igazgatóhelyettesével, földrajz–angol szakos tanárával szakmai kihívásokról és inspirációról, valamint a sztehlói örökségről is beszélgettünk.

    Bővebben

  • Tetők, tornyok gyógyítója – Találkozás Klem Ádám ácsmesterrel

    Ma már nem sokan mondhatják el magukról, hogy olyan családban nőttek fel, ahol a mesterség apáról fiúra száll. A Tolna megyei Nagymányokon élő Klem Ádám ezen szerencsések közé tartozik, hiszen egy ácsdinasztia sarja. Nagyapja a múlt század elején tizenhat évig dolgozott e szakmában Amerikában, az itthon megszerzett tudását ott tovább gyarapítva. Így esett, hogy riportalanyunk édesapja az Újvilágban született, de a nagyapa honvágya idővel mindkettejüket hazahozta Magyarországra. Klem Ádám kezének munkáját számos templom megújult tetőzete, renovált tornya dicséri. A hívő ácsmesterrel családjának történetéről és szeretett szakmájáról beszélgettünk, közben pedig az is kiderült, mi közük van az ácsoknak az időkapszulákhoz.

    Bővebben

  • Lúdtoll, vaseke, méhkaptár – Berzsenyi Dániel emlékezete Niklán

    Minden időben érdemes a Somogy megyei Niklára, a Berzsenyi Dániel-emlékházba látogatni, de aki szeptemberben keresi fel az evangélikus költő egykori kúriáját, az szerencsés esetben emlékbe felszedhet egy gesztenyét a „Dani uraság” saját kezével 1814-ben ültetett szelídgesztenyefa alól. S ha már arra járunk, a „niklai remete” egykori házától néhány percre található temetőben az 1776. május 7-én Egyházashetyén született koszorús költőnk síremlékénél elhelyezhetjük az emlékezés virágát, a falu központjában pedig a két éve nyitott interaktív méhészeti kiállításon a gazdálkodó Berzsenyi kedves tevékenységéről, a méhészkedésről tudhatunk meg többet, játékos formában. Mindezekről Komóczi Roland múzeumigazgató mesélt ottjártunkkor.

    Bővebben

  • Istenhez hívó harangok kutatóinak nyomában

    Magyarország harangjairól elsőként a Kossuth rádióban hallható déli harangszó juthat az eszünkbe. A világhálón azonban ezen ismeretünk jelentősen tovább bővülhet, ha három fiatalember különleges hobbijának köszönhetően rátalálunk azokra a felvételekre, amelyek több mint háromszáz harangunk hangját rögzítik. Az ifjú harangkutatók közül Komáromi Dániel és Szládik Marcell számolt be szenvedélyükről.

    Bővebben

  • Reformáció hava

    Ezzel a tartalmi összefoglalóval szeretnénk figyelmükbe ajánlani az Evangélikus Élet magazin legfrissebb számát. Olvassák szeretettel az Evangélikus Életet és vigyék a jó hírét!

    Bővebben

  • Az arányérzék erénye | Puskás – A musical

    A darab ősbemutatóját a Hősök terére tervezték, hogy azután hazánk több futballstadionjában is tapsolhassanak majd újra a nézők Puskás Öcsinek és a legendás aranycsapatnak. Többek között ennek a tervnek a megvalósítását is elodázta a koronavírus-járvány, az alkotók mindenesetre előbemutatónak nevezték el a szabadtérre álmodott musical Erkel színházbeli premierjét. Azon kevesek azonban, akik augusztus 20-án délután vagy este láthatták Budapesten a Szente Vajk által írt és rendezett produkciót, méltán részesítették olyan ovációban „a Puskást”, mint akik napra pontosan hetvenöt évvel korábban: amikor a labdarúgózseni két góllal debütált – legelső válogatott meccsén.

    Bővebben

  • Egy család vagyunk – Az Óbudai Evangélikus Egyházközség élő kövei

    Terméskő borította modern templom vonzza a tekintetet a többsávos főút mentén. Homlokzatán hatalmas kereszt és hitvallás: Isten a mi erősségünk. Budapest III. kerülete többarcú: a Krúdytól ismert patinás Óbuda maradéka, családi házak a hegyen, panelrengeteg; ember- és járműtenger jellemzi. A Dévai Bíró Mátyás tér a béke szigete: az 1843-ban alakult egyházközség 1935-re templomot, majd gyülekezeti házat, parókiát, csodás orgonát épített. A második világháború egyetlen nap alatt mindent elvett, a hegek ma is fájók. Isten kegyelméből a kövek s főként az élő kövek: az összetartó közösség Isten dicsőségét hirdeti. Jakab Béla parókus lelkész és Hunyadi László felügyelő látta vendégül magazinunkat gyülekezeti riportsorozatunk utolsó nyári állomásán.

    Bővebben

  • Inspiráló környezetben, kihívások közepette

    Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Czapekné Egervári Orsolya, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium angol és történelem szakos tanára egyebek mellett szól a lelki egészség fontosságáról és arról, hogy mire büszkék a fasori diákok.

    Bővebben

  • Úgy általában

    Nehéz műfaj a közösségi imádság, különösen egy olyan individualizált világban, mint a miénk. De az imádságok között is talán a legtöbbet szenvedett az istentiszteleteinken elhangzó általános könyörgő imádság.

