történelem

A maguk örömére, Isten dicsőségére – Az ungvári evangélikus közösség történetének fejezetei

Kárpátalja legnagyobb településén, Ungváron, a Hegyalja utca végén a szép neogótikus templom sok mindent átélt évszázados fennállása óta, még könyvtár és tornacsarnok is volt. Leverték tornyát és keresztjét, elvittek belőle minden értéket. Amíg az evangélikusokat szolgálta, mindössze három lelkész váltotta egymást. A gyülekezet pedig végül annyira megfogyatkozott, hogy az 1990-es években az épületet egyszerűen nem volt kinek visszaigényelni az államtól. Ezért ma már a hetednapi adventisták büszkélkednek az érdekes történetű templommal.

Történelemtanárok konferenciája: Trianon és a történelemtanítás az új Nemzeti alaptanterv tükrében

Aszód – Idén hetedik alkalommal került megrendezésre az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium dísztermében az evangélikus iskolák történelemtanárainak konferenciája. Ismét szakmódszertani- és történettudományi előadásokat hallgathattak meg a résztvevők, a téma a centenárium okán Trianon, illetve aktualitása miatt az új Nemzeti alaptanterv volt.

„Nem cserélném el Katámat sem Franciaországért, sem Velencéért…” – Luther Márton és Bora Katalin jegygyűrűje

„Amit tehát Isten egybekötött, azt ember el ne válassza!” – hangzik a házasságkötés szertartásából is ismerős ige Máté evangéliumának 19. fejezetében (Mt 19,6). Talán kevesen tudják, hogy a „Quod Deus coniunxit homo non separet” feliratként – általában így, latinul vagy németül – ékszereken is közkedvelt díszítés volt. A közép-, illetve kora újkor folyamán előszeretettel vésték eljegyzési gyűrűk belsejébe rejtve oly módon, hogy a felirat esetenként csak akkor tűnt elő, ha viselője a gyűrűt „szétcsúsztatta”. Luther Márton is ilyen gyűrűt viselt.

Újabb régészeti leletek igazolják a bibliai történetet

Nyílhegyeket, ékszereket és korsókat találtak abból az időszakból, amikor Babilónia elfoglalta Jeruzsálemet.

A szabadhegyi (Győr) evangélikus iskola története

A győri evangélikus iskolai oktatás egyidős a gyülekezettel (16. század). A fejlődést ugyan megakasztotta, amikor Mária Terézia királynő 1749-ben megtiltotta a győri evangélikusok szabad vallásgyakorlatát (ekkor a gyülekezet templom és iskola nélkül maradt), de II. József türelmi rendeletét követően újraszerveződött a gyülekezet. Ekkor építették a templomot, a paplakot, a tanítólakást, az iskolát, és 1783-ban a győri evangélikus gyülekezet központi elemi iskolája – a szabadhegyi népiskola „anyaintézménye” – megkezdte a működését.

Vallás és szabadság: A türelmi rendelet

Az adásban Czenthe Miklós, az Evangélikus Országos Levéltár vezetője beszél.

Evangélikus temető a Kopogó felett

Selmecbányán tizenkét temető is várja az utazót, aki a múltban szeretne barangolni. A legrégebbiben nyugszik Krassai Kerpely Antal kohómérnök. Síremlékének gyönyörűen kidolgozott kovácsoltvas kerítése és vaskos gránitoszlopai utalnak életművére, de a bányaváros hajdani erejére, dicsőségére is. Selmecen úgy tartották, a holtak a hegyoldalból figyelhetik, hogyan sáfárkodnak javaikkal.

17 fotó a hazai evangélikusság 20. századi történetéből

A Fortepan egy 2010-ben indult közösségi, szabad felhasználású fotóarchívum, amelyen jelenleg 115.982 fotó található. Az oldal lehetőséget ad arra, hogy régi fotókon keresztül egy olyan világba csöppenjünk, amelyről csak a történelemkönyvekben tanultunk, és arra is, hogy ismerős helyszínekre, arcokra bukkanjunk a legváratlanabb pillanatban. Elsőként a legizgalmasabb evangélikus vonatkozású, 20. századi (és egy kicsit még korábbi) fotókat gyűjtöttük össze.

Mit jelent ma az őszirózsás forradalom?

A ma százéves évfordulója okán is érdekes őszirózsás forradalom legfontosabb vívmánya a polgári egyenlőség, hiszen ez biztosítja minden állampolgár egyenlő jogát a közügyek alakításában való részvételre, és ez adja a köztársaság lényegét – hangzott el az Éljen a köztársaság? című kerekasztal-beszélgetésen, melyet az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, a Magyar Pax Romana és az Egyház és Társadalom online folyóirat szervezett október 15-én a Deák téri evangélikus egyházközség termében. A beszélgetésből az is kiderült, miért őszirózsás a forradalom elnevezése, és hogy valóban irreális volt-e a háborús vereség ellenére a határok megvédését ígérni 1918 őszén.

Kompromisszum vagy kollaboráció?

Budapest – Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke, H. David Baer, a Texasi Evangélikus Egyetem professzora, Fabiny Tibor teológus, irodalomtörténész, a Károli-egyetem professzora és Korányi András egyháztörténész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) professzora Isó Gergely Phd-hallgató moderálásával a magyar evangélikus egyház kommunista időszak alatti stratégiáiról beszélgetett az EHE-n, 2018. október 15-én.

Oldalak

Feliratkozás RSS - történelem csatornájára