7144

  • Szülővárosa múltjának szerelmese

    Ha Orosházán valaki aziránt érdeklődne, kihez érdemes fordulni a város történetével, egykori lakóival kapcsolatban, a kérdezettek legtöbbje alighanem rögtön Koszorús Oszkár nevét vágná rá válaszként. A köztiszteletben álló helytörténész, író, a település díszpolgára korábban könyvtárosként és könyvesboltosként is jelen volt a helyi szellemi életben, és egyházát is több tisztségben – 1999–2012 között mint a Nyugat-békési Egyházmegye felügyelője – szolgálta. Jelenleg az Orosházi Evangélikus Egyházközség Levéltárának vezetője.

    Bővebben

  • Családi közösség vagyunk – Iszlai Ildikó lelki és testi táplálékról

    Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végző munkatársakat szólaltatjuk meg indíttatásukról, feladataikról, céljaikról. Iszlai Ildikó 1997 óta dolgozik a budapesti Rózsák terén működő Evangélikus Középiskolai Kollégiumban. Az élelmezésvezetővel a kollégiumi szellemiségről, az összetartó munkatársi közösségről és az élelmezés kihívásairól is beszélgettünk.

    Bővebben

  • Tót ősök megőrzött hagyatéka – Séta a csömöri néprajzi magángyűjteményben

    Idén háromszáz éves az Észak-Pest Megyei Egyházmegyéhez tartozó csömöri evangélikus gyülekezet. Az 1720 óta létező közösség alapító tagjai azok a szlovák ajkú evangélikus telepesek voltak, akik a török pusztítása után érkeztek erre a területre. A gyülekezet mindenkori tagjai nemcsak lutheránus voltukhoz és hagyományaikhoz ragaszkodtak évszázadokon át, hanem a múlt század hatvanas éveiig a népviseletükhöz is. Hogy a nők mikor milyen ruhát viseltek az istentiszteleten, azt nemcsak az életkoruk, a családi állapotuk vagy az anyagi helyzetük szabta meg, hanem az egyházi esztendő ünnepei is. Mindezekről sok titkot elárul Dombrádi Lászlóné evangélikus gyülekezeti tag Örökségünk című, tavaly áprilisban nyílt néprajzi magángyűjteménye.

    Bővebben

  • Hogy terhüket te segítsd hordani

    „Van, aki bőven osztogat, mégis gyarapszik, más meg szűken méri a járandóságot, mégis ínségbe jut. Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül.” (Péld 11,24–25)

    Bővebben

  • Énekelni felszabadító öröm és vigasz – Egy egyházzenész feljegyzéseiből

    Az elmúlt év adventjének sűrűjében írom e sorokat, melyek már az új évben látnak napvilágot. Magazinunk tavaly október 6-i számában közzétett jegyzetem óta jelentős események megvalósításában vehettem részt, így ismét örömmel osztom meg élményeimet az olvasókkal.

    Bővebben

  • Aki a hazájáért az életét is odaadta – Báró Jeszenák János emlékezete

    Evangélikus tisztségviselőként egyházának érdekeit képviselte, politikusként a hazaszeretet vezérelte. A honért mindent, még az életét is képes volt feláldozni. A szabadságharc egyik vértanúja 1849. október 10-én a kivégzőhelyen utolsó szavaival is a hazát éltette és a megbocsátást hirdette. A százhúsz évvel ezelőtt született királyfiai báró Jeszenák Jánosra emlékezünk, akinek nevét a főváros XIV. kerületében utca őrzi.

    Bővebben

  • Egy keresztény szellemi műhely ünnepe

    Nagyon jó érzés jelen lenni ott, ahol kétségkívül dominálnak a szellemi értékek, és a találkozás résztvevőit már az érdemi megszólalások előtt is eltölti egy közös, magasztos érzés: van miért hálát adni, és van miért előretekinteni éppen akkor, amikor a stafétaváltás pillanata zajlik. Ebben az élményben volt részük mindazoknak, akik december 12-én megtöltötték a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dísztermét abból az alkalomból, hogy Lukács László piarista szerzetes harmincöt év után átadta a Vigilia folyóirat főszerkesztői tisztét eddigi helyettesének, Görföl Tibornak.

