7144

  • Erzsébet királyné magyar orvosa – Balassa János emlékezete

    Talán sokan nem is tudják, hogy a szekszárdi Tolna Megyei Balassa János Kórház névadója evangélikus orvosprofesszor volt. A hazai orvostörténet egyik legkiemelkedőbb alakja nemcsak napjainkig alkalmazott műtéti újításokkal modernizálta a gyógyítás módszereit, de a fecskendő vagy a gipszkötés használata, a rendszeres vizeletvizsgálatok bevezetése vagy a nyílt törés mint orvosi szakkifejezés is az ő nevéhez fűződik.

    Bővebben

  • Szeretetház Luther születésnapjára

    A modern értelemben vett diakóniai munka Németországból indult. Az első diakonissza-anyaházat Theodor Fliedner evangélikus lelkész (1800–1864) alapította 1836-ban Kaiserswerthben. Az intézmény és működése mintaként szolgált a később alapított anyaházak számára. Az így létrejött női közösségekben – szociális feladataik ellátása mellett – nagy figyelmet fordítottak a lelki élet gyakorlására, és hittérítő tevékenységet is kifejtettek. Nyugat-európai mintát követve Magyarországon a 19. század második felében jelent meg a mozgalom.

    Bővebben

  • Szépre, jóra inspirálni a diákokat

    Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végző munkatársakat szólaltatjuk meg indíttatásukról, feladataikról, céljaikról. Ez alkalommal dr. Érfalvy Líviával, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium igazgatóhelyettesével, magyar–német szakos tanárral, az evangélikus kutató tanári mozgalom életre hívójával beszélgettünk tudomány és tanítás, közösség és hivatás kérdéseiről.

    Bővebben

  • Evangélikus forradalom 1956-ban

    Az evangélikus egyházban az 1956-os forradalom nem októberben kezdődött. Nem volt persze olyan nagy hangja, nem figyelt föl rá, és nem szurkolt neki együtt az egész világ, csak annak az evangélikus része. Mégis – csöndesen, békésen ugyan, de – az evangélikus egyházban 1956-ban forradalom zajlott le, amelynek győzelmét az országos szabadságharc kitörése hozta el, s amelyet csak 1958-ban sikerült „leverni”. Ennek a forradalomnak a középpontjában egyetlen ember állt, akinek erről sokáig talán sejtelme sem volt. Ez a személy – az olvasók talán már ki is találták – Ordass Lajos püspök.

    Bővebben

  • Greta és a reformáció

    Nem kedvelem Greta Thunberget. Nyilvánvalóan elhamarkodott kijelentés ez, hiszen nem is ismerem őt – talán ha személyesen találkoznánk, más lenne a véleményem erről a tizenhat éves svéd lányról, aki felforgatta a világot a klímakatasztrófára figyelmeztető pénteki iskolasztrájkjaival. Mégis, bevallom, hatásvadásznak érzem a nyilvános felszólalásait, azt, ahogyan elsírja magát beszéd közben, és ahogyan a dühtől eltorzul a hangja. Ugyanakkor azt is hozzá kell tennem, hogy felnézek rá a bátorságáért és az elszántságáért, elismerve, hogy amit ő tesz, én annak a felére sem lennék képes.

    Bővebben

  • Fél évszázad költészettel, zenével

    Kaláka: erdélyi népszokás; közös munka, eredetileg házépítés. A szó hazánkban, a Kárpát-medencében, de nem túlzás: a világ számos pontján már rég fogalommá lett. Pontosan fél évszázada! A Kossuth-, Magyar Örökség és Prima Primissima díjas együttes ugyanis 1969. november 26- án alakult meg Budapesten, egy Andrássy úti bérházban. Születésnapi és reformációi interjúnkban az együttes két alapító tagjával, a Gryllus testvérekkel – nem mellesleg: elkötelezett evangélikusokkal – beszélgettünk budai otthonukban október 31-i, Deák téri koncertjükről, az ötven éve töretlen alkotói lendületről, a hit ökumenikus dimenzióiról, egy titkos emléktábláról, no meg egy tokiói étteremről.

    Bővebben

  • Torony, te drága

    Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy nekünk, magyarországi evangélikusoknak miért lettek olyan fontossá a templomtornyok. Mostoha történelmünk megtaníthatott volna bennünket akár arra is, hogy a templomok torony nélkül is be tudják tölteni legfontosabb funkciójukat.

    Bővebben

  • Gyermekfoglalkozások gyülekezeteinkben 2.

