Gáncs Tamás

Csengetett, Uram? (Lk 17,7–10)

A szolgák és az urak különleges élete nyitott könyv azok számára, akik ismerik a Csengetett, Mylord? című BBC-tévésorozatot. Az angol abszurd humor klasszikus alkotása, mely családi és baráti körömben is óriási sikert aratott, hihetetlen pontossággal mutatja be, hogyan is nézhetett ki az élet valamikor az 1920-as évek Angliájában egy lord házában, annak is különböző emeletein. A fanyar humorú, ironikus és cinikus jelenetekben elénk tárul a gazdag urak és a szegény szolgák világa.

Menni vagy nem menni (világgá)? (Lk 15,11–35)

Keresztfiam négy-öt éves lehetett, amikor is kedvenc szokásai közé tartozott, hogy ha valami nem tetszett neki, csak annyit mondott: „Jó, akkor világgá megyek!”

Műveld és őrizd! – Egyházunk összefogása a teremtett világ védelméért

A Magyarországi Evangélikus Egyház szeptember 27. és október 4. között ünnepli a teremtés hetét. Az ökumenikus kezdeményezés kapcsán újrakezdésről, a teremtésvédelem szerepéről és az idei programokról kérdeztük Koltai Zsuzsát, egyházunk teremtésvédelmi munkaágának koordinátorát és Gáncs Tamást, az Ararát munkacsoport elnökét.

Abrám ajándék szemüvege (1Móz 15,1–6)

Nagyon édes mesét olvastam nemrég Finy Petra tollából A csodálatos szemüveg címmel. A mese helyszíne a mai, szobaablakon túli Budapest, amely egyik pillanatról a másikra ugyanúgy csodaországgá válhat (és válik is), mint egy hagyományos mesében némely helyszínekkel lenni szokott. A történet főszereplője a kis Kovács Áron, aki egy szemüveg segítségével úgy láthatja a világot, mint senki más, ugyanis a szemüveg feltárja előtte mindennek az igazi alakját.

Ízes élet (Jer 14,7–9)

Ínyenceknek (is) kötelező Muriel Barbery 2012-ben magyarul is megjelent Ínyencrapszódia című könyve. A regény főhőse Pierre Athens; a szerző a világ legnevesebb étteremkritikusaként, a gasztronómia pápájaként, az ínyenc lakomák fejedelmeként mutatja be őt. Egy napon megtudja: mindössze negyvennyolc órája van hátra. Negyvennyolc óra, két teljes nap, és meg kell halnia.

Arcvesztés helyett (2Kor 3,4–11)

Arcmosás. A kánikula napjaiban különösen is jólesik. Felfrissülés, új erő, hűsölés, lelassulás, megállás. De nem csak nyáron. Amikor az ember reggel arcot most, érzi, hogy elkezdődik egy új nap. Kimossa belőle a tegnapot, az álmosságot, a múltat. Kimossa belőle mindazt, amit nem szeretne belevinni egy új napba. Az arcmosás mint hajnali-reggeli rituálé van jelen hétköznapjainkban csakúgy, mint ünnepeinken.

Se köpönyeg, se forgatás (Mt 7,15–21)

Óriási bátorság leugrani a toronyból, bele a Duna kellős közepébe. Márpedig a 2017-es budapesti FINA vizes világbajnokságon, amelyre mi is kilátogattunk Máté fiammal megnézni Hos - szú Katinkát, az egyik legkülönlegesebb látvány kétségtelenül az óriás toronyugrás volt, amelyet a szervezők a Duna-partra álmodtak meg, gondolva Budapest szépségeire és persze a világhálón azóta is milliószámra keringő fotókra.

Doppler, a teknős (5Móz 7,6–12)

Dunaharasztiban laktunk, amikor egy szép napon egy teknőst találtam a kertben. Éppen beszélgettem telefonon egy kedves debreceni barátommal, amikor is láttam átgyalogolni őt a járdán. Először azt hittem, káprázik a szemem, és csupán a fáradtságnak tudható be a látvány, de pillanatok alatt kiderült, hogy amit látok, az a valóság. Gyorsan leraktam a telefont, odamentem hozzá. Felemeltem. Szemeztünk, majd felvittem a kerti teraszra, és letettem magam mellé. Csakhogy nem akart ott maradni. Szökési kísérletbe kezdett, mire én – felhasználva a telefonos segítség lehetőségét – elkezdtem kérdezősködni, mit is csinál az ember, ha, példának okáért, talál egy teknőst a kertjében.

Van olyan, hogy túl késő? (Róm 11,17–24)

Bernhard Schlink A felolvasó című regényében nagyon lényegre törően fogalmaz a halogatásról és a döntésről: „Azt gondoltam – mondta Michael –, ha elszalasztjuk az alkalmas időpontot, ha túlságosan sokáig elmulasztunk valamit, ha valaki túl sokáig nem kap meg valamit, az mindig túl későn jön, még akkor is, ha végül energikusan vágunk bele, és örömmel fogadjuk. Vagy nem létezik olyan, hogy túlságosan késő, csak késő van, és a késő mindig jobb, mint a soha? Nem tudom” – szól az idézet.

Minden, ami kell, és semmi, ami nem (Zsid 3,1–8a)

Aki lelkes nézője volt a 2012-es olimpiának – mint példának okáért jómagam –, annak túladagolása lehetett egy bizonyos reklámból. A közvetítések akkori egyik főtámogatója Magyarországon egy bizonyos cég volt, amelynek a „magyar hangját” Rudolf Péter színész adta felejthetetlenül. A reklám szlogenje így hangzott: „Minden, ami kell, és semmi, ami nem.”

Oldalak

Feliratkozás RSS - Gáncs Tamás csatornájára