    Bővebben

  • Menni vagy nem menni (világgá)? (Lk 15,11–35)

    Keresztfiam négy-öt éves lehetett, amikor is kedvenc szokásai közé tartozott, hogy ha valami nem tetszett neki, csak annyit mondott: „Jó, akkor világgá megyek!”

    Bővebben

  • Nyolcvanéves a taizéi közösség

    Taizé – Roger Schütz református lelkész 1940. augusztus 20-án alapította a taizéi ökumenikus közösséget. A jeles évforduló kapcsán augusztus 18. és 20. között online programsorozattal emlékeztek az alapítóra és az eltelt nyolcvan esztendő fontos eseményeire.

    Bővebben

  • Műveld és őrizd! – Egyházunk összefogása a teremtett világ védelméért

    A Magyarországi Evangélikus Egyház szeptember 27. és október 4. között ünnepli a teremtés hetét. Az ökumenikus kezdeményezés kapcsán újrakezdésről, a teremtésvédelem szerepéről és az idei programokról kérdeztük Koltai Zsuzsát, egyházunk teremtésvédelmi munkaágának koordinátorát és Gáncs Tamást, az Ararát munkacsoport elnökét.

    Bővebben

  • (Érték)teremtés

    Ezzel a tartalmi összefoglalóval szeretnénk figyelmükbe ajánlani az Evangélikus Élet magazin legfrissebb számát. Olvassák szeretettel az Evangélikus Életet és vigyék a jó hírét!

    Bővebben

  • Tíz perc szünet

    A nehéz helyzetek gyakran régi problémákra is új megoldásokat nyújtanak. Én például sosem tudtam jól pihenni. Azt a felfogást hozom magammal, hogy „első a munka, aztán a pihenés”, és „amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!”. Tudattalanul is dolgozott ez bennem, ezért aztán mindig a kötelességeimet helyeztem az első helyre: legyen meg először a munka, megírva a cikk, elmosva a mosatlan, felporszívózva a lakás, kiteregetve a szennyes, és ha már minden készen van, és már csak hullafáradtan vonszolom magam, akkor el lehet olvasni egy oldalt az újságból.

    Bővebben

  • A költő, aki lámpagyújtogató akart lenni – Reményik Sándor emlékezete

    Bár gyermekkori álma, hogy felnőttként lámpagyújtogató legyen, soha nem teljesült, mégis az lett: verseivel és prózai írásaival – átvitt értelemben – a mai napig tartó fényt hozott olvasói életébe. Százharminc éve született Kolozsvár sokáig háttérbe szorított evangélikus költőóriása, Reményik Sándor.

    Bővebben

  • Abrám ajándék szemüvege (1Móz 15,1–6)

    Nagyon édes mesét olvastam nemrég Finy Petra tollából A csodálatos szemüveg címmel. A mese helyszíne a mai, szobaablakon túli Budapest, amely egyik pillanatról a másikra ugyanúgy csodaországgá válhat (és válik is), mint egy hagyományos mesében némely helyszínekkel lenni szokott. A történet főszereplője a kis Kovács Áron, aki egy szemüveg segítségével úgy láthatja a világot, mint senki más, ugyanis a szemüveg feltárja előtte mindennek az igazi alakját.

    Bővebben

  • Az Isten háta mögött

    Mindig szívesen időzöm a vicces feliratú pólókat vagy bögréket árusító ajándékboltok polcai előtt, mert jól tudok szórakozni a szellemes „bölcsességeket” megfogalmazó mondatokon. Némelyiknek még igazságalapja is van.

    Bővebben

  • Otthonosan könyvtárban és gyülekezetben

    Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, feladataikról, céljaikról. Mészáros Kornélia 2011 óta dolgozik az Evangélikus Hittudományi Egyetem könyvtárában, 2016 óta a vezetője. A korszerű könyvtárral szemben támasztott igényekről, evangélikusságáról és a presbiteri szolgálatról is beszélgettünk vele.

    Bővebben

  • Úrvacsoráim

    Életem első gyülekezetében minden szempontból a „pengősmalac-módszert” alkalmazta a lelkész egész lelki nevelésünkkel kapcsolatban. A prédikáció csaknem végig arról szólt, milyen mocskos, bűnös, utolsó, szennyes semmirekellők vagyunk, aztán, mintegy könnyed záróakkordként, megszólalt a nagy „de”. „De Jézus az életét adta értetek.” „De Isten megkönyörült rajtatok.” „De drága vére árán mégis van reménységetek.”

    Bővebben

  • Mit jelent az úrvacsora számomra? – Presbiterek vallomása az úrvacsora évében

    Elsősorban menedéket. Azt, hogy mi vagy ki elől, már nehezebb megfogalmaznom. Galilei ötszáz éve azt mondta, hogy a dolgokat mérni kell. Nagy újdonság volt ez akkoriban. Egy ideig ezzel sokan szembeszegültek, aztán szépen lassan – évszázadok alatt – majdnem az egész társadalmat átitatta az egyenlőség elve. A magyar történelemben talán a reformkorban mutatkozott meg ez az igyekezet a legszebb formában, abban az óhajban, hogy „ne számítson semmi más, csakis az érdem”. Ezzel a szép elvvel a mai napig csak azonosulni tudok, annál is inkább, mert nemcsak Magyarországon, hanem a világon bárhol bőven akad még tennivaló ennek érdekében.

    Bővebben

Seiten

7144 abonnieren