7144

  • Fiatalok és a hitélet – Egy átfogó ifjúsági kutatás tanulságai 3.

    Cikksorozatunk első részében beszámoltunk az egyházunk gyermek- és ifjúsági bizottságának égisze alatt zajlott átfogó kutatásról – Grendorf-Balogh Melinda angyalföldi másodlelkész, bizottsági elnök összefoglalója alapján –, és a legkisebbeknek szóló gyülekezeti alkalmakra vonatkozó eredményekről szóltunk. A második részben a kisiskolás korosztályra fókuszáltunk néhány ifjúsági munkában jártas pedagógus és lelkész megkérdezésével. A mostani, egyben befejező részben pedig a konfirmáció időszakának áttekintésétől eljutunk az egyetemista korosztályig.

    Bővebben

  • Mit tehet a szülő, ha bántalmazzák a gyermekét?

    Terjed a bullying címmel közöltünk cikket lapunk ez évi 37–38. számában. Vitális Judit részletesen szól írásában a bántalmazás formáiról és lehetséges következményeiről, a csoportdinamikai folyamatokról, a zaklató pszichés gondozásáról és az áldozattal való támogató beszélgetésről. Írásunk szerzője – gimnáziumi tanár – azt tekinti át, milyen módszereket ajánlanak a szakemberek a szülőknek: miként előzhetik meg, hogy gyermekük rendszeres vagy alkalmankénti bántalmazás áldozata legyen, vagy ha már az lett, akkor milyen beavatkozási lehetőségei vannak a nem kívánt helyzet kezelésére.

    Bővebben

  • Jézus nem szégyellte a könnyeit, nekünk sem kell

    A halál, a gyász, az elengedés az élet része. A legfájdalmasabb… Megváltónk, Jézus is sírva fakadt barátja, Lázár halálhírének hallatán (Jn 11,35). Elengedni valakit az egyik legkomolyabb lecke, amelyet meg kell tanulnunk. Mindenszentek, halottak napja táján bizonyára sok olvasónk is elindul szerettei sírjához, vagy otthon gyújt mécsest, gyertyát emlékükre. Írásunkban két evangélikus lelkészt, gyakorló lelkigondozót kérdeztünk meg a témáról. Ribár János nyugalmazott esperes, tanatológus évtizedek óta kutatója és előadója a tudományterületnek, számos ilyen tárgyú tanulmánya, cikke jelent meg egyházi és világi fórumokon. Börönte Márta lelkésznő pedig Veled vagyok, fogom a kezed – Csendes percek gyászolóknak című kötetében és a hozzá CD-n mellékelt hangzó anyagban nyújt vigaszt.

    Bővebben

  • Kell ott fenn egy ország…

    Aznap, április 11-én, hétfőn reggel hat óra után egy perccel szólalt meg a telefon. Akkor már egy hete minden este úgy aludtam el, párnám mellett a mobillal, hogy tudtam: valamelyik hajnalban meg fog érkezni „az” a telefonhívás. Az orvossal való megegyezés szerint ha éjszaka megy el, akkor hajnali hatig nem értesítenek, hadd aludjak, pihenjek tudatlanul, amíg lehet. A testilelki végkimerültség határán ezek az éber alvások szükségesek is voltak. Három és fél hónap kemoterápia után nem volt kérdéses a végkifejlet, csak az időpont.

    Bővebben

  • Barátok

    Ez a lapszám a reformáció emlékünnepe és Márton napja között jelenik meg. Ebből az alkalomból egy 1540-es eseményt idézek fel, amelynek alapján a barátságról szeretnék szólni. Közgyűlésekre, zsinatra, felügyelőtalálkozóra készülve talán van ennek értelme.

    Bővebben

  • Iskolát keresett, munkahelyet is talált

    Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Dr. Márkusné Győri Johanna tanító, német szakos tanár két éve dolgozik a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumban. Lelki csapatot is alkotnak a kollégákkal – mondja az iskola szellemiségéről

    Bővebben

  • Erzsébet királyné magyar orvosa – Balassa János emlékezete

    Talán sokan nem is tudják, hogy a szekszárdi Tolna Megyei Balassa János Kórház névadója evangélikus orvosprofesszor volt. A hazai orvostörténet egyik legkiemelkedőbb alakja nemcsak napjainkig alkalmazott műtéti újításokkal modernizálta a gyógyítás módszereit, de a fecskendő vagy a gipszkötés használata, a rendszeres vizeletvizsgálatok bevezetése vagy a nyílt törés mint orvosi szakkifejezés is az ő nevéhez fűződik.

