Trianon

Egy iskolai szakkör minikutatása: Fókuszban Trianon és a holokauszt emlékezete

Aszód – Kik emlékeznek jobban a 20. századi magyar történelem két meghatározó eseményére, Trianonra és a holokausztra: a hat évfolyamos képzésre járó, azaz a történelmet egy cikluson át tanuló gimnazisták vagy a históriát kétszer négyéves bontásban (5–8. osztály általános iskola, 9–12. évfolyam gimnázium) tanuló diákok? Ezt a kérdést próbáltuk megvizsgálni egy kérdőív segítségével egy szakkör keretein belül az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium diákjaival.

Trianon gyászára emlékeztek Dunaújvárosban

Dunaújváros – A dunaújvárosi evangélikus templomban 2018. június 4-én a 98 évvel ezelőtti békediktátumra emlékeztek. Mint ismeretes, a trianoni békeszerződés aláírásának napját az Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. A tragikus döntésre emlékezésnek fontos célja, hogy tudatosítsuk a Kárpát-medencében élő magyarság összetartozását.

Trianon emlékezete

Mosonmagyaróvár – Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen és máig feldolgozatlan tragédia a magyarság számára. Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává.

A Nemzeti Összetartozás Napja és emlékezés Trianonra Dunaújvárosban

Dunaújváros – A Nemzeti Összetartozás Napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-re eső nemzeti emléknap, amelyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés.

Egymásnak létrafokai lehetnénk

Tegnap, az áldatlan emlékű trianoni békediktátum évfordulóján ünnepeltük a nemzeti összetartozás napját. Mit is jelent az egymásrautaltság és az összetartozás? Gyakran idézzük Tompa Mihály A gólyához című versének fájdalmas kiáltását: „A bujdosókkal ha találkozol: / Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk, / Mint oldott kéve, széthull nemzetünk…!”

Megemlékezést tartottak Dunaújvárosban a trianoni békediktátum évfordulóján

Dunaújváros – A trianoni békediktátum 96. évében, 2016. június 4-én, tíz órakor volt a városi megemlékezés a dunaújvárosi evangélikus templom külső kertjének emlékművénél. Beszédet mondott Farkas Lajos múzeumigazgató és dr. Baráth Károly, az evangélikus egyházközség felügyelője. A koszorúzás előtt az újvárosi legények énekeltek.

Baljós árnyak – evangélikus egyház és állam Trianontól a rendszerváltásig – Állam és evangélikus egyház, 2. rész

Állam és egyház viszonya napjaink egyik legtöbb vitát és ellenérzést kiváltó kérdése. A Kötőszó blog cikksorozatában ennek a szövevényes kapcsolatnak és történelmi tapasztalatoknak járunk utána Kertész Botond történész segítségével. Sorozatunk második részében a magyar állam és az evangélikus egyház viszonyáról lesz szó – Trianontól a rendszerváltásig.

Tilt, tűr, támogat – a türelmi rendelettől Trianonig – Állam és evangélikus egyház, 1. rész

Állam és egyház viszonya napjaink egyik legtöbb vitát és ellenérzést kiváltó kérdése. Cikksorozatunkban ennek a szövevényes kapcsolatnak és történelmi tapasztalatoknak járunk utána Kertész Botond történész segítségével. Sorozatunk első részében a magyar állam és az evangélikus egyház viszonyáról lesz szó – a türelmi rendelettől Trianonig – írták a Kötőszó evangélikus közéleti blog hasábjain.

Trianoni megemlékezést tartottak

Dunaújváros – A Nemzeti Összetartozás Napján az evangélikus templom kertjében tartott a dunaújvárosi önkormányzat megemlékezést, ahol az önkormányzat mellett az iskolák, a főiskola – selmeczi hagyományok szerint egyenruhában – és a civilek is koszorúztak. A Dunaújvárosi Vegyeskar előadását követően Szemenyei István iskolaigazgató és Stermeczki András mondott beszédet. Alábbiakban az evangélikus lelkész beszédét közöljük.

Aki már Suboticán született

Dunaújváros – A Nemzeti gyásznapon az evangélikus templom kertjében Trianon által szétszabdalt magyarságra emlékeztünk. A megemlékezést Farkas Lajos múzeumigazgató tartotta, aki saját sorsán érezte a szégyenteljes döntés hatását.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Trianon csatornájára