színház

Valahol Európában: Premier készül

A Soproni Petőfi Színház bemutatóval tiszteleg a városhoz is kötődő Sztehlo Gábor munkássága előtt, aki a városban érettségizett és az evangélikus teológiát is ott végezte. Az általa alapított és működtetett Gaudiopolis – Örömváros adta a mintát a „Valahol Európában” című Radványi Géza rendezte filmhez.

Chaplin a körúton – Vígszínházi diktátor

A budapesti Szent István körúton járva sokaknak feltűnhetett a Vígszínház falán a Charlie Chaplint idéző jellegzetes keménykalapot és bajuszt ábrázoló hatalmas plakát. Az Eszenyi Enikő rendezte kitűnő előadásnak köszönhetően a teátrumban valóban életre kelt a világhírű angol filmrendező-színész is, és műve is, A diktátor című film.

Színpadi káprázattól mai életképig

Az Evangélikus Élet megbízott főszerkesztőjének, Kézdi Beátának kulturális ajánlója.

Konfirmáló kis herceg

„…jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” Talán nincs olyan ember, aki ne ismerné ezeket a mondatokat Antoine de Saint-Exupéry regényéből. Lukács Olivér azonban a színpadon kis hercegként közvetítheti az ismert mű gondolatiságát, mivel a Vidám Színpad produkciójának, A kis herceg című zenés mesejátéknak a címszerepét játssza. A budavári evangélikus gyülekezet frissen konfirmált tagját a szerepéről, a színészetről és evangélikusságáról is kérdeztük.

Két Molnár, két stílus

A híres író a színműveiben kiválóan rajzolta meg az emberi konfliktusokat, gyöngeségeket, mindezt mesteri történetszövéssel és remek humorral, így aztán a színrevitel sikere garantált. Ezért az a színház, amelyik Molnár Ferenc-művet választ, szinte biztosra megy. Kérdés: mer-e kockáztatni és újítani? Márciusban két Molnár-premier is volt a fővárosban. A két előadás teljesen eltérő stílusú, mégis – vagy pont ezért – mindkettőt érdemes megnézni.

„Isten velem van” – Ádám almái a színpadon

Az Anders Thomas Jensen 2005-ös dán–német kultfilmjéből készült színdarabot először a Pécsi Nemzeti Színházban mutatták be Paczolay Béla rendezésében, Budapesten pedig Szikszai Rémusz állította színpadra a Radnóti Színházban. Az új színrevitel szorosan követi a film fonalát, azonban a rendező pár érdekes változtatást megengedett magának, ami kifejezetten javára válik a történetnek.

Az elhallgatás drámája

Az idei színházi évad egyik legkiemelkedőbb előadása szerencsére bekerült a 17. pécsi országos színházi találkozó versenyprogramjába is, Kováts Adél pedig a legjobb női alakítás díját kapta a fesztivál szakmai zsűrijé­ től. Alföldi Róbert menekülttörténetet állított színpadra idén a Radnóti Színházban – tomboló sikerrel. A tapsvihar most nem a rendező nevének köszönhetően tört ki – Wajdi Mouawad Futótűz című művét Alföldi a saját egyéniségét okosan a háttérbe szorítva vitte színre –, hanem annak a drámai eseménysornak, amelyet három órán át letaglózva néz a közönség. A darab pártpolitizálástól mentesen szól a menekültekről, ezért lett megkérdőjelezhetetlenül erős és hatásos.

Színház az egész világ, nyelvi korlátok nélkül

Szarvas – Tartalmas tanévet tudhatnak maguk mögött a Vajda Péter Evangélikus Gimnázium színjátszás iránt érdeklődő diákjai. A Nemzeti Tehetségprogram NTP-KKI-2016 Színház az egész világ! – nyelvi korlátok nélkül című pályázaton nyert összegből gazdag programsorozatot tudtunk összeállítani, melynek tematikáját a négyszáz éves Shakespeare évforduló apropóján a szerző művei, drámatörténeti jelentősége adta. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden megmozdulás Shakespeare-ről szólt, de minden megmozdulásban a dráma, az irodalom, a színjátszás, a nyelvgyakorlás volt a szervezőerő, ahogy Shakespeare életében is.

Grund, az alapérték

„Miért félnénk? Miért élnénk, ha nem egy álomért?” – éneklik a záródalban a Pál utcai fiúk. Becsület, barátság, alázat, hazaszeretet, csapatszellem, árulás, bátorság, megbocsátás – minderről a legnemesebb értelemben esik szó Molnár Ferenc 1906-os klasszikusában, ezért is lehetséges, hogy Japántól Olaszországon át Törökországig sokaknak ez az egyik kedvenc regénye, sőt az egyetlen igazán szeretett kötelező iskolai olvasmánya is.

Igazságosztás, de milyen áron? – Az Elektra örök üzenetet hordoz

A reformációi emlékévre született meg a Térszínház legújabb bemutatója, a Magyar Elektra, Bornemisza Péter evangélikus lelkész magyar nyelvű Electra-átdolgozása, ahogy ő írta: Tragoedia magiar nelvenn, az Sophocles Electraiabol. Az 1558-as mű a Magyar Elektra címet csak később kapta Móricz Zsigmondtól. Örök érvényű üzenete egyértelműen megjelenik a Bucz Hunor rendezte hatásos és meglepően mozgalmas előadásban, amelyet ősztől újra műsorra tűznek.

Oldalak

Feliratkozás RSS - színház csatornájára