rendszerváltás

Hálaadás és eufória a kényszerszünet után

A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium 1989 szeptemberében nyitotta meg újra a kapuit egyházi intézményként, Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium néven. Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspökkel, valamint fasori öregdiákokkal – Liptay György vegyészmérnökkel, egyetemi tanárral és Vitális György aranydiplomás geológussal – elevenítettük fel a régi Fasor szellemiségét, az újraindulás előkészítésének történetét és a gimnázium újranyitását.

Isten igéjét nem lehet örökre befalazni

Megrendítő esemény részesei voltunk 1989. szeptember 2-án: újraindult a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium. A kommunizmus alatt egyedül az evangélikus egyháznak nem maradt iskolája, ezért aligha csoda, hogy arra a közel négy évtizedre mint a pusztai vándorlás idejére emlékezünk. Nem voltunk szabadok, és ráadásul a Vörös-tengeren is át kellett kelni.

Isten igéje örökké megmarad – Harminc évvel ezelőtt indult újra a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium

Harminc évvel ezelőtt, 1989. szeptember 2-án megrendítő esemény részesei voltunk Budapesten: újra tanévnyitó istentiszteletet és ünnepséget tarthattunk a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban. Magam boldogan kezdtem akkor ott a hitoktatói munkát. A több Nobel-díjast is felnevelt híres „Fasor” 37 éves kényszerszünet után nyithatta meg kapuit. A kommunizmus alatt egyedül az evangélikus egyháznak nem maradt iskolája, ezért aligha csoda, hogy arra a közel négy évtizedre, mint a pusztai vándorlás idejére emlékezünk. Nem voltunk szabadok, ráadásul a Vörös-tengeren is át kellett kelni…

Roszík Gábor és Beer Miklós kapta idén a Magyar Szabadságért Díjat

Gödöllő – Az elismerést idén Roszík Gábor evangélikus lelkész, rendszerváltó politikus és dr. Beer Miklós, a Váci egyházmegye püspöke vehette át.

Emlékezzünk! – Pozsgay Imre lavinát indított el egykori nyilatkozatával

1989. január 28-án Pozsgay Imre nyilatkozata 1956-ról mint népfölkelésről óriási belpolitikai változást hozott hazánk és benne az egyházak élete számára. Hosszan lehetne elemezni az úgynevezett 1956-os események történeti előzményeit és következményeit, és az értékelések, geopolitikai-társadalmi kutatások még ma sem fejeződtek be.

Baljós árnyak – evangélikus egyház és állam Trianontól a rendszerváltásig – Állam és evangélikus egyház, 2. rész

Állam és egyház viszonya napjaink egyik legtöbb vitát és ellenérzést kiváltó kérdése. A Kötőszó blog cikksorozatában ennek a szövevényes kapcsolatnak és történelmi tapasztalatoknak járunk utána Kertész Botond történész segítségével. Sorozatunk második részében a magyar állam és az evangélikus egyház viszonyáról lesz szó – Trianontól a rendszerváltásig.

Fasor 25 – Beszélgetés Platthy Ivánnal az állam és egyház kapcsolatának alakulásáról

Budapest – Platthy Iván 1989-1994-ig Glatz Ferenc miniszter kinevezésével kezdődve, majd az Antall és Boross kormány időszakában az állam és az egyházak kapcsolatának koordinálására létrejött főosztály szervezője és vezetője, majd 1995-1999-ig a Köztársasági Elnök kinevezésével címzetes államtitkárként a Miniszterelnöki Hivatal Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője volt. A huszonöt évvel ezelőtti eseményekről, azon belül is a Fasori Evangélikus Gimnázium újraindulásáról kérdeztük a nyugalmazott címzetes egyházügyi államtitkárt.

Harmati Béla: Harc az iskolákért – 1987-2003

Három éve készíti dr. Harmati Béla azt a személyes visszaemlékezést, ami bizonyára nagy érdeklődésre számíthat, hiszen ahogyan az írás címe mutatja, „Minister Domini, (Az Úr szolgája) a Vasfüggöny mindkét oldalán. A könyv a nyugalmazott evangélikus püspök lelkészi szolgálatban1959-2006 között Magyarországon és közben 1966-1987 között Genfben a Lutheránus Világszövetség ösztöndíjasaként és munkatársaként eltöltött éveit eleveníti fel. Az evangelikus.hu a szerző engedélyével ebből a könyvből közöl részleteket. Ezúttal az evangélikus iskolák visszakapásáért folytatott harcról. Szöveg: Dr. Harmati Béla
Feliratkozás RSS - rendszerváltás csatornájára