7506

  • Egy békés harcos

    „Sakkjáték az életünk. Sakkot játszunk szüntelen. Mi és az Isten. Lépünk, azután csönd. Ő következik. Lép. Végre! Lépünk. Eltérít utunkról. Újra lépünk.” Mácz István író gondolatai jártak a fejemben, miközben a Portisch Lajossal megbeszélt találkozóra igyekeztem. A nemzetközi sakknagymesterrel, a nemzet sportolójával játékról és dalokról beszélgettünk.

    Bővebben

  • Tudományomat nem annyira szereztem, mint inkább magam is kaptam

    Karner Károly Frigyes lelkész, teológiai tanár (Kőszeg, 1897 – Sopron, 1984) a Soproni Evangélikus Teológiai Akadémián végezte tanulmányait. Lelkésszé szentelése után Felsőlövőn, Sopronban és Ágfalván volt segédlelkész.

    Bővebben

  • Játék a Bibliában

    Ha komolyan vesszük a teremtésprédikáció azon kijelentését, hogy Isten a maga képére és hasonlatosságára teremtette az embert, akkor ez vonatkozik a Homo ludensre is.

    Bővebben

  • Játék a sport – avagy a világ legfontosabb mellékes dolga?

    Gyerekkorom óta kedvelem a sport világát. A verseny izgalma, az eredmények, a győzelem mindig is foglalkoztatott. A játékok terén is így gondolkoztam, legyen szó társasjátékról, célbadobásról, vagy éppen fociról. A sport játék! Örömmel, jókedvvel végzett tevékenység, ahol a végén valahogyan mindenki győztes.

    Bővebben

  • Játék az életem – Találkozás Jáger Andrással

    Jáger András a Győri Nemzeti Színház művésze, andragógus, egyetemi tanár, bábjátékos, terapeuta, zenész a Szélrózsa találkozó egyik vendége volt. Most a Híd magazinban vele készített interjút adjuk közre.

    Bővebben

  • Evangélium a macskaköveken – Evangélikus gyülekezet a 13. kerületben

    A 13. kerület három városrészből áll: Újlipótváros, Angyalföld, Vizafogó. Ebből az „Angyalföld” önállósult és él leginkább a köztudatban és Egyházközségünk hivatalos elnevezésében is. Ez a név egyszerre mutat a magasság és a mélység felé. Ilyen ez a kerület, és ilyen az itt található evangélikus gyülekezet is. Angyalok, azaz küldöttek, az Úr küldöttei vagyunk, de két lábbal a földön járunk, ahol naponta tapasztaljuk a szegénység, az esélytelenség, a testi-lelki hontalanság és a szenvedélybetegségek valóságát.

    Bővebben

  • Szeretettel ajánljuk a Híd magazint

    Budapest – Szeretettel ajánljuk a Híd magazint és a fókusztémáról, az apákról Szeverényi Jánossal készült hangzó interjút.

    Bővebben

  • Lenyugodni egy fesztiválon?

    A KözösPont Ökumenikus Ifjúsági Misszió régóta törekszik arra, hogy a fesztiválozás zajában egy olyan sátort biztosítson, ahol lehetőségünk van lelassulni, elcsendesedni, másokkal- és Istennel beszélgetni. Ha kíváncsi vagy, hogy mit is csinál több tucat keresztény fiatal ebben a zajos, esetleg „bűnös” környezetben, vagy téged is érdekel, hogyan lehet Isten igéjét közvetíteni egy fesztiválon, most megtudhatsz mindent! Bemutatkozik a KözösPont.

    Bővebben

  • Megtérni = embernek lenni

    A megtérés – értékrendcsere. Az önzés énközpontúságából a szeretet Krisztus-központúságára való visszatalálás. Azért van a megtérés körül annyi zűrzavar a fejünkben, mert nem értjük a szeretet és a hit összefüggését. Hinni akarunk szeretet nélkül, és szeretni akarunk hit nélkül. Szentek akarunk lenni úgy, hogy mindenáron hisszük, hogy különbek vagyunk, mint a másik, és sokszor úgy akarunk szeretni, hogy az Istenbe vetett hitet tagadjuk.

    Bővebben

  • Luther Márton a Luther-rózsa szimbolikájáról

    „Rózsákon jár Krisztus híve, ha keresztet hordoz szíve.”

    Bővebben

  • Mindenki szolgája – Mesteri Gáncs Aladár élete és szolgálata

    Dédnagyapám, mesteri Gáncs Aladár kistermetű, halkszavú, szelíd ember volt, aki kissé énekelve prédikált. Külső adottságait tekintve nem volt figyelmet felkeltő jelenség. Ráadásul nem is élt hosszú életet, mindössze negyvennégy évesen halt meg, fiatal özvegyet és három kis árva gyermeket hagyva maga után, akik közül a legidősebb is csupán tizenkét éves volt akkor – ő lett később a nagyanyám.