    Előző lapszámunkban beszámoltunk annak a kutatásnak a hátteréről, amely a gyülekezeteinkben zajló gyermekfoglalkozások, illetve ifjúsági munka országos feltérképezésére vállalkozott Grendorf-Balogh Melinda angyalföldi másodlelkésznek, egyházunk gyermek- és ifjúsági bizottsága elnökének a kezdeményezésére. Cikksorozatunk második részében elsősorban a kisiskolás korosztály gyülekezeti életben betöltött szerepéről, bekapcsolásának lehetőségeiről gondolkodunk el a kutatás eredményeinek és néhány ifjúsági munkában jártas pedagógus és lelkész tapasztalatainak fényében.

    Bővebben

  • Lármás prófétálás? – Konferenciakötet Ferenc pápáról

    „A jelenkor egyházában először történt meg, hogy egy perifériáról származó szemlélet és magatartásmód képviselője a központba jutott” – fogalmaz a Ferenc pápa és az ő ideje című kötet szerkesztője, Andrea Riccardi arról, hogy mit jelent a 21. században Ferenc pápa személye és tevékenysége. Mit kezd a világ, a többi vallás és a római katolikus egyház az első pápával, aki az amerikai földrészről származik; egyúttal az első olyan egyházfővel, akit már a második vatikáni zsinat után szenteltek pappá? – erről is szól a Sólyom László korábbi köztársasági elnök fordításában megjelent kiadvány.

    Bővebben

  • Gyermekfoglalkozások gyülekezeteinkben – Egy átfogó ifjúsági kutatás tanulságai

    Egyházunk jövője nagyban függ a jövő nemzedékének terelgetésére fordított idő mennyiségétől és minőségétől. A Magyarországi Evangélikus Egyház Gyermek- és Ifjúsági Bizottságának elnöke, Grendorf-Balogh Melinda angyalföldi másodlelkész, háromgyermekes édesanya önkéntes alapon a gyülekezeteinkben folyó gyermekfoglalkozások és ifjúsági munka feltérképezésére vállalkozott egy országos szintű szakmai kutatás keretében. Cikksorozatunkban ismertetjük a kutatás hátterét és kiértékelését, továbbá részletesen megvizsgáljuk a különböző gyülekezeti korosztályi alkalmakat, keresve a párbeszéd lehetőségeit.

    Bővebben

  • Szeretet a fegyverek között – A tábori lelkészet a késő középkortól az intézménnyé alakulásig

    A tábori lelkészet történetét bemutató, szeptember 8-i lapszámunkban megjelent sorozatkezdő cikk a kezdetektől a késő középkorig tartó időszakkal foglalkozott. A második rész a késő középkortól egészen az állandó hadsereg, valamint az Apostoli Tábori Helynökség felállításáig tekinti át e szolgálati ág formálódását, ezúttal is a híres hittudósprofesszornak, Borovi Jánosnak A magyar tábori lelkészet története című könyve alapján.

    Bővebben

  • Az egységes zengésért, a valódi kórushangzásért – Egy egyházzenész feljegyzéseiből

    Az augusztus és a szeptember már jó ideje az év különleges időszaka számomra. Munkában kiemelten gazdag, mert az egyházunk kántorképző intézetének tudományos munkatársaként rám bízott feladatok közül két jelentős esemény ekkor zajlik. Ez eddig persze még nem volna különösebben megörökítésre érdemes. Annak megtapasztalása viszont, hogy az általam szervezett programok engem is építenek, és megsokszorozva kapom vissza a befektetett energiát, mindenképpen arra indít, hogy másokkal is megosszam a jó híreket.

    Bővebben

  • Krétarajz – unortodox árnyalatokkal

    Vékonyabb pénztárcával külföldi nyaralásra vágyóknak az utazási irodák előszeretettel ajánlgatják Görögországot. A Balkán-félsziget déli fertályán elterülő ország nagyvárosain és a partvidéki üdülőhelyein kívül ezerháromszáz sziget csábít az Égei-tenger varázslatos világának felfedezésére. Fél tucatnál több sziget érhető el Budapestről közvetlen repülőjárattal is. Mind közül a legdélibb a legnagyobb: az immár több mint nyolcszázezres lélekszámú Kréta. E Szentírásban is számontartott sziget sokak számára azért is bír elsődleges vonzerővel, mert történetesen egész kontinensünk civilizációja innen eredeztethető…

    Bővebben

  • Bibliaolvasó napló

    Gondolatok az elmúlt hetek igéi kapcsán

    Bővebben

  • És utána?