    Bővebben

  • Szeretetház Luther születésnapjára

    A modern értelemben vett diakóniai munka Németországból indult. Az első diakonissza-anyaházat Theodor Fliedner evangélikus lelkész (1800–1864) alapította 1836-ban Kaiserswerthben. Az intézmény és működése mintaként szolgált a később alapított anyaházak számára. Az így létrejött női közösségekben – szociális feladataik ellátása mellett – nagy figyelmet fordítottak a lelki élet gyakorlására, és hittérítő tevékenységet is kifejtettek. Nyugat-európai mintát követve Magyarországon a 19. század második felében jelent meg a mozgalom.

    Bővebben

  • Szépre, jóra inspirálni a diákokat

    Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végző munkatársakat szólaltatjuk meg indíttatásukról, feladataikról, céljaikról. Ez alkalommal dr. Érfalvy Líviával, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium igazgatóhelyettesével, magyar–német szakos tanárral, az evangélikus kutató tanári mozgalom életre hívójával beszélgettünk tudomány és tanítás, közösség és hivatás kérdéseiről.

    Bővebben

  • Evangélikus forradalom 1956-ban

    Az evangélikus egyházban az 1956-os forradalom nem októberben kezdődött. Nem volt persze olyan nagy hangja, nem figyelt föl rá, és nem szurkolt neki együtt az egész világ, csak annak az evangélikus része. Mégis – csöndesen, békésen ugyan, de – az evangélikus egyházban 1956-ban forradalom zajlott le, amelynek győzelmét az országos szabadságharc kitörése hozta el, s amelyet csak 1958-ban sikerült „leverni”. Ennek a forradalomnak a középpontjában egyetlen ember állt, akinek erről sokáig talán sejtelme sem volt. Ez a személy – az olvasók talán már ki is találták – Ordass Lajos püspök.

    Bővebben

  • Greta és a reformáció

    Nem kedvelem Greta Thunberget. Nyilvánvalóan elhamarkodott kijelentés ez, hiszen nem is ismerem őt – talán ha személyesen találkoznánk, más lenne a véleményem erről a tizenhat éves svéd lányról, aki felforgatta a világot a klímakatasztrófára figyelmeztető pénteki iskolasztrájkjaival. Mégis, bevallom, hatásvadásznak érzem a nyilvános felszólalásait, azt, ahogyan elsírja magát beszéd közben, és ahogyan a dühtől eltorzul a hangja. Ugyanakkor azt is hozzá kell tennem, hogy felnézek rá a bátorságáért és az elszántságáért, elismerve, hogy amit ő tesz, én annak a felére sem lennék képes.

    Bővebben

  • Fél évszázad költészettel, zenével

    Kaláka: erdélyi népszokás; közös munka, eredetileg házépítés. A szó hazánkban, a Kárpát-medencében, de nem túlzás: a világ számos pontján már rég fogalommá lett. Pontosan fél évszázada! A Kossuth-, Magyar Örökség és Prima Primissima díjas együttes ugyanis 1969. november 26- án alakult meg Budapesten, egy Andrássy úti bérházban. Születésnapi és reformációi interjúnkban az együttes két alapító tagjával, a Gryllus testvérekkel – nem mellesleg: elkötelezett evangélikusokkal – beszélgettünk budai otthonukban október 31-i, Deák téri koncertjükről, az ötven éve töretlen alkotói lendületről, a hit ökumenikus dimenzióiról, egy titkos emléktábláról, no meg egy tokiói étteremről.

    Bővebben

  • Torony, te drága

    Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy nekünk, magyarországi evangélikusoknak miért lettek olyan fontossá a templomtornyok. Mostoha történelmünk megtaníthatott volna bennünket akár arra is, hogy a templomok torony nélkül is be tudják tölteni legfontosabb funkciójukat.

    Bővebben

  • Gyermekfoglalkozások gyülekezeteinkben 2.

    Előző lapszámunkban beszámoltunk annak a kutatásnak a hátteréről, amely a gyülekezeteinkben zajló gyermekfoglalkozások, illetve ifjúsági munka országos feltérképezésére vállalkozott Grendorf-Balogh Melinda angyalföldi másodlelkésznek, egyházunk gyermek- és ifjúsági bizottsága elnökének a kezdeményezésére. Cikksorozatunk második részében elsősorban a kisiskolás korosztály gyülekezeti életben betöltött szerepéről, bekapcsolásának lehetőségeiről gondolkodunk el a kutatás eredményeinek és néhány ifjúsági munkában jártas pedagógus és lelkész tapasztalatainak fényében.

