7144

  • Így látják a lelkészek az iskolai hittant és konfirmációt

    A kötelezően választható hit- és erkölcstanoktatás 2013/14-es tanévi bevezetése után többen vagy kevesebben konfirmálnak, és mi határozza meg leginkább a konfirmandusok számát? Van-e utánpótlás, várható-e, hogy a fiatalabb generációk tagjai is megjelennek a templomba járók között? Hogyan készülnek a konfirmációra, milyen helyi szokások fűződnek az ünnepi alkalomhoz? Összeállításunkban e kérdésekre válaszolnak gyülekezetekben szolgáló evangélikus lelkészek.

    Bővebben

  • Élő és éltető szavak – Varga Gyöngyi meditációs könyve

    Budapest – Az Élők földje című kötetben megszólaló lírai hang hiánycikk a kortárs keresztyén könyvpiacon. Egyszerre nagyon személyes és univerzális, ébresztő és ringató, megragadó és könnyedséget adó. Varga Gyöngyi Ószövetség-kutató harmadik, a Luther Kiadó történetében kiemelkedő sikernek örvendő áldás- és imakönyve mind tartalmilag, mind formailag olyan életszemléletről és életszeretetről tesz tanúságot, amelynek megélésére mindannyian vágyakozunk.

    Bővebben

  • Ajándék Bach zenéjével hirdetni az evangéliumot

    Az országban és a régióban is egyedülálló, vadonatúj barokk orgona az „édesgyermeke” Bán István orgonaművésznek, a Budavári Evangélikus Egyházközség orgonista-kántorának. A hangszer megszületése hívta életre azt a kulturális egyházzenei ünnepet, amelyet idén ötödik alkalommal, június 10–20. között rendeznek meg a Bécsi kapu téri evangélikus templomban. A fesztivál részleteiről a páratlan hangszer mellett ülve beszélgettünk a művésszel.

    Bővebben

  • Aki befogad egyet is…

    Én ezt az igét soha nem értettem. Kit kell befogadni és hova? Szívünkbe? Házunkba? Gyülekezetünk közösségébe? Vagy talán anyaként a méhünkbe? Különben azóta se tudom, mi a tökéletes megfejtés, a mi életünk befogadottjai mégis sokat neveltek rajtunk.

    Bővebben

  • Keresztények, kereső és apatikus ateisták

    Friedrich Nietzsche német filozófus híres kijelentésétől – „Isten halott! Isten halott is marad! S mi öltük meg őt!” – hívőként rendszerint azonmód elhatárolódunk. Viszont a Bencés Kiadó gondozásában nemrég megjelent Távol az Isten – Hit és hitetlenség párbeszéde című könyv szerzői éppen ezzel a kérdéskörrel foglalkoznak. Művükben érdekfeszítően elemzik a mai Európa hithez való viszonyát.

    Bővebben

  • Csöpikém, semmi baj! – Sztehlo Gáborról egészen személyesen

    Az embermentő evangélikus lelkész születésének száztizedik évfordulóját ünnepeljük idén. A Világ Igaza díjjal is kitüntetett Sztehlo Gábor március 23-án posztumusz Magyar Örökség díjban részesült. Az oklevelet a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a család képviseletében Weissmahr Zsuzsa vehette át két volt „Sztehlo-gyermekkel”, dr. Andrási Andor sugárvédelmi szakemberrel és Keveházi László nyugalmazott evangélikus esperessel együtt. Sztehlo Gábor nővérének lánya megható őszinteséggel mesélt a mások által csak kevéssé ismert „Gábor bácsiról”.

    Bővebben

  • Isten tenyerén – Interjú Richly Zsolttal

    A Luther-rajzfilmsorozat Isten tenyerén? című epizódját a legjobb animációs alkotásként ismerték el az 5. Magyar Filmhét április 27-én a Pesti Vigadóban tartott díjátadó ünnepségén. A gratuláció mellett a kivitelezés szempontjairól, a sorozat utóéletéről és a produktum elismeréséről beszélgettünk a Balázs Béla-díjas rendezővel, érdemes és kiváló művésszel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanárával.

    Bővebben

  • Bejegyzés a családi Bibliában

    Hittantanárként, be kell vallanom őszintén, a Bibliám néha munkaeszközzé lényegül át a kezemben. Az órákra való felkészülés, illetve az azokhoz kapcsolódó igehelyek, történetek összegyűjtése okán lapozom és olvasom a hittankönyvek között tartott Bibliámat. Az Útmutató napi kis, rövid igéi észrevétlenül átveszik a rendszeres bibliaolvasás helyét a mindennapjaimban.

