vallás

Miért jó evangélikusnak lenni? – Gyülekezeti tagjaink válaszolnak 2.

Evangélikus hírességek adtak választ a címben olvasható kérdésre egyházunk kiadványában, amely márciusban jelent meg Mi, evangélikusok címmel. De nem csak ismert és számunkra kedves emberek véleményére voltunk kíváncsiak, ezért a Luther Kiadó felhívást tett közzé, amelyre bárki megírhatta személyes válaszát. Rendkívül szép és értékes vallomások születtek, ezért magazinunkban most továbbiakat közlünk a szerkesztőségünk által legérdekesebbeknek vagy legfrappánsabbaknak ítélt írásokból. A pályázati sorsolás eredményéről a kiadó rövidesen értesíti a nyerteseket. Addig is töltekezzünk gyülekezeti tagjaink gondolataival, ismerjük meg még jobban az egyéni történetekből felépülő egyházat.

Mi lesz veled, Európa? – Krisztus egyháza a keresztény gyökereket megkérdőjelező európai társadalomban

A történelmi keresztény felekezetekhez tartozók száma nyugaton masszív fogyást mutat. Mi lesz Európából, ha az európaiságukra oly büszke emberek lassan már azt sem nem tudják, hogy ki az, aki a kereszten függ? A probléma nagyon is aktuális, és számos társadalompolitikai vetülete van.

Ünnepek online, a négy fal között

Nyújthat-e a szertartás ugyanolyan intenzív, euforikus élményt a nappalinkban? Vallásosabbak vagyunk válsághelyzet idején? Meghozhatja-e a lelki vezetők, gyülekezetek online jelenléte a vallási élet megújulását? Milyen egy gyülekezet, amelyik nem gyülekezhet? Lesz-e euforikus újrakezdés pünkösdkor? Vallási vezetőket és hívőket is megkérdeztünk.

Ha szeret, miért büntet minket Isten ezzel? – Vallássérültek őszintén

„Egyházi iskola volt, figyeltek a rendre, de csak látszólag, mert ahelyett, hogy a tanulás és a vallás dominált volna a diákoknál, sokkal inkább azt figyelték, ki mit visel, kinek milyen tanszerei vannak.” – meséli a harmincas éveiben járó Kata. Vallássérültekkel foglalkozó cikksorozatunkban olyan emberekkel beszélgettünk, akik neveltetésüktől és környezetüktől függetlenül úgy döntöttek, hogy mind Istentől, mind a vallástól, mind az egyháztól elhatárolódnak. Az a kérdés is előkerül, hogy egy egyházi iskolába járó diák miért nem találja meg a helyét a keresztény közösségben, egyházunkban. Az elhatárolódás okáról és a valláshoz való lehetséges visszatérésről szóló cikkünkben a téma érzékenysége miatt megszólalóink álnéven szerepelnek.

Milyen a mi Istenünk?

Elég hamar el szoktunk eddig a kérdésig jutni kicsikkel-nagyokkal egyaránt. „Te, aki beszéltél róla, aki úgy viselkedsz, mintha az ismerősöd lenne, mondd már el, akkor milyen is ez az Isten!” És alaposan feladja nekem a leckét ez a kérdés. Nem könnyű a válasz. Csöppet vigasztal, hogy Jézus is rengeteg példázatban beszélt erről.

Kellékek az örökkévalóságra

Budapesten tavaly november óta látható – az eredeti tervek szerint március 1-jéig – a Tutanhamon rejtélye és kincsei című kiállítás. Bár a kiállított tárgyak nem önmagukban hordozzák az igazi értéküket, hiszen egytől egyig replikák, vagyis másolatok, mégis egy olyan titokzatos világba vezetik be az érdeklődőt, amely teljesen elvarázsol.

A templomba járó fiataloknak csak a fele állítja, hogy a hite hatással van az életére

A Barna-kutatócsoport számos felmérést készített már az amerikai keresztény fiatalok körében a hithez való hozzáállásukról. Sokkoló tanulmányuk – melyről korábban már mi is beszámoltunk –, a You Lost Me eredményei szerint bár az korábban is kimutatható volt, hogy a keresztényként nevelkedett fiatalok húszas éveik elején elhagyják az egyházat, azonban az általános tendencia szerint ezeknek az embereknek a többsége végül visszatért közösségébe. Ez a trend mára megváltozott. Akik elhagyják az egyházat, ritkán találnak vissza.

A lelkész is megsebez – hiszen ő is ember

Vannak, akik életük legnagyobb sebeit éppen egy lelkésztől kapták. Vannak, akik leginkább egy lelkészben csalódtak. Hogy hányan vannak, nem tudom. De magam több ilyet is ismerek.

Vallások is összecsapnak Konstantinápoly alatt

Pár napja jelent meg a Netflix minisorozata Az Oszmán Birodalom felemelkedése címmel (Rise of Empires: Ottoman), amely hat részben dolgozza fel Konstantinápoly elestét, illetve meghódítását. A dokumentarista jelelgű történelmi sorozat különleges produkció, melyben a vallásos tartalmak sem maradnak a háttérben. (Nem garantáljuk a spoilermentességet!)

Változóban a vallások is

Szeged – A vallási intézményeknek komoly szerepük van a világban Máté-Tóth András szerint. Vasárnap volt a Vallások Világnapja, a valláskutató szerint az emberek többsége hisz Istenben.

Oldalak

Feliratkozás RSS - vallás csatornájára