    A kis Zselyke nem a saját gyerekem, csak tanítom. Pontosabban próbálom tanítani. Most, amikor leírom ezeket a sorokat, szeptember második hete van, és pillanatnyilag még úgy tűnik, ő fog tanítani engem. Sétálunk a templomhoz ketten. Mindössze három-négy percnyi időt vesz igénybe az út.

    Bővebben

  • Bibliafordító a dzsungelben

    „Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek!” – szól a missziói parancs (Mk 16,15). Van der Wilden lelkipásztor a feleségével együtt komolyan vette: a házaspár misszionáriusként harminc évig dolgozott azon, hogy lefordítsák az Újszövetséget egy pápua törzs nyelvére Indonéziában, ahol több mint hétszázötven nyelvet beszélnek. A nyugalmazott lelkész vendég-igehirdetőként prédikált a ceglédi evangélikus gyülekezetnek a havonta tartott holland–magyar istentiszteletek szeptember 15-i alkalmán, ezután kérdeztük őt a különös elhívásról.

    Bővebben

  • Őszi könyves ízelítő

    A Luther Kiadó készülő újdonságait ajánljuk.

    Bővebben

  • „Megverem a pásztort…” – A szabadságharc után meghurcolt evangélikusokra emlékezünk

    Az egyházakat is elérte az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni megtorlás. Kivégzett és bebörtönzött lelkészek, kolostorba száműzött vagy emigrációba kényszerült katolikus püspökök, a zsidó hitközségekre kivetett hadisarc, a protestánsok önrendelkezési jogának felfüggesztése, iskoláinak ellehetetlenítése jelezték, hogy a hatalom minden eszközt megragadott az egyházak megfélemlítésére. A legkeményebb büntetés az evangélikusokat érte: mind a négy püspökünket felfüggesztették állásából. Október 6-án erre is emlékezünk.

    Bővebben

  • A gyenge nádszál kötegbe fogva törhetetlen

    Egyházunk sajtóbizottságának idén megválasztott elnöke a Magyar Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést vette át augusztus 20-a alkalmából. Lovass Tibor, a pedagógus végzettségű szombathelyi evangélikus újságíró vérbeli televíziós: vizuális látásmódja beszélgetésünk során is tetten érhető. Élményszerűen mesél: színes képekben, egymásra épülő jelenetkockákban fogalmaz, a lényegre fókuszál, de a részleteket sem hanyagolja el. A hit vérkeringéséről, a közösségek erejéről, szakma- és családszeretetről, valamint egy többgenerációs becenév történetéről beszélgettünk vele.

    Bővebben

  • Időtálló prédikációk kötetben – Zászkaliczky Pál hetven igehirdetése

    Királyi vendég vendége voltam az utóbbi hetekben, amíg Zászkaliczky Pál nyugalmazott lelkész Királyi vendégségben című prédikációskötetét olvastam. Különleges időtöltés volt ez, amikor nem én, a meghívott vittem ajándékot, hanem engem, a meghívottat részesített a „házigazda” ajándékban. Időtálló, anyagiakban nem mérhető útravalót kaptam a könyvben található hetven igehirdetés által.

    Bővebben

  • Jézus tanításairól színesen – Kiadványsorozat a gyermekek és az ifjúság megszólításáért

    Közösségeinkben komoly múltja van az országos hittanversenynek. A szervezést, a mozgósítást és a központi szakmai támogatást azonban érdemes időről időre átgondolni. Az országos iroda gyülekezeti és missziói osztályának és a Luther Kiadónak a közös kiadványai most az utóbbira tesznek kísérletet.

    Bővebben

  • Az imádság közös nyelv – Pünkösdi–lutheránus párbeszéd Madagaszkáron

    Madagaszkár – A nemzetközi evangélikus–pünkösdi párbeszédbizottság negyedik ülését szeptember 7–13. között tartották az afrikai Madagaszkáron, Antananarivóban. A klasszikus pünkösdi egyházak képviselői és a genfi központú Lutheránus Világszövetség küldöttsége ezúttal a szegénység témáját járta körül. A konferencián régiónkat dr. Gáncs Tamás kelenföldi igazgató lelkész, biblikus teológus képviselte, aki tagja a világszövetség héttagú delegációjának, amelynek ötéves megbízása 2020-ig tart.

    Bővebben

  • Szó nélküli szeretet

    Ateológián a lelkigondozásra készülőknek többek között magyaráztam a nonverbális koinóniáról. Ez tudományosan hangzik, magyarul egyszerűen ezt jelenti: szó nélküli szentséges együttlét. Amikor nem mondunk semmit, hanem két ember együtt van az Úrban, a lelkigondozó és lelkigondozottja, egy beteglátogató lelkipásztor és egy beteg ember.