    Bővebben

  • Ne állítsuk a sarokba a szülőt sem

    Az Utak és hidak címmel, az Evangélikus Pedagógiai Intézet és az Erasmus+ program keretében megjelent kötet egyedülálló. Nem született még ugyanis olyan szakkönyv, amely – egy hároméves szakmai program keretében – ennyire figyelembe vette volna a hátrányos helyzetű családokat, és ennyi megélt tapasztalatot, javaslatot gyűjtött volna egybe huszonhárom szerző jóvoltából. A kötetről dr. Tratnyek Magdolnát, az Evangélikus Pedagógiai Intézet pedagógiai szakértőjét, a kötet szerkesztőjét kérdeztük.

    Bővebben

  • Egy püspök emlékezete

    Száz éve, 1919. május 25-én hunyt el Baltik Frigyes, a jelentős mértékben szlovák nyelvű gyülekezeteket magában foglaló Dunáninneni Egyházkerület lelki vezetője. A centenáriumra készülve kezembe került a püspök székfoglalója, amelyet 1890-ben tartott Liptószentmiklóson. Most e rovat vendégszerzőjének hívom meg Baltik Frigyest, némi kommentárral az ő mondatait idézem.

    Bővebben

  • Reményik-dombormű az erdélyi panteonban

    A Magyarországon élő erdélyiek május 5-i budapesti találkozójának keretében leplezték le Reményik Sándor domborművét az Erdélyi Gyülekezet emlékparkjában. A kolozsvári evangélikus költő életútját Veres Emese-Gyöngyvér néprajzkutató vázolta fel avatóbeszédében.

    Bővebben

  • Elhivatottságot nem árulnak a boltban

    Változó világunkban a kommunikációs tér is átalakul, és ez az igehirdetőktől is újításokat követel. Ezt felismerve Balicza Iván nyugalmazott budavári evangélikus lelkész a műfajnak és a különböző korosztályoknak is megfelelően igyekezett lefordítani Isten üzenetét, hogy maradandó élmény legyen az adott hallgatóság számára. Frissen megjelent, Isten mémjei – Újszerű igehirdetések című, különleges, kreatív prédikációit tartalmazó kötetéről, a lelkészeket érő kihívásokról és a családi háttér fontosságáról is beszélgettünk.

    Bővebben

  • Egy evangélikus somogyi forradalmár

    Az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc számtalan legendás alakot teremtett a magyar történelmi panteon számára. A szabadságharc vezető politikusai és tábornokai mind-mind ismertek a magyarság körében. Vannak azonban olyanok, akik „helyben híresek”. Ők saját megyéjükben vagy országrészükben vitték végbe a csodát kicsiben. Ilyen volt Noszlopy Gáspár is, aki százhetven évvel ezelőtt, 1849 április–májusától szabadcsapatai segítségével felszabadította a Dél-Dunántúlt. Ha történelmi érdemei mellett az embert is keressük, akkor a cél érdekében mindent feláldozó forradalmárt láthatunk, aki néha-néha a realitásról megfeledkezve, ábrándjait kergetve, meggyőződésétől vezérelve haladt tragikus sorsa felé.

    Bővebben

  • Ha Isten feladatot ad, akkor erőt is ad hozzá

    A tudományos élet kiemelkedő képviselőinek március 15-én a köztársasági elnök adja át a legnagyobb magyarról elnevezett állami kitüntetést. Az idei Széchenyi-díjasok között Csermely Péter hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Semmelweis Egyetem professzora, angyalföldi evangélikus presbiter, az Evangélikus Hittudományi Egyetem elsőéves, esti tagozatos hallgatója is ott volt. A díj átvétele után beszélgettünk.

    Bővebben

  • Meglesz a szolgálat gyümölcse

    Tab, a szép somogyi kisváros központjában felújított, szemet gyönyörködtető épületegyüttes áll: a helyi „Insula Lutherana”. Hófehér temploma, napsárga gyülekezeti háza, parókiája, gondozott, virágoskertje hatalmas gesztenyefák ölelésében egy több mint háromszáz éves, lutheránus hitét őrző közösség lelki otthona. A két lelkész, Arató Lóránd és felesége, Arató Eszter Dóra e múltjára büszke, reményteljes jövőképpel bíró közösség életét mutatja be „1%-os” riportsorozatunk újabb állomásán.

