teológia

Józan tárgyilagossággal a közös Európáért

Budapest – Debrecen – Az alábbi állásfoglalást a MEÖT (Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa) Szociáletikai Bizottságának tagjai teszik közzé az erkölcsi véleményformálás iránti elkötelezettségük jegyében. Mint egyházaink felelős tanítói, illetve teológiai tanárai valljuk: társadalometikai kérdésekben nem egyszerűen magánvéleményünknek adunk hangot. Jogállásunk, szolgálatra való felhatalmazásunk, a tudományos teológia művelésének terén elért eredményeink, valamint a lelkiismeret parancsa arra köteleznek, hogy segítséget és tájékozódást próbáljunk nyújtani azok számára, akik szeretnék megérteni a korunkat meghatározó társadalmi, gazdasági és politikai összefüggéseket és szabadon kívánnak erkölcsi véleményt formálni a közéletet érintő kérdésekben. Valljuk, ez a hang (is) egyházaink hangja.

Teológiai folyóiratok szerkesztői találkoztak

Budapest – A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Theologiai Szemle szerkesztőbizottsága a teológiai folyóiratok találkozóját szervezte meg. Meghallgatták dr. Hodossy-Takács Előd, a Collegium Doctorum folyóirat felelős szerkesztőjének bevezető előadását. Bemutatkozott a Teológia, az Igazság és élet, a Lelkipásztor, a Vallástudományi Szemle, a Sapientiana, a Szolgatárs és az Evangélikus Nevelés című folyóirat.

Kődobálás? Egy bibliai szólás eredeti jelentése

Évekkel ezelőtt egyházunkban kellemetlen hírek szivárogtak ki valakinek a múltjáról. Érdekes módon egy hozzászóló megpróbálta mentegetni a múltjának erről a részletéről hallgató embert az interneten. Ezt a sommás gondolatot olvashattuk a nevét is vállaló „védő” írásában: „Aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ.” (Jn 8,7) – Ha valaki most azt várja, hogy bármit is feltárok az ügyről és a személyekről, csalódni fog. Más irányt választottam. Furcsa érzésem volt ugyanis a kijelentés miatt. Úgy éreztem, valami nincs rendben az idézéssel. Keresni kezdtem a jézusi szó igazi értelmét. Azóta évek teltek el. Az említett esemény ezalatt elmerült a múlt iszapjában.

Újszövetségi modell, mai feladatok

Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Rosenberger Tamás negyedik évfolyamos teológus-lelkész szakos hallgatót a Helsinkiben töltött ösztöndíjas évéről és a gyülekezetplántálásról is kérdeztük.

„A szegények mindig veletek lesznek”

Ha arra keressük a választ, hogy a szegények és a gazdagok mit tudnak kezdeni egymással, hogyan közelítsenek egymás felé, az evangéliumban elég egyértelmű üzenettel találkozunk.

Külföldi tanulásra biztattak az Evangélikus Hittudományi Egyetemen

Budapest – Külügyi estet tartottak az Evangélikus Hittudományi Egyetemen 2018. október 16-án, kedd este. A rendezvény célja elsősorban az volt, hogy a teológushallgatók kedvet kapjanak a külföldi ösztöndíjas tanuláshoz.

Lelkészek ma – kihívások és lehetőségek

Távolról úgy tűnhet, hogy az evangélikus lelkészek Luther-kabátban, Mózes-táblával nyakukban formálódnak az anyaméhben, pedig aki ma a Magyarországi Evangélikus Egyházban lelkész akar lenni, annak hosszú és rögös utat kell végigjárnia: első körben egy tizenkét féléves egyetemi képzést. Legalábbis így volt ez egészen 2018. szeptember 7-ig, amikor Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) rektora bejelentette, hogy esti tagozatos, másoddiplomás lelkészképzést indítanak, ahová bármilyen alapszakos diplomával jelentkezhetnek a „teológiára”, és akár hét félév után lelkésszé szentelhetik az illetőt. Úgy gondoltuk, hogy az átalakuló képzési rendszer remek alkalmat ad arra, hogy megvizsgáljuk a magyar evangélikus lelkészképzés jelenlegi helyzetét, és összegezzük, hogy az új képzés elindulásának milyen hatásai lehetnek.

Szemben a hamis ideológiával – A Barmeni teológiai nyilatkozat üzenete

Adolf Hitler hatalomra jutásával egy időben Dietrich Bonhoeffer evangélikus lelkész és teológus (1906–1945) csatlakozik az egyházon belüli ellenzékhez. Szembefordul az egyház és az állam feltétlen együttműködésének igényével, és az elsők között ismeri fel a zsidókérdést. Ebben az időben, nyolcvanöt évvel ezelőtt fogalmazta meg híres mondatát, miszerint késznek kell lennünk „nemcsak a kerék alá került áldozatokhoz csatlakozni, hanem önmagunkat a kerék küllői közé vetni” („…nicht nur die Opfer unter dem Rad zu verbinden, sondern dem Rad selbst in die Speichen zu fallen”).

Ki a kereszt teológusa?

Az Evangélikus Élet egyáltalán nem bulvárlap, most mégis egy igazi botrányt, ráadásul az egyházat érintő világbotrányt kell az olvasóval megosztanom. Ne gondoljon senki anyagi vagy erkölcsi visszaélésekre vagy valamilyen pikáns politikai tartalomra. A kereszt botrányáról szeretnék szólni. Arról, amelyről Pál apostol így ír: „…a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje. […] Nem tette-e bolondsággá Isten a világ bölcsességét? […] miközben a zsidók jelt kívánnak, a görögök pedig bölcsességet keresnek, mi a megfeszített Krisztust hirdetjük…” (1Kor 1,18–23)

Egyház, karizma és hivatal a páli teológiában

Népegyház – diaszpóra – missziói terep címmel rendezett az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszéke műhelykonferenciát. Az előadások fókuszában az egyházkormányzati elvek és egyházszervezési modellek biblikus, történeti és rendszeres teológiai alapjai álltak. A konferencián elhangzott előadásokat a Lelkipásztor folyóirat közölte, tőlük kaptunk engedélyt az Evangélikus.hu honlapon való publikálásra. László Virgil előadása: Egyház, karizma és hivatal a páli teológiában.

Oldalak

Feliratkozás RSS - teológia csatornájára