    Bővebben

  • Apolló letisztult formáival Isten felé

    Budapest – Az absztrakt művészet egyik csúcsteljesítményének tartják Konok Tamás Kossuth- és Prima Primissima díjas festő és szobrász életművét. A kilencvenedik születésnapjához közeledő művész számára meghatározó az evangélikus családi háttér; nagyapja és legelső mestere Sándy Gyula építész volt, akinek számos evangélikus templomunkat köszönhetjük. Az Asztali beszélgetések sorozat tizenhatodik évada nyitóalkalmának vendége szeptember 19-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban Konok Tamás volt.

    Bővebben

  • Sztehlo Gábor szellemiségének elkötelezettje

    Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végző munkatársakat szólaltatjuk meg indíttatásukról, feladataikról, céljaikról. Ez alkalommal Zámbóné Karner Anikóval, a budapesti Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettesével beszélgettünk a keresztény nevelésről, a tanítói hivatásról és Sztehlo Gábor szellemi örökségéről.

    Bővebben

  • Túllátni golyón, kötélen, köveken…

    E sorok írására készülve a Cinkotai Evangélikus Egyházközség megalakulásának háromszázhuszadik évfordulójának ünnepén hajtottam fejet a cinkotai gyülekezeti ház udvarán álló szabadságharcos-emlékmű előtt. A lelkészlakás udvarán toborozta csapatait Aulich Lajos 1849. április 24-én a tavaszi dicsőséges hadjárathoz. A szabadságért harcoló katonák innen indultak Pestre, majd onnan Buda visszavételére. Nem felejthetjük emléküket.

    Bővebben

  • A nagy emberbarát – Zsivora György emlékezete

    A néhai evangélikus lelkész, költő és egyházi író, Sántha Károly méltán illette a nála közel négy évtizeddel idősebb kortársát, Zsivora Györgyöt a „nagy emberbarát” jelzővel a róla szóló megemlékezésében. Az idén kétszáztizenöt éve született evangélikus jogász, kúriai tanácselnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja ugyanis nemcsak a hivatásában járt elöl, de krisztusi szeretettel fordulva feléjük, anyagi segítséget is nyújtott az arra rászorulóknak.

    Bővebben

  • Hívogató evangélikus vendégszállások – Szentgotthárdtól Nyíregyházáig

    Az Evangélikus Élet magazin augusztus 25-i-lapszámában a kevésbé ismert, ám annál melegebben hívogató vendégházakra igyekeztünk ráirányítani a figyelmet – a teljesség igénye nélkül, de azzal a meggyőződéssel, hogy ezek is helyszínei lehetnek a kiadós „asztali beszélgetéseknek”, a testi-lelki feltöltődésnek. Mostani összeállításunkkal vendégszobák és további szálláshelyek után jártunk.

    Bővebben

  • Mikrozöldek között, Isten tenyerén

    „Növesszen a föld növényeket: füveket, amelyek magvakat hoznak, és különféle gyümölcsfákat, amelyek gyümölcsöt teremnek, és majd abban magvuk lesz a földön. És úgy történt. […] És látta Isten, hogy ez jó.” (Móz 1,11) A teremtés hajnalánál nem lehetett ott az ember, de vannak szerencsések, akik hivatásuk révén tanúi lehetnek ennek a csodának. Pálinkás György egy közülük. Kárnyáczki Eszter lelkésznő ajánlására – és kíséretében – érkeztünk a pilisi Séf Kertjébe. Gasztrosorozatunk új állomásán bemutatjuk, honnan kerülnek a Michelin-csillagos éttermek tányérjaira a szép, ehető növények, de a boldogság egyik arcát is megláthatjuk.

    Bővebben

  • Egy vérbeli muzsikus Weltler Jenő és a temetési kórus

    A többértelmű alcím utalni szeretne az egyházzenész alkalmi célzatú kis kórusműveire, a ma már nem létező, általa összetartott férfi-kamarakórusra és a temetési éneklésről vallott felfogására is. Weltler Jenő (1909– 1992) a hazai lutheránus egyházi zenélés egyik legjelentősebb alakja volt, életműve Johann Sebastian Bach hazai recepciójának és népszerűsítésének terén mindenképpen hézagpótló. Munkássága messze meghaladja e rovat kereteit. Van azonban életművének olyan szelete, amely kevéssé ismert, pedig nagyon üdvös lehet fölidézni.

    Bővebben

Seiten

7144 abonnieren