Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Bányai Tamás második évfolyamos teológuslelkész szakos hallgatóval pályaválasztásáról, a fóti kántorképző intézet lelkiségéről és arról is beszélgettünk, hogy miért jó evangélikusnak lenni.
Pécs – Nagyon jó, összetartó kis közösségként jellemezte az intézet új igazgatónője, Horváth Henriett Krisztina a Kék Elefánt Evangélikus Óvoda munkatársi gárdáját. Ő nyár elején került a négycsoportos óvoda vezetői székébe. Elődje, Kiss-Tóth Zsuzsanna jelenlegi óvodavezető-helyettes volt, aki korábban az önkormányzat által felajánlott intézmény evangélikus egyházi átvételében segédkezett. Ottjártunkkor Hajduch-Szmola Patrik lelkész bevonásával arról is beszélgettünk, vajon mitől és hogyan lesz egy óvoda evangélikus.
Bonyhád – 113 településről mintegy 700-an tanulnak a hajdani diákja, Petőfi Sándor nevét viselő intézményben. A város szívében, parkosított környezetben, egy helyen van az iskola és a kollégium, körülöttük japánkert, focipálya és Magyarország második legnagyobb fedett atlétikacsarnoka. A gyerekek közel fele kollégista, jellemzően a térség aprófalvaiból érkeznek, nem csekély számban hátrányos helyzetű családokból, de Budapestről és a határon túlról is jelentkeznek a tanulmányi és sportsikerei miatt elismert gimnáziumba.
Fél évszázada, hogy dr. John P. Jackson fizikus érdeklődését felkeltette a torinói lepel. Az ereklye feltételezések szerint Jézus Krisztus halotti leple. Az amerikai tudós és harmincfős csapata 1978-ban kapott engedélyt – elsőként – a vizsgálatra. A kutatócsoport öt napon keresztül tanulmányozhatta a textilanyagot, majd a felvett adatokat éveken keresztül elemezték. Ilyen jellegű kutatást azóta sem végezhetett senki. A tudós szeptember 28-án az Erkel Színházban a 777 blog szervezésében több mint ezerhatszáz ember előtt beszélgetett Mohay Bence riporterrel a lepel eredetiségéről, a kutatás nehézségeiről, hit és tudomány kapcsolatáról.
Úgy kezdődött, hogy megfiatalodott a presbitérium. Lelkes hölgyeket is választottunk, akik energiával telve láttak munkához. Poltz Klaudia ötlete volt a találkozó. Ő jogász, de tud időt szakítani a presbiteri tisztségre, és – mint kitűnt – szervezőnek is kiváló. Nyár eleje volt, amikor eldöntöttük: kilépünk a kerületbe a pesthidegkúti evangélikus templomból, a gyülekezeten kívülről keresünk új híveket. Hirdettük, ahol csak tudtuk: „Erős várunk tárt kapukkal vár.” Reménykedtünk: nyílt napunk sikeres lesz, de szaporodtak a kétségek.
Salzer Ernő numizmatikus az éremgyűjtés történelmi kezdeteiről, a magyar pénzverés eredetéről is mesélt a Zákeus Média Centrumnak adott interjújában.
A homoszexuális párok megáldását illetően a lelkészek egyéni belátására bízta a döntést a Bajor Evangélikus Egyház. A muszlimokkal kapcsolatban pedig azt szeretnék hangsúlyozni, hogy még nálunk, keresztényeknél is sokszínűbbek, ezért meg kell tanulnunk különbséget tenni. Ezeket a kérdéseket érintettük a Michael Martin bajor egyházfőtanácsossal készített interjúban, akit a Magyarországi Evangélikus Egyház november 9–11. között Révfülöpön megrendezett felügyelői konferenciáján értünk el.
Tizedik alkalommal keltek útra júliusban a Szent Jakab-os zarándokok. Abban a kiváltságban volt részem, hogy az elmúlt években a Tatán átvonuló zarándokok lelki megerősítésére engem is felkértek. Simon Dóra szervezővel a kezdeti elképzelésről, a kezdeményezés jelentőségéről és jövőjéről beszélgettünk.
„A Biblia szövege Isten által inspirált emberi munka” – fogalmaz Kőszeghy Miklós, aki szerint fontos a történetkritika, de elutasítja a bibliafóbiát. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Ószövetségi Tanszékének professzora Izrael ókori történetét kutatja, érdekli a próféták politizálása, publikált könyvet Dávidról és Salamonról is, ugyanakkor legfőbb tevékenységének a tanítást tartja.
A Nyíregyházán élő Györe Balázs vállalkozásoknak ír pályázatokat, de ő a Hajdú-Szabolcsi Evangélikus Egyházmegye pályázati referense is, emellett egyházunk gyermek- és ifjúsági bizottságának tagja. Most mégsem ezek miatt kerestük meg, hanem azért, mert két, nem egészen mindennapi szenvedélye is van: mintegy negyedszázada gyűjti a telefonkártyákat, illetve csaknem tizenöt éve szervezi a keresztény iskolások tájékozódási túráját.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Garai Szilvia negyedik évfolyamos teológus-lelkész szakos hallgatóval elhívásáról és a pszichológia és a teológia kapcsolatáról is beszélgettünk.