    Bővebben

  • Az ember kérdez, az Úr válaszol

    Az egyesült államokbeli színész és rendező, Perry Lang jegyezte film alapötlete izgalmas. Úgy tűnik azonban, hogy elhagyva a nézőteret mindenki kénytelen elkészíteni a saját kérdéseinek listáját és kérni egy új interjúidőpontot…

    Bővebben

  • Jegyzetlapok

    Szeverényi János országos missziói lelkész gondolatai az Evangélikus Élet magazinban.

    Bővebben

  • Színpadon a Tízparancsolat is – A pécsi országos színházi találkozó versenyprogramja

    Tizennégy produkció – köztük nyolc budapesti, egy vidéki és egy fővárosi koprodukció, valamint három vidéki és két határon túli előadás – kapott helyet a tizenkilencedik pécsi országos színházi találkozó (POSZT) programjában. A műsorfolyamban találhatunk a Tízparancsolatról vagy épp a bálványimádás megtagadásáról szóló előadást is.

    Bővebben

  • Ilyeneké az Isten országa

    Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végző munkatársakat szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Szirmai Viktória a Szentendrei Evangélikus Zenei Óvoda munkatársa. Az óvodapedagógussal a gyermeki lélek tisztaságáról, a keresztény életről és a közösségről is beszélgettünk.

    Bővebben

  • Életteli, tenni akaró közösségek

    Egyedülálló kezdeményezést indított el tavaly egyházunk Országos Irodájának Gyülekezeti és Missziói Osztálya „Közösségépítő alkalom presbitériumoknak” címmel. Célja, hogy felfedeztesse a gyülekezetek presbitériumaival a saját értékeiket, erősségeiket, támogassa a közösségépítést. Németh Zoltán lelkésszel, az osztály vezetőjével az alkalmak felépítéséről, céljáról és a presbiteri közösségek erejéről beszélgettünk.

    Bővebben

  • Evangélikus intézmények nyílnak Szegeden

    Egy óvoda és egy kollégium kerül a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásába, és kezdi meg működését ez év szeptemberétől Csongrád megye székhelyén. Szegeden ezek az első evangélikus nevelési-oktatási intézmények.

    Bővebben

  • Mi ÉS ti

    Nemrégiben Győrben furcsa eset történt. Egy televízióban is közvetített kézilabda-mérkőzésen a közönség egymás után kétszer énekelte el a magyar himnuszt… Nem tévedésből, nem szervezési hibából vagy figyelmetlenségből, hanem rivalizálásból. A történtekhez annyi magyarázat tartozik, hogy ez esetben nemzetközi szervezésben csapott össze két rivális magyar klubcsapat, a Győr és a Ferencváros. Mindkét klubnál gyakorlat, hogy a nemzetközi meccsek előtt a szurkolók eléneklik csapatuknak, illetve a csapattal együtt a Himnuszt, ezen a meccsen azonban a két csapat szurkolótábora némi fáziseltéréssel ezt külön tette meg. Bizarr volt. A „mi” és a „ti” viszonyának egy rossz értelmezése. Mostani írásomban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mi feszül a „mi” és a „ti” között.

    Bővebben

  • Miért evett halat Jézus a feltámadása után?

    „Tudod, én egy racionális ember vagyok. Úgy vagyok mindennel, hogy hiszem, ha látom. De elmentem a párommal a templomba, és ott olyasmiről beszéltek, ami még engem is megragadott…” – mondta egyszer egy felnőtt konfirmandusom. Bárki lehetett volna, hiszen annyiszor hallottam ezt már más „racionális” emberek szájából: „Hiszem, ha látom.” Tamás mondatát úgy ismételjük, mintha szólás lenne, pedig évszázadokig a hit negatív példája volt, ma azonban mintha újra felemelkedne Tamás apostol, és rég elfeledett ismerősként ölelnénk magunkhoz kétkedő alakját. „Hiszem, ha látom.” Tényleg csak akkor hiszünk mindent, ha előbb látjuk?

    Bővebben

  • Gyermekvédelemtől idősellátásig – Szerteágazó szeretetszolgálat Gödöllőn

    Tessedik Sámuel evangélikus lelkészről, a felvilágosodás korának híres pedagógusáról, iskolaalapító reformeréről kapta a nevét a gödöllői Tessedik Sámuel Alapítvány 1991-ben. A Roszík Gábor evangélikus lelkész által létrehozott alapítvány keretében az évek során széles körű diakóniai alap- és szakszolgálati intézményrendszer jött létre. Evangélikus egyházi intézményeket bemutató riportsorozatunkban ez alkalommal a Tessedik Sámuel Evangélikus Szeretetszolgálat nevet viselő hálózat sokrétű tevékenységével ismerkedhetnek meg olvasóink.