    Bővebben

  • Lármás prófétálás? – Konferenciakötet Ferenc pápáról

    „A jelenkor egyházában először történt meg, hogy egy perifériáról származó szemlélet és magatartásmód képviselője a központba jutott” – fogalmaz a Ferenc pápa és az ő ideje című kötet szerkesztője, Andrea Riccardi arról, hogy mit jelent a 21. században Ferenc pápa személye és tevékenysége. Mit kezd a világ, a többi vallás és a római katolikus egyház az első pápával, aki az amerikai földrészről származik; egyúttal az első olyan egyházfővel, akit már a második vatikáni zsinat után szenteltek pappá? – erről is szól a Sólyom László korábbi köztársasági elnök fordításában megjelent kiadvány.

    Bővebben

  • Gyermekfoglalkozások gyülekezeteinkben – Egy átfogó ifjúsági kutatás tanulságai

    Egyházunk jövője nagyban függ a jövő nemzedékének terelgetésére fordított idő mennyiségétől és minőségétől. A Magyarországi Evangélikus Egyház Gyermek- és Ifjúsági Bizottságának elnöke, Grendorf-Balogh Melinda angyalföldi másodlelkész, háromgyermekes édesanya önkéntes alapon a gyülekezeteinkben folyó gyermekfoglalkozások és ifjúsági munka feltérképezésére vállalkozott egy országos szintű szakmai kutatás keretében. Cikksorozatunkban ismertetjük a kutatás hátterét és kiértékelését, továbbá részletesen megvizsgáljuk a különböző gyülekezeti korosztályi alkalmakat, keresve a párbeszéd lehetőségeit.

    Bővebben

  • Szeretet a fegyverek között – A tábori lelkészet a késő középkortól az intézménnyé alakulásig

    A tábori lelkészet történetét bemutató, szeptember 8-i lapszámunkban megjelent sorozatkezdő cikk a kezdetektől a késő középkorig tartó időszakkal foglalkozott. A második rész a késő középkortól egészen az állandó hadsereg, valamint az Apostoli Tábori Helynökség felállításáig tekinti át e szolgálati ág formálódását, ezúttal is a híres hittudósprofesszornak, Borovi Jánosnak A magyar tábori lelkészet története című könyve alapján.

    Bővebben

  • Az egységes zengésért, a valódi kórushangzásért – Egy egyházzenész feljegyzéseiből

    Az augusztus és a szeptember már jó ideje az év különleges időszaka számomra. Munkában kiemelten gazdag, mert az egyházunk kántorképző intézetének tudományos munkatársaként rám bízott feladatok közül két jelentős esemény ekkor zajlik. Ez eddig persze még nem volna különösebben megörökítésre érdemes. Annak megtapasztalása viszont, hogy az általam szervezett programok engem is építenek, és megsokszorozva kapom vissza a befektetett energiát, mindenképpen arra indít, hogy másokkal is megosszam a jó híreket.

    Bővebben

  • Krétarajz – unortodox árnyalatokkal

    Vékonyabb pénztárcával külföldi nyaralásra vágyóknak az utazási irodák előszeretettel ajánlgatják Görögországot. A Balkán-félsziget déli fertályán elterülő ország nagyvárosain és a partvidéki üdülőhelyein kívül ezerháromszáz sziget csábít az Égei-tenger varázslatos világának felfedezésére. Fél tucatnál több sziget érhető el Budapestről közvetlen repülőjárattal is. Mind közül a legdélibb a legnagyobb: az immár több mint nyolcszázezres lélekszámú Kréta. E Szentírásban is számontartott sziget sokak számára azért is bír elsődleges vonzerővel, mert történetesen egész kontinensünk civilizációja innen eredeztethető…

    Bővebben

  • Bibliaolvasó napló

    Gondolatok az elmúlt hetek igéi kapcsán

    Bővebben

  • És utána?

    A kis Zselyke nem a saját gyerekem, csak tanítom. Pontosabban próbálom tanítani. Most, amikor leírom ezeket a sorokat, szeptember második hete van, és pillanatnyilag még úgy tűnik, ő fog tanítani engem. Sétálunk a templomhoz ketten. Mindössze három-négy percnyi időt vesz igénybe az út.

    Bővebben

  • Bibliafordító a dzsungelben

    „Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek!” – szól a missziói parancs (Mk 16,15). Van der Wilden lelkipásztor a feleségével együtt komolyan vette: a házaspár misszionáriusként harminc évig dolgozott azon, hogy lefordítsák az Újszövetséget egy pápua törzs nyelvére Indonéziában, ahol több mint hétszázötven nyelvet beszélnek. A nyugalmazott lelkész vendég-igehirdetőként prédikált a ceglédi evangélikus gyülekezetnek a havonta tartott holland–magyar istentiszteletek szeptember 15-i alkalmán, ezután kérdeztük őt a különös elhívásról.

