Gáncs Tamás

Gőzmozdonnyal karácsonyig (Jn 1,1–13)

Ádventnek olyannak kellene lennie, mint egy gőzmozdony. Ele­gáns, lassú, korszerűtlen, de a lényegét tekintve a célját betölti. Ha ádvent napjait állomásoknak tekintjük, akkor karácsonykor joggal mondhatjuk ki: végállomás, kérem, szálljunk le a vonatról! Megérkeztünk. Vége az utazásnak, és bármilyen szép volt is a táj, és hangulatos a beszélgetés a vagonokban, el kell most engedni, s csomagjainkkal, bőröndjeinkkel együtt leszállva fel kell venni az új hely ritmusát.

Ádventi szerenád (2Kor 1,20–22)

Hét, hét, hét. 2007. hetedik hónap, hetedik nap. És egy eljegyzés. Csak a nagy Ő meg én. Csak a szerelem és csak a szerenád. Néhány dal a régiekből egy szál gitárral, és egy új dal. Amolyan leánykérő. Utána a kérdés: „Hozzám jössz feleségül, kedves?” És a válasz: „Igen, igen, igen.” És utána szavakkal le nem írható érzésfoszlányok, kék madár. Boldogságmorzsák szerteszét.

Kezdjetek el úszni! (Zsolt 73,1–28)

Négy évvel ezelőtt az irodalmi Nobel-díjat szokatlan módon nem egy neves kortárs író kapta. A popzenészpoéta, Bob Dylan – Oscar-, Golden Globe-, Grammydíjas énekes, dalszerző – verseinek, dalszövegeinek a hatása vitathatatlan, művészete megkerülhetetlen érték mindenki számára, aki hisz még abban, hogy lehet másképpen is élni, mint ahogyan azt többség által éljenzett és bálványozott fogyasztói társadalom szabályai elvárnák.

A kevés evangéliuma – Avagy megéri-e kereszténynek lenni? (Péld 16,1–9)

Megéri-e a kevés evangéliumát hirdetni? Megéri bölcsnek lenni az ügyesek társadalmának kellős közepén? Megéri isteni ígéretekben bízni, amelyekre bizonyítékok nincsenek? Megéri tervezni és álmodni, amikor mindenki a bizonytalanságtól retteg; amikor sokaknak annyira fáj az a bizonyos dolog, amit életnek hívunk? Megéri bevállalni a keveset, a jézusit, a csendeset, a bölcset, a rövid távon veszteset? Megéri?

Memoria caelestis – Felejthetetlen mondatok margójára • Mk 1,9–11

Minden családban rögzülnek mondatok. Ezek a családi ünnepségeken jellegüktől függetlenül időről időre visszaköszönnek, és mindenki szó szerint idézi őket az együttlétek alkalmával. A családtagok ilyenkor egymás szavába vágva mondják el ezeket a családi legendáriumba tartozó, időtálló idézeteket.

Csengetett, Uram? (Lk 17,7–10)

A szolgák és az urak különleges élete nyitott könyv azok számára, akik ismerik a Csengetett, Mylord? című BBC-tévésorozatot. Az angol abszurd humor klasszikus alkotása, mely családi és baráti körömben is óriási sikert aratott, hihetetlen pontossággal mutatja be, hogyan is nézhetett ki az élet valamikor az 1920-as évek Angliájában egy lord házában, annak is különböző emeletein. A fanyar humorú, ironikus és cinikus jelenetekben elénk tárul a gazdag urak és a szegény szolgák világa.

Menni vagy nem menni (világgá)? (Lk 15,11–35)

Keresztfiam négy-öt éves lehetett, amikor is kedvenc szokásai közé tartozott, hogy ha valami nem tetszett neki, csak annyit mondott: „Jó, akkor világgá megyek!”

Műveld és őrizd! – Egyházunk összefogása a teremtett világ védelméért

A Magyarországi Evangélikus Egyház szeptember 27. és október 4. között ünnepli a teremtés hetét. Az ökumenikus kezdeményezés kapcsán újrakezdésről, a teremtésvédelem szerepéről és az idei programokról kérdeztük Koltai Zsuzsát, egyházunk teremtésvédelmi munkaágának koordinátorát és Gáncs Tamást, az Ararát munkacsoport elnökét.

Abrám ajándék szemüvege (1Móz 15,1–6)

Nagyon édes mesét olvastam nemrég Finy Petra tollából A csodálatos szemüveg címmel. A mese helyszíne a mai, szobaablakon túli Budapest, amely egyik pillanatról a másikra ugyanúgy csodaországgá válhat (és válik is), mint egy hagyományos mesében némely helyszínekkel lenni szokott. A történet főszereplője a kis Kovács Áron, aki egy szemüveg segítségével úgy láthatja a világot, mint senki más, ugyanis a szemüveg feltárja előtte mindennek az igazi alakját.

Ízes élet (Jer 14,7–9)

Ínyenceknek (is) kötelező Muriel Barbery 2012-ben magyarul is megjelent Ínyencrapszódia című könyve. A regény főhőse Pierre Athens; a szerző a világ legnevesebb étteremkritikusaként, a gasztronómia pápájaként, az ínyenc lakomák fejedelmeként mutatja be őt. Egy napon megtudja: mindössze negyvennyolc órája van hátra. Negyvennyolc óra, két teljes nap, és meg kell halnia.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Gáncs Tamás csatornájára