7144

  • Átadni a könyvek és a tudás szeretetét

    Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, feladataikról, céljaikról. Tóth Beátával, az Evangélikus Hittudományi Egyetem könyvtárának olvasószolgálati könyvtárosával az ismeretterjesztés fontosságáról és az olvasási szokásokról is beszélgettünk.

    Bővebben

  • Pünkösdi tananyag (Jn 6,43–47)

    Online tanulás. Az utóbbi hetekben gyakran találkozhattunk ezzel a kifejezéssel, gyakorló szülőként pedig megismerkedhettünk ennek az újfajta „iskolának” minden örömével és nehézségével is. Az osztályterem beköltözött a laptopunkra, tabletünkre, ahol biztosan nem zsúfolódnak és nem is sugdolóznak a diákok, talán jobban is tudnak koncentrálni a feladatokra, hiszen nem zavarják egymást. Az időkorlátok egészen mások. Aki felfedezi ennek a szabadságát, és élni is tud vele, az még eredményesebb is lehet, mint a hagyományos oktatás keretei között.

    Bővebben

  • Közösségben (Jn 14,16–21)

    Egyedül. Nyári táboraink bátorságpróbáin a fiataloknak önállóan kell végigmenniük egy éjszakai akadálypályán. Az egyik évben a résztvevők fele úgy döntött, inkább egymásba karolva sétálnak végig a sötét erdei ösvényen, velem együtt. Mert elérkezik az idő vagy a helyzet, amikor nem akarunk egyedül maradni.

    Bővebben

  • Nagyszívű közösség a szekszárdi dombok tövében

    Különösen tarka csoport veszi körül a szekszárdi evangélikus templom oltárképén Jézus Urunkat, aki – meglepő módon – a szekszárdi dombok előtt állva hívogat magához mindenkit: itt egy fiatal nő gyermekével, mellette fejkendős asszony, amott egy középkorú értelmiségi és egy öreg szaki, aztán egy kamasz lány és mellette az évek terheitől meghajlott hátú idős parasztember.

    Bővebben

  • Az akadozásról

    Igen, pontosan ezt olvasta fel egy alkalommal a hirdetés végén a presbiter, aki a soros volt azon a héten. „Az akadozásról ne feledkezzenek el!” Én meg rögtön fogtam a ceruzámat, kinyitottam az énekeskönyvemet a végén, ahova a vicces elszólásokat szoktam írni, és lejegyeztem. Akkor még jól megfért a félrehallások, megcsúszott szavak között, aztán valahogy mégsem maradt ott. Az akadozás ugyanis gond, komoly gond.

    Bővebben

  • Egy országjáró vers margójára

    Néhány hónappal ezelőtt hallottam először az Isten tenyerén című verset. Előadója Hamvas Béla költeményeként konferálta be, s ezt az adatot később az interneten fellelt források is megerősítették. A jövő évi Evangélikus naptár szerkesztőjeként arra gondoltam, jó lenne helyet adni a költeménynek a Luther Kiadó készülő kiadványában, ezért a közlés engedélye ügyében megkerestem Hamvas Béla jogutódját. Ekkor derült ki, hogy a források tévedtek, ugyanis az Isten tenyerén című versnek valójában Földes Lívia a szerzője.

    Bővebben

  • KARANT és ÉN 2. – Szubjektív beszámoló arról, amikor nem történik semmi

    Az időjárás-előrejelzést olyasmi műfajnak tekintem, mint a könyvkiadást. Ha már megvolt, akkor biztos. Szóval, hiába szólt a szomszéd, hogy „bemondta a pesti ember, havazni fog”, nem nagyon hittem. Másnap reggel aztán tényleg pilinkázott a hó. Ja, hogy ez ennyi? Jól van, akkor most a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad, nyugodtam meg.

    Bővebben

  • Úrvacsora nélkül az úrvacsora évében?

    Sok mindent megváltoztatott a jelenlegi világhelyzet mindannyiunk életében. Olyan kérdések vetődtek fel sokakban, amelyeknek eddig nem is volt létjogosultságuk, eszünkbe sem jutottak. A mindennapi életet annyira át kellett alakítani, újragondolni sok tekintetben, hogy szükség volt bizonyos kérdések megválaszolására is. Az egyik ilyen kérdés volt az is, hogy vajon a kijárási korlátozás alatt hogyan érjük el gyülekezetünk tagjait, hogyan éljük meg az istentiszteleteket, és miként szervezzük meg a nagyhét, a húsvét máskor felemelő, úrvacsorai közösségben megélt ünnepét.