    Bővebben

  • Luther a megtérésről

    Luther nem egyik napról a másikra vált a rendi regulát kínosan betartó szerzetesből reformátorrá. Lelki fejlődését tekintve a 95 tétel megírása nem jelentett mérföldkövet. A Szentírás doktorának teológiai látását reformátorivá érlelő toronyszobaélmény a 95 tétel kiszögezésekor már a múlté. A világtörténelem és az egyháztörténet lapjain azonban mégis 1517. október 31. és a wittenbergi vártemplom kapujára kiszögezett 95 tétel jelenti a fordulópontot.

    Bővebben

  • Egy zsidó hippilány megtérése

    Facebookos bemutatkozása szerint Nathalie Zrihen Benmirjam egy „zsidó nő, akinek mindene a Messiása, Jézus, és aki odavan a férjéért és a családjáért”. Nathalie fiatal lány kora óta Angliában él. Magyarországon találkoztunk, ahol utcamissziós kampányban vett részt a Zsidók Jézusért szervezet önkénteseként. Megtérése nem zsidóságának megtagadása, hanem annak teljes megértése, kiteljesedése a Krisztusba vetett hit által.

    Bővebben

  • Összefogva, szeretetben

    Várpalota – „A kudarcok ellenére mindig azt éreztem, hogy Isten tart és átvisz a mélységek fölött az óvodában és a családban is” – vallja Lassu Tamásné, aki huszonhatodik éve vezeti a várpalotai Forrás Evangélikus Keresztyén Óvodát. Férjével, Lassu Tamással együtt vállvetve hordozzák hitben családjukat és szeretett városukat.

    Bővebben

  • Nálunk sosem volt kérdés Isten léte

    Budapest – Egy evangélikus mozgássérült testvérünk, Rusznák Emese hangoskönyvének felvétele után beszélgettünk Huszárik Katával a Magyar Evangélikus Rádiómisszió stúdiójában.

    Bővebben

  • Emberhalász leszel!

    Budapest – A Híd magazin 2017/3. számában dr. Garádi Péterrel Erdészné Kárpáti Judit beszélgetett. Az alábbiakban ezt az interjút olvashatják.

    Bővebben

  • Rajongás

    A címet látva az olvasóban sokféle kép jelenhet meg. Extázisban csápolók egy könnyűzenei koncerten, egymással tülekedő és visító tinilányok, amikor a bálványozott sztár kiszáll a limóból a szálloda előtt, a Fradi B közép, amikor még volt foci Magyarországon, az Isten elé helyezett egyke gyermek imádata, akinek a szülei már most, csecsemőkorában látatlanban odaadnák a Nobel-díjat, és így tovább.

    Bővebben

  • „Mindenkinek kellene legalább négy-öt gyerek…”

    Dr. Béres Tamás lelkésszel, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológia Tanszékének tanszékvezető tanárával, hétgyermekes édesapával Erdészné Kárpáti Judit beszélgetett.

    Bővebben

  • Melanchthon, a reformáció titkára

    Philipp Melanchthon a wittenbergi reformáció második legfontosabb alakja. Lutheren kívül nincs más, aki nagyobb szerepet játszott volna az evangélikus hagyomány alakításában, mint ő. Három hitvallási irat szerzője, köztük az evangélikus identitást évszázadokra meghatározó Ágostai hitvallásé is. Ő írta az első lutheránus dogmatikát, és ő dolgozta ki a wittenbergi egyetem úttörő tanulmányi rendjét. Ezzel döntő mértékben járult hozzá a lelkészképzés szakmai-tudományos színvonalának megalapozásához. Korának szinte valamennyi fontos vallási megbeszélésén részt vett, és rendszerint ő szövegezte meg a wittenbergi teológusoktól kért szakvéleményeket. Ezért is nevezték a reformáció titkárának.

    Bővebben

  • Digitális (de)generáció?

    „Az internet gondolkodásképtelen ősembereket nevel a gyerekeinkből.” Ez a mondat egy gyermekkönyvkiadó szerkesztőségi ülésén hangzott el, egy olyan ember szájából, akinek több évtizedes tapasztalata van arról, milyen könyveket érdemes kiadni gyerekeknek, fiataloknak. Döbbenten hallgattam, amit mondott, s csak az rázott meg még jobban, hogy a szerkesztőségben mindenki igazat adott neki. Olyan (igaz, jobbára könyvészeti) szakemberek, akik elvben értenek a gyerekekhez. Bizony, sokszor mi, szülők is úgy érezzük, hogy egyfajta visszafejlődés történik. Mintha a digitális generációváltás valójában degeneráció, visszafejlődés lenne. Tényleg! Hogy is van ez?