    Bővebben

  • Beugró

    Füller Tímea írása az Evangélikus Élet magazin Egy papné titkos naplója rovatában.

    Bővebben

  • Aki két hivatást kapott az Úrtól

    Orgonaművész, lelkész, tanár, egyházunk korábbi országos egyházzenei igazgatója, a jelenleg használatos énekeskönyvünk és korálkönyvek szerkesztője. Generációk hallgathatták igehirdetéseit, orgonakoncertjeit, ülhettek és ülhetnek le az általa tervezett orgonákhoz országszerte. Egyházunk ma szolgáló lelkészi karának tagjai közül számosan tanulták tőle az egyházzenét az Evangélikus Teológiai Akadémia általa alapított Egyházzenei Tanszékén, mások a fóti kántorképzőben ismerték meg soktalentumos személyiségét. A többek között Károli Gáspár-díjjal is kitüntetett Trajtler Gábor hamarosan kilencvenedik születésnapját ünnepli. Otthonában, szeretett hangszere mellett ülve beszélgetünk.

    Bővebben

  • Cipőcsere

    „Soha ne ítélj meg egy másik embert, míg egy mérföldet nem jártál a cipőjében!” – hangzik a Forrest Gump című kultfilm szállóigévé híresült figyelmeztetése. Felhúzni valaki más cipőjét? Első hallásra bizarr ötletnek tűnik. Mi van, ha szorítani fog, és feltöri a lábamat? Vagy annyira lötyög majd rajtam, hogy orra bukok benne? Vagy ha kinevetnek a többiek a feltűnő színe, ódivatú fazonja miatt? Még el is kaphatok valami kellemetlen fertőzést! Nem könnyű hát megtenni a lépést, amelyre a szállóige biztat. Pedig igazán tényleg csak akkor ismerhetjük meg egymást, ha azt is tudjuk a másikról, hogy hol szorít a cipő, amelyet visel. Enélkül hamar kész az ítélet: ilyenek ezek a…

    Bővebben

  • Diákból tanár a Deák téren

    Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. „Arra neveljük a diákokat, hogy ne csak a tanulmányi előmenetelükre figyeljenek, hanem saját testükre is” – mondja Tabajdi Dénes Miklós, aki a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban tanult, majd a Ferencvárosban végzett kimagasló edzői tevékenységet, jelenleg pedig volt iskolájában tanít. A testnevelő tanárral a Deák téri szellemiségről, test és lélek egységéről is beszélgettünk.

    Bővebben

  • A négytornyú templom titkai – Séta a rákospalotai lutheránus múlt nyomában

    Búzakalász és ekevas látható a főváros XV. kerületének címerében. Nem véletlenül, hiszen a történelmi Pest városától északra, a Pesti-síkságon még az Árpád-korban kialakult Palota nevű falu lakói mindig is elsősorban a föld adta ajándékokból éltek. Ám Rákospalota evangélikusai nemcsak szorgalmas őseikre büszkék, hanem lutheránus kincseikre is – köztük templomaikra. Ugyanis kettő is van nekik. A később épített, úgynevezett nagytemplomban az utóbbi években mindig nagyhéttől adventig tartják az istentiszteleteket. A nagytemplom titkairól és egyéb gyülekezeti érdekességekről Csernyik Ferencné korábbi presbiter és Domonyi Csizmadia Pál korábbi felügyelő, jelenlegi másodfelügyelő mesélt.

    Bővebben

  • Minden nagy vers egy nagy titok is

    Hogy értsük, élvezzük a verset, hogy katarzist váltson ki belőlünk, szükséges-e ismernünk a költő életpályájának valamennyi állomását, a mű keletkezésének hátterét? Milyen eszközök vannak az irodalomtanárok kezében ahhoz, hogy felébresszék az érdeklődést diákjaikban a költészet remekművei iránt, hogyan lehet „versfogyasztóvá” nevelni őket? Mit vegyen a kezébe, aki hosszabb kihagyás után fordul ismét a versek felé? Kérdéseinkre evangélikus iskolák magyartanárai válaszoltak.

    Bővebben

Sivut

Tilaa syöte 7144