Nyíregyháza – Szeretném megmutatni, hogy társadalom és egyház nem két külön halmaz, hanem egymáshoz sok szálon kötődő – időnként feszültségekkel teli, időnként gyümölcsöző, de nem reménytelen – viszony. Pályám legelején szembesültem azzal, hogy a hazai médiapiacon nincs nagy mozgástere a vallási, hitéleti dolgoknak, ezért hamar hiányérzetem támadt… – Interjú Laborczi Dóra újságíróval, evangélikus teológussal.
Október utolsó és november első napja nálunk a halottakról való megemlékezésről szól. Vallástól mentesen is, a nyugati világban mindenhol ezen a két napon emlékezünk meg halottainkról. Ám más vallásokban, más kultúrákban ez másként működik. Vagy mégsem? „Van emléknapja a halottaknak az ön vallásában? Miként emlékeznek meg az elhunytakról, létezik-e bármilyen, a halottakhoz köthető különleges szokás az ön vallásban?” – kérdezte a 24.hu Isten tudja rovata vallások képviselőitől, köztük Mézes Zsolt László evangélikus teológustól is.
Hallottam őt: szellemet-lelket érintően beszélt. (Ráillő: „A stílus maga az ember” – Buffon) Hallottam róla: sikeresen tevékeny és teremtő. (Ráillő: „A szép szót szép tett kövesse!” – Eötvös József) Hallgattam őt: mintha a lélek boltozatos templomába vezetett volna – Szlaukó Orsolya evangélikus lelkész.
Beszélgetés Bozó Lászlóval, a Magyar Rádió főrendezőjével, Bács Ferenc színművésszel és dr. Mészöly Miklós irodalmárral.
„Aki érzi, hogy elhívást kapott az evangélium hirdetésére, bátran vállalja fel így ezt a küldetést!” – mondja Pángyánszky Ágnes. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Intézetének vezetőjét, a teológus mesterszak specializáció felelősét a jövő év februárjától induló esti tagozatos lelkészképzésről kérdeztük.
Pécs – Hajduch-Szmola Patrik egyáltalán nem szokványos dolgokat gyűjt. A liturgikus öltözetek közül Luther-kabátokra esett a választása. Immáron 17 darab tulajdonosa. Elmondása szerint bőven teológuskora előtt kezdődött érdeklődése a liturgikus tárgyak, hivatalos egyházi, templomi eszközök iránt. Aztán írt egy cikket arról, hogy ha lelkész lesz, nagyon fogja szeretni majd a Luther-kabátját, és úgy tűnik, azóta már nemcsak a sajátját, hanem másokét is szereti. Az Evangélikus.hu és a Zákeus Média Centrum gyűjtőkről készített sorozatot, amelynek egyes részeit heti elosztásban, folyamatosan közöljük majd honlapunkon.
Fehér Mariann, a Sláger FM rádió szerkesztő-műsorvezetője a negyvenes éveiben jár. A családi háttere félig ateista volt, bár Mariann anyai nagymamája időnként beszélgetett erről a már nyolcévesen az élet nagy kérdései iránt érdeklődő kislánnyal. De Istenre találásáig még sok évnek el kellett telnie, fájdalmas mélységekbe kellett lejutnia, ahová a megtartó isteni kéz utánanyúlt, és felemelte. Csillogó szemmel meséli: idén húsvétkor megkeresztelkedett, mire lapunk megjelenik, már „féléves lesz”. Mariann története biztatás lehet minden kereső léleknek. A józsefvárosi templomba érkezik bibliaórára egy kedd estén. Előtte ülünk le beszélgetni.
Budapest – Az egyház és pártállam kapcsolata, az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) működése és a most is zajló egyházi tényfeltárás voltak az Asztali beszélgetések sorozat fő kérdései a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett dispután, ahol Mirák Katalin történész, az evangélikus egyház tényfeltáró bizottságának tagja és Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) tagja válaszoltak a kérdésekre, 2018. október 25-én.
„Olyan környezetben nőttem fel, ahol sosem kellett választanom Nyírő József, Herczeg Ferenc és Esterházy Péter között, sem stílusuk, sem politikai nézeteik különbözősége miatt, csak írásaik színvonala volt az érdekes. Meggyőződésem, hogy ez olyan stratégia, amely az irodalmi múzeumhoz hasonló közintézmények számára is vállalható” – mondja Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője az Evangélikus Életnek adott interjúban. A Petőfi Irodalmi Múzeum egykori vezetője tizenkét évnyi felügyelői szolgálatáról, az őt ért támadásokról, menekültekkel kapcsolatos vitáról, reformációról és a jövő teendőiről is beszélt.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Tiborcz Dániel negyedik évfolyamos teológus-lelkész szakos hallgatóval a teológia szépségéről, a 21. századi igehirdetésről és az ökumenéről is beszélgettünk.