    Bővebben

  • Úrvacsora oltárképeken – Remekművek a reformáció korából

    Luther Márton a Kis kátéban azt tanítja az oltáriszentségről, hogy az „Jézus Krisztus Urunk valóságos teste és vére kenyérben és borban, amelyet Krisztus maga azért rendelt, hogy azt mi, keresztények együk és igyuk”. Az úrvacsora közösség a feltámadott, élő Krisztussal, és egyben előképe a mennyei vacsorának. Ennek megfelelően az úrvacsora szentsége az evangélikus oltárképek leggyakoribb témája.

    Bővebben

  • Személyesen az Úr asztalánál – Lelkészeink az úrvacsora szentségéről

    2020 az úrvacsora éve egyházunkban. Az úrvacsora a bűnbocsánat alkalma, a közösség megélésének lehetősége Jézus Krisztussal és embertársainkkal egyaránt; Jézus egykori utolsó vacsoráját eleveníti meg és teszi jelenvalóvá. Erre a vacsorára és ebbe a korokon átívelő közösségbe kapunk meghívást minden egyes úrvacsoravételkor. Egyházunk különböző területeken szolgáló lelkészeit kérdeztük meg az e szentséggel kapcsolatos tapasztalataikról, meghatározó élményeikről, a Krisztussal való találkozásról.

    Bővebben

  • Hallhatóan evangélikus – A mikrofonok mögül

    Az előttünk álló ötvenkét hetet és a huszonhatszor huszonkilenc perc negyvenöt másodpercet – a közmédiában egyházunknak járó, kéthetenként jelentkező rádiós vallási félórára szánt időt – az Úristen kezébe helyeztük. Tőle kértünk áldást a munkánkra Hajdú Tibor szerkesztő-műsorvezető társammal.

    Bővebben

  • A 2020. esztendő igéje

    „Hitem ha volna, volna mindenem” – írta Hiány című versében Gábor Andor. Évi igénk a beteg gyermekét Jézushoz vivő édesapa szájából hasonlóan kiszolgáltatott helyzetben hangzik, mint a 20. századi költő vallomása. Valami nincs rendben körülöttük, de hiányzik belőlük a teljes hit és bizalom Isten iránt, aki jóra tudja fordítani a beteg gyermek sorsát s a költő hiányérzetét is.

    Bővebben

  • Tiszta lappal

    Minden új esztendő Isten kegyelmének a jele. Kétségünk se legyen afelől, hogy égi Urunk jóindulata tart meg bennünket, és hogy tőle kaptuk az időt az új évben is, amely új lehetőségeket ad még számunkra földi életünk útján. Az emberek többsége, a nem hívőket is beleértve, ösztönösen érzi ezt. Erről beszél az a sok fogadkozás, amelyek kimondva vagy kimondatlanul megfogalmazódnak az új év kezdetén, amelyek az életmód-változtatási szándékról, a káros szenvedélyek visszaszorításáról, mindennapi életünk fontossági sorrendjének korrekciójáról stb. szólnak.

    Bővebben

  • A nyolcadik parancsolat – Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot!

    A Konkordiakönyv – A Magyarországi Evangélikus Egyház hitvallási iratai egyházunk kiadójának gondozásában, Reuss Andrásnak, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professor emeritusának szerkesztésében látnak napvilágot. Az ötkötetesre tervezett sorozat negyedik részével teljessé vált a reformátori iratok gyűjteménye. Luther Márton Nagy kátéja, amelyből részleteket közlünk, e kötetben olvasható.

    Bővebben

  • Bibliaolvasó napló – Gondolatok az elmúlt hetek igéi kapcsán

    Szeverényi János missziói lelkész gondolatai az Evangélikus Élet magazinban.

    Bővebben

  • Itt nincs ügyfélfogadási idő

    Jó kétórás autózás után, dimbes-dombos vidéken haladva, vadállatok felbukkanására figyelmeztető táblák mellett érkezünk a Tolna megyei Gyönkre. A Hegyhát Evangélikus Szeretetszolgálat székhelyére igyekszünk, ahol a zord téli időt ellensúlyozva meleg szeretettel és étellel vár az intézményt vezető Bíró Kornélia és az intézményi lelkész, Varga Diána, hogy bemutassák nekünk a szeretetotthont és az ott végzett szolgálatot.

    Bővebben

  • Dán építész műve a Magas-Tátra tövében – A késmárki újabb templom százhuszonöt éve

    A történelmi Magyarország egyik legérdekesebb, méreteiben is szinte monumentális evangélikus temploma Késmárkon épült 1873-tól – tizenegy év megszakítással – 1894-ig. Az építkezés mögött egy magyarságtudatában is erős cipszer egyházközség állt. A vállalkozás igényessége mutatkozott meg abban, hogy a kisváros evangélikussága a Monarchia egyik legtekintélyesebb építészét, az Európa-szerte elismert Theophil Edvard Hansent kérte föl a terv elkészítésére.