    Bővebben

  • Karácsonyi karanténszülés

    Nem, kedves Olvasó, nem néztem el a naptárt. Pontosan tudom, hogy most húsvét és pünkösd ünnepe között járunk, és nem a szenteste története „aktuális”. Azonban vannak közöttünk olyanok, akik számára mégis.

    Bővebben

  • Intonatio Christi (Jak 1,16–21)

    1998-ban jelent meg a Kispál és a Borz zenekar Holdfényexpressz című albumán az Űrturista című szám. Nem gondoltam volna, hogy kilenc évre rá, 2007-ben minden hírműsor első híre ez lesz: magyar származású űrturista az űrben.

    Bővebben

  • A hálaadás kelyhe

    Az úrvacsorával kapcsolatban érdemes annak újszövetségi teológiai alapjait megkeresni: 1Kor 10–11-et, a szinoptikusok leírásait vagy Jn 6-ot. Az e szövegekben megbújó hivatkozások keresetlenül is arra utalnak, hogy a merítési terület szélesebb az Újszövetségnél.

    Bővebben

  • Nélkülem semmi

    Maglódon, ahol hatodéves teológiai hallgatóként a gyakorlati évemet töltöttem, nem mindennapi alkotás az evangélikus templom 1770-ben készült szószéke. Péter és Pál apostol által közrefogva meseszép festmény látható rajta a magvető példázatáról, valamint itt találjuk egy Luther-kabátos lelkésznek a hazánkban – tudtommal – legkorábbi ábrázolását. A kép egyik felén vet a magvető, egy kancsó az égből öntözi a földet, a másik oldalán pedig az oltár előtt térdel a lelkész, és fohászkodik. A kép tetején a „Sine me nihil”, azaz „Nélkülem semmi” felirat áll.

    Bővebben

  • Öt évszázad énekeskönyvei – Valóságos gyűjtemény és virtuális kiállítás

    Fót – Budapest – A koronavírus-járvány miatt ezekben a hónapokban szinte minden tevékenység és program kényszerűen áttevődött az online térbe. Véletlen egybeesés, hogy éppen most készült el a Magyarországi Evangélikus Egyház Kántorképző Intézetének eleve kétféle verzióban – valóságosan is, virtuálisan is – tervezett énekeskönyv-kiállítása.

    Bővebben

  • Milyen a mi Istenünk?

    Elég hamar el szoktunk eddig a kérdésig jutni kicsikkel-nagyokkal egyaránt. „Te, aki beszéltél róla, aki úgy viselkedsz, mintha az ismerősöd lenne, mondd már el, akkor milyen is ez az Isten!” És alaposan feladja nekem a leckét ez a kérdés. Nem könnyű a válasz. Csöppet vigasztal, hogy Jézus is rengeteg példázatban beszélt erről.

    Bővebben

  • Egy mondat a zsarnokságról, egy mondat a szabadságról

    „Magyarország 1100 éves történetének egyik legjelentősebb éve 1989” – olvasható a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján és a kiállítás nyitó szövegében. A harmincadik évfordulón a múzeum számos rendezvénnyel emlékezett meg erről az esztendőről, amelyek között a legtöbb embert megmozgató, leglátványosabb a Közös időnk című közösségi kiállítás volt. A partnerintézmények, magángyűjtők, ismert emberek és – ami a legszebb – magánszemélyek, múzeumlátogatók által gyűjtött tárgyakból, fényképekből, dokumentumokból és történetekből a múzeumok majálisán nyílt a tárlat, amelyet az év során tovább alakítottak. Ez az anyag adta az alapját az idén februárban megnyílt időszaki kiállításnak.

    Bővebben

  • A győri diakonisszaanyaház utolsó évei

    Míg a két világháború közötti időszak a győri diakonissza-anyaház életében a stabilitás és prosperitás korszakát jelentette, addig a második világháborút követő esztendők sokkal inkább a nehézségekkel s a folyamatos átalakulásokkal való megküzdés jegyében teltek. A győri evangélikus diakóniai munkát bemutató sorozatunk befejező része.

