Kossuth Lajos

Kossuth és Görgey: ki a hős és ki az áruló?

„Köszönjük Kossuth lángszavának és Görgey erős kardjának” – írta Gyulai Pál 1849 áprilisában, Komárom felszabadítása után. Ebből a köszönetből Görgeynek később nem sok jutott: a rendszerváltozás hajnalán magam még úgy tanultam, hogy a „reakciós, békepárti” Görgey árulása miatt veszett el a szabadságharc, és következett el a véres megtorlás. A forradalom százhetvenedik és Görgey Artúr születésének kétszázadik évfordulóján szerencsére reálisabban látunk, a szabadságharc zseniális tábornokának szobra immár több mint húsz éve újra megtalálható a budai Várban.

Kossuth, a kertbarát

Pápa – Kossuth Lajos száműzetése idején – főként a kiegyezést követően, csalódva az emberekben és a politikában – vált hobbi-botanikussá, elkötelezett kertésszé.

A polihisztor orvos – Kossuth Lajos: „…kereng velem a szoba mint a részegekről mondják”

Almási Balogh Pált a homeopátiás – hasonszervi – gyógyászat hazai úttörőjeként, az orvosi műnyelv magyarítóinak egyikeként, az egészségügyi ismeretterjesztés megalapozói között tartjuk számon. Korának polihisztora volt, nagy történelmi idők tanúja a reformkorban és a szabadságharc bukását követően. Ami különösen érdekessé teszi az életútját: Széchenyi István és Kossuth Lajos háziorvosa volt, bizalmas barátjuk, életük több szálon is összefonódott. Százötven évvel ezelőtt, 1867-ben halt meg. Az évforduló kapcsán a református orvos és az evangélikus Kossuth kapcsolatát is felidézzük.

Egy Kossuth-fénykép margójára

Budapest – A Magyar Nemzeti Múzeum egy Kossuth Lajosról készült dagerrotípia kiállításával ünnepelte a forradalom és szabadságharc évfordulóját.

Kossuthos hagyományok – monoki emléktúra

Nyíregyháza – Monok – A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium diákjai minden évben ellátogatnak Monokra, Kossuth Lajos szülőházához, hogy így tisztelegjenek névadójuk előtt. Az egyik diák, Gerzsenyi Réka beszámolóját adjuk közre.

Az ember hite az ő mennyországa – Séta egy megújult síremlék falai között a Nemzeti Sírkertben

Megújult a Kossuth-mauzóleum, Magyarország legnagyobb sírépítménye a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A hét emelet magas épületet Gerster Kálmán építész tervezte, a síremlé- ken elhelyezett két szobor — a felső baldachinon álló, oroszlánt megfékező bronz Géniusz, valamint a bejárat fölötti, mészkőből kifaragott Hungaria nőalak — Stróbl Alajos szobrász alkotása. A síremléket 1909. november 25-én szentelték fel. A mostani rekonstrukciós munkálatok fél évig tartottak.

Bemutatjuk a hittanplakát szereplőit: Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos magyar államférfi, a Batthyány-kormánypénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt.
Feliratkozás RSS - Kossuth Lajos csatornájára