    Bővebben

  • Új év, új ember, új szív

    Ökölnyi méretű, percenként hatvan-nyolcvanszor összehúzódó, üreges tömlő. Befogad és ad egyszerre. Nem lázad, nem sztrájkol, teszi a dolgát. Csodálatos szerv, csodálatos szimbólum a szív. Ilyenkor, decemberben rengeteg „szívecskét” küldünk szerte a világba – kézzelfoghatóbb formákban is –, de az év végi elcsendesülés során megvizsgáljuk-e saját szívünket és benne a szándékot jóra és kevésbé jóra? Újrahangoljuk-e szívünk húrjait, hogy szebb, tisztább dallamot zengjen az új esztendőben? És – nem utolsósorban – hálával töltjük-e meg, megköszönjük-e szívünknek az állhatatos munkát, amellyel egy esztendőn át szolgált bennünket, fáradhatatlanul?

    Bővebben

  • Fogdától a templomig

    Vas megyében, egy békés kis faluban él Balczó Mátyás író, újságíró, a szentgotthárdi evangélikus gyülekezet aktív tagja. De nem volt ez mindig így. Korábban többször élt meg lelki válságokkal teli időszakokat, jutott mélypontra. Isten azonban folyamatosan szólítgatta őt, és hitre jutott. Úgy érzi, a helyére került, hazaért, és nincs más dolga, mint az evangélikus közösség tagjaként is hasznosnak lenni mások számára.

    Bővebben

  • Minden pillanatban nevelünk

    Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Sztrókay Edit, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium történelem és hittan szakos tanára arról is szól, a hittanórákon milyen kérdések foglalkoztatják a mai gimnazistákat, és az is kiderül, mi a rejtett tanterv.

    Bővebben

  • Graz várja a közép-európai keresztényeket

    Graz – Tizedik alkalommal rendezik meg 2020 nyarán a közép-európai keresztény találkozót. Az eseményre, amelynek az ausztriai Graz lesz a helyszíne, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának Ökumenikus és Külügyi Osztálya is szeretettel hív és vár minden érdeklődőt. Magyarországról közösen – szervezett busszal vagy buszokkal – is eljuthatnak majd az utazók a rendezvényre.

    Bővebben

  • 18. nap – Előretekintve

    Budapest – Klaus Douglass – Fabian Vogt: 40 nap alatt az Én körül. Felfedezőút a Bibliával című könyvéből idézünk, amely magyarul is megjelent a Luther Kiadó gondozásában 2019-ben.

    Bővebben

  • Három nap a támogatott árvák testi-lelki egészségéért

    Immár négy esztendeje annak, hogy az Evangélikus Külmissziói Egyesület (EKME) szervezésében támogatott kenyai árva gyermekekkel tölthettünk három napot egy táborban, Nairobi közelében. Csodálatos élmény volt, olyan, amilyet az ember többször szeretne átélni. Isten segítségével 2020 februárjában valóra válik az, amire a gyermekek és mi is annyira vágyunk: ismét elutazunk Nairobiba, Kenya fővárosába, és elvisszük az egész kis csapatot egy táborba.

    Bővebben

  • Megajándékozott ajándékozók

    Vízkereszt ünnepének emblematikus szereplői a napkeleti bölcsek. Tudós kíváncsiságuk vitte őket Jézus jászolához, és a Megváltóval való találkozásuk indította vissza őket hazájukba, hogy továbbadják az örömhírt. A világ első „misszionáriusaiként” is emlékezhetünk rájuk, hiszen külhonba általuk jutott el először az evangélium. Az Evangélikus Külmissziói Egyesület ezért is választotta immár hetedik alkalommal meghirdetett – vízkereszttől húsvétig tartó – adománygyűjtő akciójának mottójául a talán már ismerőssé vált mondatot: „Vízkereszt a külmisszió ünnepe”.

    Bővebben

  • Ismerjük meg magunkat a Bibliával!

    Ki vagyok én? Hova tartok, mit gondolok, mit csinálok, mi mozgat, mi blokkol, mire vágyom? És kicsoda Isten? Hogyan jelenik meg a Bibliában, mit üzen a Szentíráson keresztül, és hogyan lehet vele személyes kapcsolata az embernek? Klaus Douglass és Fabian Vogt 40 nap alatt az Én körül – Felfedezőút a Bibliával című kötete hatheti rendszeres olvasásra, illetve reflexióra hív. Nem szokványos áhítatoskönyv vagy meditációskötet: önmagunk megismerését kívánja elősegíteni, mélyíteni.

    Bővebben

  • Budapest evangélikus?

    Képzeljük el, hogy egy ködös téli éjszaka után egyszerre csak arra ébrednek a főváros lakói, hogy nincsenek meg azok az épületek, amelyeknek tervezői, megálmodói vagy kivitelezői evangélikusok voltak. Hirtelen nagyon üressé és unalmassá válna a város. Eltűnne a Halászbástya, a Mátyás-templom nagy része, a Vámház körúti vásárcsarnok, a fasori gimnázium és templom, a Margitsziget és a Városliget fürdői, az Andrássy út és a Nagykörút, Pestszentlőrinc legtöbb utcája, a Keleti és a Nyugati pályaudvar teteje, a budai postapalota, az angyalföldi és a rákosmenti evangélikus templomok, hogy csak a legismertebbeket említsük. Valamint számos bérház, néhány iskola, köztük az, amelyben e sorok írója egy emberöltővel ezelőtt érettségizett.

    Bővebben

  • Telt-múlt az idő

    Két kisfiunk van. Matyi kilencéves, Marci hat. Még meg sem születtek, amikor elhatároztam, hogy minden este én fogok mesélni a gyerekeimnek. Sok oka van ennek az elhatározásnak. Ott vannak például az okos lélekismerők, akik gyakran elmondták, hogy milyen jó dolog mesélni. Aztán ott vannak a jó példák, a tiszta szívvel, élénk fantáziával bíró gyerekek, akiket a környezetemben láttam meséken felnőni. És benne van ebben a fogadalomban az is, hogy nekem édesapám sosem mesélt, és én más mintát szeretnék továbbadni a gyerekeimnek.

    Bővebben

  • A konszolidáció esztendeje

    Az egyház a gyülekezeteiben él – szoktuk hangoztatni, miközben azért őszintén reméljük, hogy mint szervezet sem vegetál. A Magyarországi Evangélikus Egyház XI. Zsinatának november 22-én megtartott negyedik ülésszakán országos tisztségviselők, különböző munkaágak, bizottságok vezetői összegezték idei tevékenységüket. Mindez jó apropót kínált arra, hogy Prőhle Gergely országos felügyelővel – aki a testület előtt szintén megtette éves jelentését – magazinunk hasábjain is visszatekintsünk a mögöttünk hagyott esztendőre.

    Bővebben

  • Búvópatak és elefántcsonttorony

    Nyáron a szokásos éves túrán jártunk az idei konfirmanduscsapat és a békéscsabai jaminai ifjúság tagjaival. A Káposztafalvi-karszt egy szurdokvölgyét jártuk be Szlovákiában. Az egyik fiatal egyszer csak szóvá tette – amit mindannyian észleltünk –, hogy tulajdonképpen egy patak medrében megyünk. A vízmosta, kisebb-nagyobb kövek és kavicsok jelentették az utat számunkra. Érdekes módon víz viszont nem volt. Pedig öt perccel azelőtt még a bővizű patak melletti úton kellett mennünk. Majd egyszer csak eltűnt. A vélhetően vastag kőréteg alatt azonban nyilvánvalóan ott folyt a víz. Előlünk elrejtetten, mit sem mutatva magából. Az úton a szurdokban föl a hegytetőig még többször játszotta velünk ezt a játékát a búvópatak. Olykor megmutatva, máskor elfedve előlünk folyását.

    Bővebben

  • Isten missziójának gyümölcse az egyház

    „Nem minden misszió, amit annak mondanak, és lehet az is misszió, amit nem így nevezünk. Életet, hitet mi nem adhatunk. Koldusok vagyunk, ahogy Luther is látta. Rászorulunk Isten kegyelmére, áldására, aki kövekből is támaszthat egyházat magának” – mondja Szeverényi János. Küldetés rovatunkban ezúttal egyházunk országos evangelizációs és missziói lelkészét kérdezzük.

    Bővebben

  • Énekek éneke nyelvtanórán

    Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Bízik Eszterrel, a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium magyar–német szakos tanárával a Biblia üzenetének a tanórákba csempészéséről és az evangélikus nyitottságról is beszélgettünk.

    Bővebben

Oldalak

Feliratkozás 7144 csatornájára