történelem

Újabb régészeti leletek igazolják a bibliai történetet

Nyílhegyeket, ékszereket és korsókat találtak abból az időszakból, amikor Babilónia elfoglalta Jeruzsálemet.

A szabadhegyi (Győr) evangélikus iskola története

A győri evangélikus iskolai oktatás egyidős a gyülekezettel (16. század). A fejlődést ugyan megakasztotta, amikor Mária Terézia királynő 1749-ben megtiltotta a győri evangélikusok szabad vallásgyakorlatát (ekkor a gyülekezet templom és iskola nélkül maradt), de II. József türelmi rendeletét követően újraszerveződött a gyülekezet. Ekkor építették a templomot, a paplakot, a tanítólakást, az iskolát, és 1783-ban a győri evangélikus gyülekezet központi elemi iskolája – a szabadhegyi népiskola „anyaintézménye” – megkezdte a működését.

Vallás és szabadság: A türelmi rendelet

Az adásban Czenthe Miklós, az Evangélikus Országos Levéltár vezetője beszél.

Evangélikus temető a Kopogó felett

Selmecbányán tizenkét temető is várja az utazót, aki a múltban szeretne barangolni. A legrégebbiben nyugszik Krassai Kerpely Antal kohómérnök. Síremlékének gyönyörűen kidolgozott kovácsoltvas kerítése és vaskos gránitoszlopai utalnak életművére, de a bányaváros hajdani erejére, dicsőségére is. Selmecen úgy tartották, a holtak a hegyoldalból figyelhetik, hogyan sáfárkodnak javaikkal.

17 fotó a hazai evangélikusság 20. századi történetéből

A Fortepan egy 2010-ben indult közösségi, szabad felhasználású fotóarchívum, amelyen jelenleg 115.982 fotó található. Az oldal lehetőséget ad arra, hogy régi fotókon keresztül egy olyan világba csöppenjünk, amelyről csak a történelemkönyvekben tanultunk, és arra is, hogy ismerős helyszínekre, arcokra bukkanjunk a legváratlanabb pillanatban. Elsőként a legizgalmasabb evangélikus vonatkozású, 20. századi (és egy kicsit még korábbi) fotókat gyűjtöttük össze.

Mit jelent ma az őszirózsás forradalom?

A ma százéves évfordulója okán is érdekes őszirózsás forradalom legfontosabb vívmánya a polgári egyenlőség, hiszen ez biztosítja minden állampolgár egyenlő jogát a közügyek alakításában való részvételre, és ez adja a köztársaság lényegét – hangzott el az Éljen a köztársaság? című kerekasztal-beszélgetésen, melyet az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, a Magyar Pax Romana és az Egyház és Társadalom online folyóirat szervezett október 15-én a Deák téri evangélikus egyházközség termében. A beszélgetésből az is kiderült, miért őszirózsás a forradalom elnevezése, és hogy valóban irreális volt-e a háborús vereség ellenére a határok megvédését ígérni 1918 őszén.

Kompromisszum vagy kollaboráció?

Budapest – Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke, H. David Baer, a Texasi Evangélikus Egyetem professzora, Fabiny Tibor teológus, irodalomtörténész, a Károli-egyetem professzora és Korányi András egyháztörténész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) professzora Isó Gergely Phd-hallgató moderálásával a magyar evangélikus egyház kommunista időszak alatti stratégiáiról beszélgetett az EHE-n, 2018. október 15-én.

Könyv jelent meg a romániai kommunizmus és az evangélikus egyház viszonyáról

Budapest – „Az egyháznak is egészségesebb, ha a sebeket kitisztítják” – mondta Csendes László. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház szervezésében szeptember 21-én mutatták be Budapesten a romániai magyar evangélikus egyház múltfeltárásának első mérföldkövét, az Egy kevéssé misztikus egyház? című kötetet.

Egy iskolai szakkör minikutatása: Fókuszban Trianon és a holokauszt emlékezete

Aszód – Kik emlékeznek jobban a 20. századi magyar történelem két meghatározó eseményére, Trianonra és a holokausztra: a hat évfolyamos képzésre járó, azaz a történelmet egy cikluson át tanuló gimnazisták vagy a históriát kétszer négyéves bontásban (5–8. osztály általános iskola, 9–12. évfolyam gimnázium) tanuló diákok? Ezt a kérdést próbáltuk megvizsgálni egy kérdőív segítségével egy szakkör keretein belül az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium diákjaival.

Békéscsaba anno: Evangélikus árvaház, iskola és üdülő Veszelyen

Békéscsaba – A Veszei név a középkorban a környéken létezett, majd elpusztult Vesze település nevét őrzi. Csárda működött a Körös csatorna és a Gyulai út szélén, talán századokon át. A virágkorát 1929-től Veszelyhídi Tündérkert néven, nyári kerthelyiségként élte a hely, majd egy évtizeden át, több funkciót is betöltve.

Oldalak

Feliratkozás RSS - történelem csatornájára