„Templomaimnál nem az építészeti bravúrokat helyeztem előtérbe, sokkal inkább azt, hogy az épület minél inkább az adott közösség igényeit tudja kiszolgálni” – fogalmaz a hetvenötödik születésnapját ünneplő építész, aki a tevékenységét nem munkának, hanem szolgálatnak tartja. Az Ybl-díjas Benczúr László több evangélikus templomot tervezett, valamint nevéhez köthető a Megyeri híd építészeti megfogalmazása is. Az Északi Evangélikus Egyházkerület tiszteletbeli felügyelőjét családi hátteréről, pályájáról is kérdeztük.
„Szervusz! Legutóbb ugye Erdélyben találkoztunk?” „Annika! Örülök, hogy látlak. Azt hiszem, múltkor Németországban beszélgettünk a misszióról.” „De rég találkoztunk! Igaz, akkor a Balaton másik partján, a révfülöpi finnugor konferencián.” A nemzetközi téren is igen aktív, temperamentumos Annika Laats lelkésznőt sokan ismerősként köszöntik egyházunkban. Élénk visszhangot keltett diakóniai témájú előadását követően sokszínű gyülekezeti szolgálatáról beszélgettünk.
Az egyház legfontosabb üzenete éppen az, hogy bár megváltásra szoruló emberek vagyunk valamennyien, mégis van remény. Ez a remény azonban nem az emberben és nem az emberi jobbító szándékban vagy igyekezetben rejlik. Nem is önmagában az egyházban mint intézményben, és nem is a hivatalos szolgákban. A remény a felénk forduló Isten mentő szeretetében van.
Rádiós kollégám, Hajdú Tibor – aki szenvedélyes motoros – egy ideje szóban és levélben is úgy nyugtázza munkaügybéli egyeztetéseinket, hogy „Jau”. Én, bár nem értettem ezt a furcsa szócskát, nem firtattam a dolgot. Úgy gondoltam, nyilván jókedve van, következésképpen így hangzik nála a „jó”. De nem erről van szó. Ez ugyanis egy hitvallás! Megvilágosodásom ez ügyben az idei Szélrózsa evangélikus ifjúsági találkozón történt, a Bogdányi Gáborral készített villáminterjú során. Az evangélikus motorosok sátránál találtam őt, akit egyházuk internetes munkacsoportjának vezetőjeként olvasóink közül sokan ismerhetnek.
Soltvadkerten és környékén fogalom a Szent Korona cukrászda. Aki megkóstolta igazán magas minőséget képviselő fagylaltjaik vagy süteményeik valamelyikét, okvetlenül visszavágyik. Mindamellett külön öröm, hogy tősgyökeres soltvadkerti evangélikus vezeti a cukrászdát, aki beavat bennünket a családi és a szakmai hátterébe is.
Szeptember 22-én, szombaton iktatták be tisztségébe a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének új felügyelőjét, Font Sándort. Az itt közölt beszélgetést húsz nappal az esemény előtt, Budapesten rögzítette az Evangélikus Élet.
Az általános tisztújítás során a Déli Evangélikus Egyházkerület élén a felügyelői tisztségben is stafétaváltásra kerül sor. A két cikluson át megválasztott Radosné Lengyel Anna szeptember 22-én adja át tisztségét az új kerületi világi vezetőnek, Font Sándornak. A leköszönő felügyelőasszonnyal a mögötte álló tizenkét év örömeiről és nehézségeiről beszélgettek az Evangélikus Életben.
Békéscsaba – Alföldi Csaba orgonaművész ötödik éve örvendezteti meg hetente játékával az embereket az evangélikus Nagytemplomban. Ezenkívül a megye több városában is ad koncertet, ahol kevésbé ismert műveket is előad közönségének. Szombaton szentelték fel az evangélikus Nagytemplomot, ahol ismét hallhattuk orgonajátékát.
Roszík Ágnes és férje, Roszík Gábor evangélikus lelkész huszonöt évvel ezelőtt megalapították a Tessedik Sámuel Alapítványt. Akkor még nem gondolták, hogy később egy több munkaágat ellátó, integrált intézmény lesz a kezük alatt. Az alapítvány akkor az ország első anyaotthonát működtette, mára már idősek otthonának, családok átmeneti otthonának vezetése és az alapellátás is a feladataik közé tartozik. De a munka itt nem áll meg, Roszík Ágnes új feladatkörrel bővítené a Tessedik Sámuel Evangélikus Szeretetszolgálat tevékenységét. Az intézmény vezetőjével és munkatársaival beszélgettünk a tervezett új munkaágról, a nevelőszülői hálózatról.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Google+ oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház