kommunizmus

Magyarországról a pokol bugyraiba – A málenkij robotra hurcoltak emlékhelye Budapesten

Hetvenöt éve lesz idén ősszel annak, hogy a történelmi Magyarország területéről hadifogolyként vagy internáltként civileket is elkezdtek kényszermunkára hurcolni a Szovjetunióba. A kutatók nyolcszázezer és egymillió közé teszik az így áldozattá váltak számát – egyharmaduk nem élte túl az embertelen utat vagy a kegyetlen tábori viszonyokat. Két évvel ezelőtt nyitották meg a főváros IX. kerületében a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítóhelyét, a Málenkij Robot Emlékhelyet. A kommunizmus áldozatainak február 25-ei emléknapja alkalmából Makra Mónika kutatóval, az emlékhely koordinátorával beszélgettünk.

A kommunizmus támadása a keresztény egyházak ellen – A Mindszenty-per hetven év távlatából

A kereszténység kétezer éves története során számos alkalommal fordultak elő keresztényüldözések, nem egy országban ma is érik atrocitások a hívőket. A kelet-közép-európai régióban ma mindenki szabadon gyakorolhatja hitét, azonban néhány évtizeddel ezelőtt ez nem így volt. A kommunista államhatalom sorra olyan koncepciós pereket indított, melyeknek célja az egyházak, s maga a vallásosság felszámolása volt. E perek közül szimbolikus jelentőséggel bír a Mindszenty József ellen indított eljárás, melynek hetvenedik évfordulója alkalmából a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és az Országgyűlés Hivatala közös nemzetközi konferenciát rendezett 2019. február 13–14-én A Mindszenty-per hetven év távlatából. Főpapi sorsok Kelet-Közép-Európában címmel.

Püspök a partvonalon kívülről? – Interjú Korányi Andrással Dezséry László életéről

Budapest – Egy lelkész, aki értett a fiatalok nyelvén, ugyanakkor maga Rákosi Mátyás is fantáziát látott benne. Egy meggyötört életút, mely a sűrűn változó politikai rendszerek mindegyikében próbálta magát pozicionálni, de törekvései rendre kudarcot vallottak. Dezséry László (1914–1977) evangélikus püspök 1950–1956 között állt a Bányai (később Déli) Evangélikus Egyházkerület élén. Korányi András egyháztörténésszel, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanárával e meglehetősen ellentmondásos és összetett életútról beszélgettünk.

Befejezetlen múlt? – Disputa a pártállam és az egyházak viszonyáról

Budapest – Az egyház és pártállam kapcsolata, az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) működése és a most is zajló egyházi tényfeltárás voltak az Asztali beszélgetések sorozat fő kérdései a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett dispután, ahol Mirák Katalin történész, az evangélikus egyház tényfeltáró bizottságának tagja és Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) tagja válaszoltak a kérdésekre, 2018. október 25-én.

Kompromisszum vagy kollaboráció?

Budapest – Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke, H. David Baer, a Texasi Evangélikus Egyetem professzora, Fabiny Tibor teológus, irodalomtörténész, a Károli-egyetem professzora és Korányi András egyháztörténész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) professzora Isó Gergely Phd-hallgató moderálásával a magyar evangélikus egyház kommunista időszak alatti stratégiáiról beszélgetett az EHE-n, 2018. október 15-én.

Kulcs a házmesternél

Honukban otthontalanok címmel rendezett konferenciát az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2016 májusában, a budapesti kitelepítések megindulásának hatvanötödik évfordulóján. A tanácskozáson elhangzott előadásokból szerkesztett, nemrégiben megjelent tanulmánykötetben két dolgozat is foglalkozik a kitelepítések evangélikus egyházi vonatkozásaival. Mirák Katalin történésszel, egyházunk tényfeltáró bizottságának tagjával, az Evangélikus Országos Levéltár tudományos munkatársával, az egyik tanulmány szerzőjével beszélgettünk.

Elkészült az erdélyi magyar evangélikusok első számadása a kommunista múltról

Kolozsvár – Csendes László könyve a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház közelmúltját tárja fel, megnevezve azokat az ügynököket, akik rendszeresen jelentettek a politikai rendőrségnek.

Magyarul is megjelent Helmuth David Baer könyve az evangélikus egyház kommunizmus alatti életéről

Budapest – Nemrégiben jelent meg magyarul is Helmuth David Baer Kompromisszum vagy kollaboráció – A magyar evangélikus egyház stratégiái a kommunista berendezkedés idején című könyve a Kairosz Könyvkiadó gondozásában. A szerző által vizsgált időszakban a Magyarországi Evangélikus Egyház egy ellenséges politikai rendszerrel került szembe, amely megkérdőjelezte hosszú távú létezését. Ezzel a fenyegetéssel szembesülve a magyar evangélikusok két alapvető kérdést tettek fel maguknak: „Hogyan élhetjük túl?” és „Hogyan maradhatunk meg egyháznak?” A két kérdés közötti feszültség és kölcsönhatás határozta meg az evangélikus tapasztalat morális körvonalait a magyar kommunizmusban, és formálta az evangélikus egyház kommunista államra adott válaszát.

Halálra szántak, mégis élünk! – Soós Viktor Attila előadása a Budavári Evangélikus Szabadegyetemen

Budapest – A keresztény egyházak az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt azt tették, ami a dolguk: a fegyveres harc helyett az emberek lelkével törődtek, s arra törekedtek, hogy minél kevesebb erőszak árán érje el célját a felkelés. És mindezért utóbb az egyházaknak keményen kellett szenvedniük. Nagyjából így foglalható össze a Budavári Evangélikus Szabadegyetem legutóbbi, az egyházak ’56-os szerepvállalásáról szóló előadásának legfőbb üzenete.

Egyházüldözők – Beszélgetés Soós Viktor Attilával

Budapest – A Nemzeti Emlékezet Bizottság (NEB) Egyházüldözők címmel jelentette meg az Állami Egyházügyi Hivatal munkatársainak életútját. A közel 350 személyt bemutató gyűjteményről Soós Viktor Attila történésszel beszélgettünk.

Oldalak

Feliratkozás RSS - kommunizmus csatornájára