kutatás

Így nézhetett ki valójában Jézus

Jézus a nyugati művészettörténet egyik leggyakrabban ábrázolt alakja, de hogy milyen is lehetett a valódi külső megjelenése, sok évszázados rejtély. A legelterjedtebb ábrázolása szerint Jézus egy olyan szakállas, világos bőrű férfi, akinek hosszú, hullámos, világosbarna vagy szőkés színű a haja, és a leggyakrabban kék a szeme. Ám az evangéliumok nem adnak képi leírást Isten fiáról, és minden eddig feltárt bizonyíték arra utal, hogy a festményeken, ikonokon látható ábrázolása igen távol állhat a valóságtól.

A valóságot kerestem

Beszélgetés dr. Szalai András metodista teológussal, az Apológia Kutatóközpont igazgatójával a Híd magazinban.

„Nem megyek ki veled az utcára, ha kendő van rajtad” – Muszlim nők Magyarországon

„Azok a muszlim nők válnak láthatóvá, akik kendőt hordanak. A kendő pedig kicsit olyan, mint egy elektrosztatikus tárgy, ami magába gyűjti az összes feszültséget, ami a muszlimok kapcsán jelen van egy társadalomban" – mondja Barna Orsolya képzőművész és kulturális antropológus, iszlámkutató, aki rendszeresen részt vesz egy kisebb budapesti muszlim női közösség alkalmain. Találkozásunk során a magyar muszlimok helyzetéről, társadalmi előítéletekről, iszlám és kereszténység viszonyáról beszélgettünk.

Lepellel vagy lepel nélkül – Krisztus a válasz

Fél évszázada, hogy dr. John P. Jackson fizikus érdeklődését felkeltette a torinói lepel. Az ereklye feltételezések szerint Jézus Krisztus halotti leple. Az amerikai tudós és harmincfős csapata 1978-ban kapott engedélyt – elsőként – a vizsgálatra. A kutatócsoport öt napon keresztül tanulmányozhatta a textilanyagot, majd a felvett adatokat éveken keresztül elemezték. Ilyen jellegű kutatást azóta sem végezhetett senki. A tudós szeptember 28-án az Erkel Színházban a 777 blog szervezésében több mint ezerhatszáz ember előtt beszélgetett Mohay Bence riporterrel a lepel eredetiségéről, a kutatás nehézségeiről, hit és tudomány kapcsolatáról.

Ugyanazt látjuk, mégis másként

Budapest – Vajon miként reagál ugyanazon festmény látványára egy, a képzőművészetek területén pallérozott ember agya és miként egy laikus agya? Egyáltalán: érzékelhető lehet a különbség a kettő között? Ezt az izgalmas kérdést járta körül a budavári evangélikus szabadegyetemen tartott remek előadásában dr. Nagy Zoltán orvosprofesszor, a neurológia tudósa.

Ismerjük meg az Ószövetség világát!

„A Biblia szövege Isten által inspirált emberi munka” – fogalmaz Kőszeghy Miklós, aki szerint fontos a történetkritika, de elutasítja a bibliafóbiát. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Ószövetségi Tanszékének professzora Izrael ókori történetét kutatja, érdekli a próféták politizálása, publikált könyvet Dávidról és Salamonról is, ugyanakkor legfőbb tevékenységének a tanítást tartja.

Október 1-jéig lehet jelentkezni a Szegedi Kis István kutatói ösztöndíjra

Budapest – Október 1-ig lehet jelentkezni a Szegedi Kis István ösztöndíjra, amellyel a korai protestáns egyház-, irodalom- és liturgiatörténeti, valamint egyházművészeti kutatásokat támogatja az állam.

Holt-tengeri tekercsek – Új felfedezést tettek

Jeruzsálem – Eddig ismeretlen szövegtöredékeket fedeztek fel a 2000 éves holt-tengeri tekercseken izraeli kutatók. A szövegtöredékeket új képalkotó technológia segítségével tették láthatóvá – közölte szerdán az izraeli régészeti hivatal szóvivője. Az eljárást eredetileg az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) számára fejlesztették ki.

Megtalálták a tizenkettedik, egykor holt-tengeri tekercseket rejtő barlangot

Jerikó – A Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói a Jerikótól tizenöt kilométerre délre fekvő ősi település, Khirbet Kumrán mellett megtalálták a tizenkettedik olyan barlangot, amely egykor holt-tengeri tekercseket rejthetett.

A semper reformari elve a reformációértelmezésben – Tudomány napja a reformációkutatásról

Budapest – „A megújulás igénye és követelménye nemcsak a reformációra vonatkozik, mint mozgalomra és teológiai iskolára, hanem ezek kutatására és tudományos értelmezésére is. Természetes ezért, hogy a reformációra, sőt a reformációkra vonatkozó felfogások mozgásban vannak, néha igen gyorsan megváltoznak.” Ezzel a bevezetővel hívogattak az Evangélikus Hittudományi Egyetemen 2016. november 16-án és 17-én megrendezett Magyar Tudomány Ünnepére, melynek középpontjában a reformációkutatás állt. FRISSÍTVE VIDEÓKKAL!

Oldalak

Feliratkozás RSS - kutatás csatornájára