    Bővebben

  • Őszi könyves ízelítő

    A Luther Kiadó készülő újdonságait ajánljuk.

    Bővebben

  • „Megverem a pásztort…” – A szabadságharc után meghurcolt evangélikusokra emlékezünk

    Az egyházakat is elérte az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni megtorlás. Kivégzett és bebörtönzött lelkészek, kolostorba száműzött vagy emigrációba kényszerült katolikus püspökök, a zsidó hitközségekre kivetett hadisarc, a protestánsok önrendelkezési jogának felfüggesztése, iskoláinak ellehetetlenítése jelezték, hogy a hatalom minden eszközt megragadott az egyházak megfélemlítésére. A legkeményebb büntetés az evangélikusokat érte: mind a négy püspökünket felfüggesztették állásából. Október 6-án erre is emlékezünk.

    Bővebben

  • A gyenge nádszál kötegbe fogva törhetetlen

    Egyházunk sajtóbizottságának idén megválasztott elnöke a Magyar Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést vette át augusztus 20-a alkalmából. Lovass Tibor, a pedagógus végzettségű szombathelyi evangélikus újságíró vérbeli televíziós: vizuális látásmódja beszélgetésünk során is tetten érhető. Élményszerűen mesél: színes képekben, egymásra épülő jelenetkockákban fogalmaz, a lényegre fókuszál, de a részleteket sem hanyagolja el. A hit vérkeringéséről, a közösségek erejéről, szakma- és családszeretetről, valamint egy többgenerációs becenév történetéről beszélgettünk vele.

    Bővebben

  • Időtálló prédikációk kötetben – Zászkaliczky Pál hetven igehirdetése

    Királyi vendég vendége voltam az utóbbi hetekben, amíg Zászkaliczky Pál nyugalmazott lelkész Királyi vendégségben című prédikációskötetét olvastam. Különleges időtöltés volt ez, amikor nem én, a meghívott vittem ajándékot, hanem engem, a meghívottat részesített a „házigazda” ajándékban. Időtálló, anyagiakban nem mérhető útravalót kaptam a könyvben található hetven igehirdetés által.

    Bővebben

  • Jézus tanításairól színesen – Kiadványsorozat a gyermekek és az ifjúság megszólításáért

    Közösségeinkben komoly múltja van az országos hittanversenynek. A szervezést, a mozgósítást és a központi szakmai támogatást azonban érdemes időről időre átgondolni. Az országos iroda gyülekezeti és missziói osztályának és a Luther Kiadónak a közös kiadványai most az utóbbira tesznek kísérletet.

    Bővebben

  • Az imádság közös nyelv – Pünkösdi–lutheránus párbeszéd Madagaszkáron

    Madagaszkár – A nemzetközi evangélikus–pünkösdi párbeszédbizottság negyedik ülését szeptember 7–13. között tartották az afrikai Madagaszkáron, Antananarivóban. A klasszikus pünkösdi egyházak képviselői és a genfi központú Lutheránus Világszövetség küldöttsége ezúttal a szegénység témáját járta körül. A konferencián régiónkat dr. Gáncs Tamás kelenföldi igazgató lelkész, biblikus teológus képviselte, aki tagja a világszövetség héttagú delegációjának, amelynek ötéves megbízása 2020-ig tart.

    Bővebben

  • Szó nélküli szeretet

    Ateológián a lelkigondozásra készülőknek többek között magyaráztam a nonverbális koinóniáról. Ez tudományosan hangzik, magyarul egyszerűen ezt jelenti: szó nélküli szentséges együttlét. Amikor nem mondunk semmit, hanem két ember együtt van az Úrban, a lelkigondozó és lelkigondozottja, egy beteglátogató lelkipásztor és egy beteg ember.

    Bővebben

  • Apolló letisztult formáival Isten felé

    Budapest – Az absztrakt művészet egyik csúcsteljesítményének tartják Konok Tamás Kossuth- és Prima Primissima díjas festő és szobrász életművét. A kilencvenedik születésnapjához közeledő művész számára meghatározó az evangélikus családi háttér; nagyapja és legelső mestere Sándy Gyula építész volt, akinek számos evangélikus templomunkat köszönhetjük. Az Asztali beszélgetések sorozat tizenhatodik évada nyitóalkalmának vendége szeptember 19-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban Konok Tamás volt.

    Bővebben

Stránky

Subscribe to 7144