    Bővebben

  • Egy „Hitvalló” hitvalló – Kutas Kálmán

    Az 1990-es évek közepén Boleratzky Lóránd evangélikus egyházjogász rám bízott egy kéziratot. Kutas Kálmán: Festusok és főpapok előtt – állt a kissé viharvert irattartón a kézzel írt cím. Belelapoztam: „Éjjelenként, kora hajnalban lejegyzem egy-két gondolatomat. Tollal, kézírással. Ma is szokásom (1964 márciusában írom le e lapokat), hogy rejtekhelyre dugom írásaimat, hajnalban felöltözködöm a sötétben, minden előre el van készítve, hogy erős világítás ne legyen az udvar felé, gyertyafény mellett készítek el és fogyasztok el egy csésze teát, ritkábban egy feketét, s kis világítás mellett írok… A leírt dolgokat megint elrejtem. Néha úgy, hogy alig találok rájuk.” – A fentieket a harmincnyolc gépelt, A/4-es oldal születéséről a szerző.

    Bővebben

  • „Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.” (Mt 5,4)

    A boldogmondások azoknak a keresztyéneknek a jellemzőit írják le, akik e világ „sója és világossága”. A fenti ige szerint a gyászolóknak kellene boldognak lenniük? A missziós lelkület hátterében ennek az érzésnek kell lennie? Igen, de ehhez meg kell értenünk, hogy mi ez a sírás, mi ez a gyász! A görög szó olyan panaszkodást, sírást jelent, ami egy számunkra kellemetlen, nehéz helyzet miatt történik. Itt azért sírnak, mert látják a környezetükben a bűn miatti szenvedést. A sírók tehát az együttszenvedők.

    Bővebben

  • Kövessétek hitüket: Emlékezés Cseri Kálmánra

    „Örök hajlékodba fogadj be, Uram!” – énekelte 2017. március 3-án a nagy gyülekezet Cseri Kálmán temetésén. Testvérünk volt ő itt, tanítónk és lelkigondozónk. Sok ezer igehirdetés, számtalan kazetta (ma már interneten hallgatjuk), könyv, emlék tolul szívünkbe, emlékezetünkbe. Köszönjük, Istenünk, emberedet, akit adtál ennek a nyugtalan, nehéz kornak! 1962 óta hirdette az igét.

    Bővebben

  • Szószólóm lehetsz! – Beszélgetés Ittzés Istvánnal

    Ittzés István nyugalmazott evangélikus lelkésszel a Híd magazin legutóbbi számában olvashattak interjút. Az alábbiakban ezt közöljük az evangelikus.hu oldalán.

    Bővebben

  • Megkérdeztük Ulrich Parzanyt – a 2017. októberi országos evangelizáció igehirdetőjét

    Budapest – Ulrich Parzany lesz a 2017. októberben a Deák téren tartandó országos evangélizáció igehirdetője. A Híd magazin készített vele interjút.

    Bővebben

  • Szempontok az új reformációhoz

    A reformációt megtéréssel, megújulással ünnepeljük helyesen. A megújulás az egyházban azt jelenti, hogy igazodunk, megtérünk újra és újra Krisztushoz, az ő személyéhez, ajándékaihoz (tanítás, megváltás, élő közösség), stílusához. Az elmúlt évtizedekben láthattam élő gyülekezeteket. A megújuló közösségek karakterjegyeit gyűjtöttem egybe.

    Bővebben

  • „Hagyjad az Úrra a te utadat!” – Dr. Sólyom Jenő professzor élete

    Sólyom Jenő 1904. július 25-én született Kolozsváron. Gimnáziumba járt, amikor a trianoni békediktátum miatt iskolaigazgató édesapja elveszítette állását és szolgálati lakását, ezért Budapestre kellett költözniük. Itt érettségizett 1922-ben, majd Budapesten, Sopronban s Bázelben folytatott teológiai tanulmányokat.

    Bővebben

  • Keresztség – naponkénti megtérés – Kilenc és fél tétel a bűnbánatról

    Az egyházak feladata: igaz bűnbánatra buzdítani, hogy az emberek megtérjenek és éljenek.

    Bővebben

  • Vallási fogyasztóvédelem

    Segítő kérdések, avagy néhány szempont a vizsgálódáshoz: jó közösséghez készülök-e csatlakozni?

    Bővebben

  • Keresztelő hetvenhét évesen – „Hogyan történhet meg mindez?” (Jn 3,9)

    Taliándörögdön, az evangélikus istentisztelet keretében, a hetvenhét éves Homonnayné Hetényi Eszter keresztelőjét tartották 2016. július 17-én. Veress István lelkész több alkalommal órákon keresztül beszélgetett vele, a Hitünk alapjai sorozaton való részvétele pedig jó szolgálatot tett keresztelői előkészítőként. Erre az ünnepre a taliándörögdiek minden felkérés nélkül szeretetvendégséggel készültek. A bizonyságtétel alatt megindultságuk miatt sokan sírtak. (Garádi Péter)

    Bővebben

Oldalak

Feliratkozás 7506 csatornájára