történész

Búcsú egy transzilvanista tudóstól

Brassó – Kevesen ismerték. A legtöbben nem is hallottak róla. Haláláról a brassói többségi sajtó sem írt. Noha ő volt a 20. század legavatottabb szász levéltárosa, helytörténésze. Ha ugyan szabad helytörténészként aposztrofálni azt, aki az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb vallási, ideológiai, oktatási folyamatának, a reformációnak a kezdeteit kutatta ott, ahonnan az Erdély-szerte kisugárzott.

Jelen vagy múlt idő? – 1848 kultusza

Budapest – A nemzeti ünnep 170. évfordulójának előestéjén a forradalmi eseményekről és nemzetközi összefüggéseikről, a márciusi ifjakról és utóéletükről, 1848 kultuszáról beszélgettek az Asztali beszélgetések résztvevői, Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, Csorba László és Hermann Róbert történészek.

Görgey Artúr, az igaz hazafi

Budapest – Görgey Artúrnak Világosnál nem volt választási lehetősége, és ezt nyilvánvalóan tudta az a Kossuth Lajos is, aki utóbb következetesen hazaárulónak nevezte a honvéd tábornokot. Ez derült ki Hermann Róbert történésznek, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kutatójának a budavári evangélikus szabadegyetemen 2018. március 12-én tartott, az evangélikus Görgey életpályáját és katonai működését elemző előadásából.

Elhunyt Tőkéczki László

Budapest – Elhunyt Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész, a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense. 66 éves korában, január 8-án hívta magához Teremtője.

Senki sem tépheti el a gyökereket – Ágfalvai riport

Hetven évvel ezelőtt történt, mégsem lehet feledni. Pár nap alatt lelki gyötrelmek, kínok sora zajlott az osztrák–magyar határ közelében. A teljes bizonytalanságba küldött, bevagonírozott, magyarországi németek még az utolsó pillanatban is imára kulcsolták kezüket és a magyar Himnuszt énekelték. Bár itt hagyták szép házaikat, dúsan termő földjeiket, állataikat és nem tudták, hová tartanak, hogyan lesz tovább az életükben, mégis Istenbe vetett bizalmuk és reménységük éltette őket. A hatalom eldöntött, kegyetlen intézkedései nem voltak elegendőek ahhoz, hogy megtörjenek. Sőt, az emberek közötti baráti és rokoni szálak azóta is erősebbek, mint valaha. 2016. április közepén, hetven évvel a szomorú események után, egykori elűzöttek vagy leszármazottjaik gyűltek össze emlékezni és emlékeztetni.

Magyar királykoronázások spanyol követek szemével – Interjú dr. Martí Tibor történésszel

Budapest – A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársával, dr. Martí Tiborral arról beszélgettünk, hogyan látták a spanyol követek a magyar királykoronázások ceremóniáit a 16–17. században.
Feliratkozás RSS - történész csatornájára