    Bővebben

  • Közösséget gazdagító minigyülekezet – Húszéves a Bakonycsernyei Evangélikus Óvoda

    Nemcsak a benne dolgozók professzionális szakmai felkészültségéről híres a környéken a bakonycsernyei evangélikus intézmény, hanem a gyermekek és a szülők felé nyitott evangéliumi szellemiségéről is, ez pedig méltán vonzza a családokat. Nem is csoda, ha az óvodában sétálva Szalézi Ferenc gondolata jutott a tudósító eszébe: „A szeretet mértéke a mértéktelen szeretet.” A Fejér megye legnyugatibb fekvésű elepülésén működő Bakonycsernyei Evangélikus Óvodát megismerve arra is rájövünk, hogy amit megtapasztaltunk, az a gyülekezet és az intézmény közötti szimbiózisból és a mindezekből következő Krisztus- és emberközpontúságból fakad. Riportunkban Osgyán Gáborné óvodavezetővel, illetve a helyi gyülekezet pásztoraival, Szarka Éva lelkésszel és Szarka István esperessel beszélgettünk.

    Bővebben

  • Ezernégyszáznegyven perc az örökkévalóságból

    Egy nap, huszonnégy óra, ezernégyszáznegyven perc. Egy hasáb a határidőnaplóban, a jegyzetelgetni szeretők vastag noteszében egy teljes oldal. Idén ilyennel is, olyannal is felszerelkeztem. Előbbi kicsi, praktikus, mindig nálam: táskában, irodában, interjún, boltban; nélküle, azt hittem, mozdulni sem fogok tudni. Utóbbi célra meg éppen az idén először megjelentetett Luther-határidőnaplót szántam, amely otthon állt készenlétben a lelki, hitbeli gondolatok, igék, kérések, hálás felismerések feljegyzésére. (Otthon, ez jó… mint sokaknak most, nekem is az irodám lett egyúttal.) Amióta nem kell a megszokott tempómban időpontokat, határidőket, neveket, címeket és telefonszámokat, halaszthatatlan tenni- és mennivalókat rögzítenem az egyikben, félre is tettem – s megsokasodtak a felírandók a másikban.

    Bővebben

  • Boldog szívvel szembekacagni a tavaszi nappal – Hetvenöt éve ért véget a második világháború

    Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a szövetséges hatalmak 1945. január 20-án írták alá a fegyverszünetet, a második világháború utolsó fegyveres harcai pedig hazánkban április 13-án fejeződtek be, bár évtizedeken keresztül április 4-ről „szólt az ének”. A háború borzalmait túlélt emberek 1945 tavaszán felejteni akartak. Érthető hát, hogy a csepeli Weiss Manfréd-gyár munkásai között nagy sikert aratott a számukra szervezett, három éven át gazdag programkínálattal működő szabadegyetem. Ötletgazdája és motorja a gyár kulturális osztályára újonnan került munkatárs, Schelken Pálma volt. Az evangélikus újságíró, könyvtáros, tanár nevével később az Evangélikus Élet olvasói is rendszeresen találkozhattak a lap állandó szerzői között.

    Bővebben

  • Hittel, humorral, énekszóval – Avagy a balkonokról jelentjük

    A Nagykanizsa és Környéke Társult Evangélikus Egyházközség fiatal lelkészét, Makoviczky Gyulát – sok más mellett – közösségépítő tálentummal is gazdagon megáldotta az Úristen. Emellett nagyszerű humorérzékkel bír. Keresztény karikatúrák és vicces fotók sokaságát osztja meg évek óta a közösségi oldalakon. A kényszerű bezártság idején gondolt egyet, írt, kottát másolt, mobiltelefont ragadott, és… sok lelkes követője lett ötletének. Annak nevezetesen, hogy esténként ki-ki az erkélye vagy tárt ablaka keretében zárja a napot – Istent dicsérő énekkel. „Balkonúrral” beszélgettünk.

    Bővebben

  • Örömteli koncertezés – Arckép egy keresztény muzsikusról

    Teleki Miklós orgona- és zongoraművész a székesfehérvári zeneművészeti szakgimnáziumban tanít, alkalmanként kántorizál a siófoki evangélikus templomban, közben folyamatosan koncertezik. Feleségével együtt hitben nevelik harminchárom hónapos kislányukat.

    Bővebben

  • Evangélikusok Európában

    Magyarországon kívül szolgálatot végző lelkészek beszámolói a külföldi evangélikusság mindennapjairól.

    Bővebben

  • Sztehlo Gábor nyomdokain tanítani

    „Ha azt a habitust tudjuk követni, amit Sztehlo egy vérzivataros időszakban képviselt, és példájával kijelölt a számunkra, akkor, azt hiszem, büszkék lehetünk arra, hogy a nyomdokain járunk” – vallja Borsai György. A Budapest XVIII. kerületében működő Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium földrajz–történelem szakos tanárával a keresztény nevelésről, az építő iskolai légkörről és a visszacsatolásról is beszélgettünk.

