kommunikáció

Tanuljunk zsiráfnyelven! – Könyv az erőszakmentes kommunikációról

Ön zsiráfnyelven beszél, vagy a sakálnyelv valamely dialektusát használja? Netalán ezek létezéséről sem hallott? Ha a válasz nemleges, talán ajánlatos fontolóra venni a kérdést: előfordult-e már önnel, hogy nagyon szeretett volna valamit, de viselkedésével épp annak ellenkezőjét érte el? Vagy olyan, hogy valaki mintegy „derült égből” intézett önhöz bántó szavakat? A válasz ez esetben egyértelmű. Rochlitz Tibor és Rochlitz Zsuzsa A zsiráf, a sakál és a keresztények – Fedezzük fel az erőszakmentes kommunikációt! című attitűdformáló könyve az érzelmek és a szükségletek kezelési és kifejezésmódjairól, az ítélkezésről és az elfogadásról szól.

„Hagyd ott a világhálót, és kövess engem!” – Digitális böjtöt is tarthatunk

Genova – Valentino Porcile, a genovai SS. Annunziata di Sturla-templom plébánosa javaslatot tett közzé a közösségi oldalakon annak érdekében, hogy ki tudjuk kapcsolni a mobiltelefont, és tudjuk a valódi kapcsolatainkat építeni.

Lelkészi beszédkészség és a prédikáció ereje

Húsz éve tanítja az Evangélikus Hittudományi Egyetemen a retorika-kommunikációt, azaz a nyilvános beszédet dr. Balázs Géza nyelvész és nyelvművelő, egyetemi tanár. Korábban a 2010-ben elhunyt Bánffy György Kossuth-díjas színművészt és Erdei Iván beszédtanárt, előadóművészt foglalkoztatták hasonló céllal az intézményben. Ma heti két órában az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Mai Magyar Nyelvi Tanszékének vezetője ad elő a tantárgyban. Vele beszélgettünk a tapasztalatairól.

Reformáció hétről hétre: Reformáció és szeretetszolgálat

A Reformáció hétről hétre című, a Duna Televízióban, illetve a Duna World műsorán futó sorozat huszonharmadik ötperces epizódjában megszólalt Kőrösi-Gilicze Réka a Református Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője, aki a diakóniai szolgálat fontosságáról és hangsúlyairól beszélt. Az adás a Médiatanács támogatásával, a Magyar Média Mecenatúra Program keretében készült.

Mi az a Bűvösvölgy?

Budapest – Bűvösvölgy Magyarország első médiaértés-oktató központja, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hozott létre, számos támogatóval a háta mögött, és alapvető feladata az, hogy megtanítsa a magyar gyerekeknek, hogyan használják tudatosabban és biztonságosabban a médiát. A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium egyik osztálya a napokban aktív alkotófolyamat során, játszva tapasztalhatta meg azt, hogyan hat a média. Elkísértük őket kalandjukra.

„Nincs olyan nagy egyház, amelyik ne tanulhatna a kicsiktől” – Wittenbergben ülésezett a KALME

Wittenberg – Wittenbergben ülésezett 2016. december 1. és 3. között a KALME, az Európai Lutheránus Kisebbségi Egyházak Kommunikációs Bizottsága (Communiation Committee of Lutheran Minority Churches in Europe). A lengyel, szlovák, lett, litván, észt, holland, orosz és magyar evangélikus egyházak küldöttei a reformáció 500. jubileuma és a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) namíbiai nagygyűlésének témái mellett saját egyházi projektjeikről, tapasztalataikról és dilemmáikról is beszámoltak, valamint az újraszerveződő KALME céljait is meghatározták.

Mi az egyház mai, hiteles üzenete és hogyan adjuk tovább? – Ilyen volt a Kötőszó egy éves szülinapja

Ha Luther Márton ma élne, akkor nem kiszögezné a tételeit, hanem blogot írna - idézte Fábri György, Fabiny Tamás gondolatait a Kötőszó blog születésnapján. Az ünnepségen izgalmas, vitáktól sem mentes kerekasztal-beszélgetést tartottak. A pénteki diskurzusban részt vett Bolba Márta, józsefvárosi evangélikus lelkész, Fábri György, a Magyarországi Evangélikus Egyház északi egyházmegyéjének felügyelője, kommunikációs szakember, az ELTE-PPK egyetemi docense, Joób Sándor, az Index újságírója, Laborczi Dóra újságíró, evangélikus teológus, a Kötőszó alapító-főszerkesztője, Kézdi Beáta újságíró, a Kötőszó szerkesztője. A beszélgetést Horváth Gergely, a Petőfi rádió egykori közkedvelt főszerkesztője moderálta.

Erő a kisebbségben – láthatóan evangélikus értékek Európában

Mit jelent evangélikusnak lenni ott, ahol a lutheránus egyház van kisebbségben a többi történelmi egyházhoz képest? Vannak-e lutheránus értékek és minimumok, amelyeket kisebbségi helyzetben is láthatóvá tudunk tenni? Adott-e a megfelelő anyagi és emberi erőforrás, szakmai háttér és egyházvezetői szándék mindezek kommunikálására? Mit tud hozzáadni az evangélikus teológiai szemlélet a társadalmi párbeszédhez morális válsághelyzet idején? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ az európai lutheránus kisegyházak kommunikációs bizottságának (KALME – Communiation Network of Lutheran Minority Churches in Europe) találkozóján.

Evangélikus lelkész: tényleg mindenre az internet ad megoldást?

Tata – Ferenc pápa tweetjeit átlagban 9929-szer osztják tovább követői. Ez nyolcszorosa Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke eredményének, annak ellenére, hogy Obamát 58 millióan követik a világhálón, míg a katolikus egyházfőt „csupán” húszmillióan. A napokban publikált felmérésekkel kapcsolatban Franko Mátyás evangélikus lelkész megosztotta gondolatait híveivel, azt követően pedig kérdéseinkre is válaszolt.

Hall minket valaki? – Beszélgetés Fábri Györggyel

Mi kell ahhoz, hogy a 21. századi médiazajban elérje az ingerküszöböt az egyházak kommunikációja? Miért nincs „Pálferije" a protestáns egyházaknak? Valóban csak az idősek „fogyasztják" a vallásos tartalmú műsorokat? Ki nyilatkozzon az egyház nevében? – erről is beszélgettünk Fábri György társadalomkutatóval.

Oldalak

Feliratkozás RSS - kommunikáció csatornájára