    Bővebben

  • Úrvacsoráról szenvedélyesen

    Nem titkolom, hogy közel huszonnégy évi szombathelyi lelkészi szolgálatom legnagyobb öröme, hogy a gyülekezet úrvacsorázó gyülekezetté nemesedett. Minden vasárnap és ünnepnap az oltáriszentség ünnepe is, és a gyülekezet örömmel veszi az úrvacsorát. Miként lehet ezt még a filiában is megvalósítani?

    Bővebben

  • Ingyenesen letölthető az Evangélikus Élet pünkösdi lapszáma

    Budapest – Az egyszázalékos kampány keretében csak most – egyszeri alkalommal – ingyenesen elérhetővé tette a Luther Kiadó az Evangélikus Élet pünkösdi lapszámát. Ráadásul a magazin történetében olyan még nem volt, hogy a megjelenés előtt több nappal digitális formában már kézbe vehető a lap. Dühöngés helyett örömhír címmel Kézdi Beáta ajánlja az olvasók figyelmébe a sokszínű tartalommal megjelenő újságot. Fontos információ, hogy a Püspöki Tanács legújabb körlevele, felülírja a lap 7. oldalán megjelent korábbi rendelkezéseket.

    Bővebben

  • Úrvacsora

    „Nem élhetünk egy országban úgy protestánsok és katolikusok, mint előtte évszázadokig, mintha semmi közünk nem lenne egymáshoz. Hiszen akkor Jézushoz sem lehetne semmi közünk” – vallja Hegyi Péter mérnök.

    Bővebben

  • Mi mit tudunk az üdvösség szerzőjéről? – Evangélikus professzor kötete a kereszténység központi kérdéséről

    Örülök, hogy végre evangélikus szerző könyvét ajánlhatom. Carl E. Braaten 1929-ben született Madagaszkáron, norvég származású amerikai misszionárius családban. 1965–1991 között annak a chicagói evangélikus teológiának a rendszeres teológiai tanszékét vezette, ahol számos hazai lelkészünk is tanulhatott ösztöndíjasként. Mintegy száznegyven oldalas, Vitatott Jézus – Kicsoda Ő? címet viselő műve teológiai munkásságának tömör summája. Központi kérdése Jézus identitása, amely hitünk szíve közepe. Erre utal a könyv igei mottója: „Kinek mondanak engem az emberek? Ti kinek mondotok engem?” (Mk 8,27.29)

    Bővebben

  • Nógrádi dombok között a középkor nyomában

    Templomok, várak Alsópeténytől Zabarig. „A történeti Nógrád vármegyének a ma Magyarországhoz tartozó déli része hazánk műemlékekben egyik leggazdagabb vidéke” – olvassuk a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum közelmúltban megjelent reprezentatív kötetének bevezetőjében. A hit és a hatalom házai – Középkori templomok és várak Nógrád megyében című kiadványban ezek közül jó néhánynak feltárulnak a titkai.

    Bővebben

  • Magvetés másként

    „Sok minden nem mehet úgy tovább, ahogy eddig. Ám az nem kérdés, hogy a magvetés és a plántálás munkáját folytatnunk kell. Sok szép feladat vár majd ránk” – vallja Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke.

    Bővebben

  • És akkor meg tud születni a csoda – Bibliai dalok mai akusztikával Kováts Kriszta albumán

    A születés, a meghalás, az emlékezés: mindennek ideje van. Az építés, a rombolás, a végső feledés: mindennek ideje van.” Ezekkel a mondatokkal kezdődik Kováts Kriszta Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő, rendező legújabb, Biblia show című albuma. A dalok megírásakor és stúdiós rögzítésekor még a közreműködő művészek sem tudhatták, hogy a május 7-én a nagyközönség elé online formában kerülő album időtálló bibliai mondanivalói szívszorítóan új értelmet nyernek. Isten nem véletlenül rendezte el így, hogy megajándékozzon ezzel az alkotással a járvány idején – támad az első gondolatunk. A művésznővel telefonon rögzített interjúnkban isteni sugallatról, felemelő áramlatról, bibliai nőkről s arról is váltottunk szót, hogy mink is van igazán, amit magunkkal vihetünk a „bárkánkba”.

    Bővebben

Stránky

Odoberať 7144