Folytatódik az indexes Balog-interjú evangélikusokra vonatkozó mondata miatt kialakult vita a Kötőszón: Balicza Iván nyugalmazott evangélikus lelkész olvasói levelét közöljük.
Minapi indexes interjújában Balog Zoltán miniszter azzal magyarázta meg Bayer Zsolt Ferenc pápáról szóló rosszindulatú megjegyzéseit, hogy nincs ezen mit csodálkozni, Bayer evangélikus, hallották volna, mit mondott annak idején Luther Márton a pápáról! Ezzel a miniszternek sikerült jóval felülmúlnia Bayer rosszindulatát.
Vajon mi tesz bennünket evangélikussá? Az, hogy megkeresztelt valamelyik evangélikus templomban egy evangélikus lelkész? Netán az, hogy konfirmáltunk? Esetleg az, ha nagy ünnepekkor megfordulunk egy evangélikus templomban? Csak az számít igazán evangélikusnak, aki minden vasárnap evangélikus gyülekezetbe jár és fizeti az egyházfenntartói járulékot? Vagy az, aki az evangélikus teológiai hagyomány mellett kötelezte el magát és ez formálja életszemléletét? Summa summarum: hogyan határozzuk meg azt, hogy evangélikusok vagyunk?
Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó-sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkat Liszka Viktor józsefvárosi evangélikus lelkész készítette.
Ki a mi? Mi az ők? Ki az idegen? Pontosan tudjuk, hogy hol húzódnak a határok, hogy kik és milyenek vagyunk mi, és hogy ehhez képest kik a teljesen másmilyenek? Az idegen nem csak az, aki a kapu előtt áll és zörget. Az idegen, az idegenség köztünk, velünk és bennünk lakik.
A menekültkérdés mára a mindennapjaink részévé vált, ezért Donald Margulies 2009-es Pillanatfelvétel című darabja igazán aktuális. Nem csupán azért mert a menekültekről, a háborúkban szenvedőkről szól, hanem azért mert rólunk, itthon élőkről beszél. Arról, ki hogyan dolgozza fel, hogyan éli meg azt, hogy a világ szegényebbik felével mi történik.
Sokfelé vitatkoznak a csador vagy újabban a burkini viselése miatt. Sok a félreértés és inkább a feladatainkra kellene összpontosítanunk.
„A hitem azt tanítja, hogy az együttérzés, a könyörület, a szeretet és a vendégszeretet mindenkit megillet, így a hazámban született személyt, de a külföldit is, a közösségem tagját, de a jövevényt is.”
„Nagy becsben tartjuk egyre üresebb, magányos templomainkat és az a néhány kósza lélek, aki még betéved, előbb-utóbb belealszik az igehirdetésekbe, amelyek jobbára arról szólnak, hogy az ember egy elrontott, eltévedt, lelkileg teljesen béna bűnös ember. (...) Jézustól Isten háza nem választhat el, még ha befalaztuk is a tetejét, az ajtaját, az ablakait. Emberek tudnak elválasztani tőle. Azok, akik azt mondják, csukd be a szemed, és aludj, emberke. Azok, akik azt mondják, hogy Jézussal lenni azt jelenti, hogy vakok vagyunk az igazi bajra, és nem segítségnyújtással tartozunk egymásnak, hanem Istennek tartozunk méla szendergéssel.”
Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó-sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkat Hangolódó sorozatunk gondozója, Nagy Szabolcs készítette.
Fontos, hogy valódi kérdésekre tudjunk hiteles válaszokat találni, amelyek életközeli támpontot adhatnak a hívők és nem hívők számára a hit és a világ dolgairól. Pontosan egy éve, 2015 október elsején indult el a Kötőszó blog. Az első év tanulságairól, kihívásokról és célokról beszélgetett a két szerkesztő, Laborczi Dóra és Kézdi Beáta.
Nagy-Britanniában egészen a közelmúltból tártak fel olyan eseteket, amikor a vallásos nevelés égisze alatt rendszeresen megaláztak, megtörtek és kihasználtak gyermekeket.
A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspökével állam és egyház kapcsolatáról, keresztyén Európáról, menekülthelyzetről, a reformáció félezer éves hatásáról és a reménybeli leendő közös Úrvacsoráról készített interjút a Kötőszó blog számára Gégény István katolikus hittanár, a SZEMlélek blog vezetője.
Minden évben Sztehlo Gábor születésének évfordulójához (szeptember 25) közeli napon tartják a diakónia napját, amikor a Magyarországi Evangélikus Egyház szeretetszolgálatában dolgozókat, illetve a támogatókat is megjutalmazzák. Idén a Deák téri evangélikus templomban megrendezett ünnepségen az év szponzora díjat egy koszovói származású albán pék, Gjeladin Muhadri vehette át Fabiny Tamás és Szemerei János püspököktől, az egybegyűltek tapsának kíséretében.
Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó-sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkban a Simon & Garfunkel életműből szemezgettünk.
„Csodálatos nyarunk volt, úgy látszik, most fizetünk meg érte” – mondja az autókölcsönzős lány a keflaviki reptéren, miután négy és fél óra repülést követően, a szakadó esőben és süvítő szélben odaadja a kocsi kulcsát. Nem baj, nem érdekel, mert Izlandon vagyok, csaknem 4000 kilométerre Magyarországtól, és egy régi álmom vált valóra.
Mivel sem a muszlimokról, sem a nőkről nem lehet úgy írni, hogy ne kelljen számolni a mindkét kérdésben egyre fokozódó indulatokkal, arra kérnélek, hogy ezt a bejegyzést csak akkor olvasd el, ha valóban érdekel az iszlám, és valóban érdekel a nők helyzete.
„Ha valakit annak alapján ítélünk meg, netán elítélünk, amit biológiailag (öröklés, de a nemzeti hovatartozás is), pszichológiailag (nevelés, képzés) és szociológiailag (társadalmi és gazdasági adottságok) magával hozott, nem pedig annak alapján, amit ezekből kihozott, akkor teljesen igazságtalanok vagyunk vele szemben.” – mondja Viktor Frankl, de ezt vallják a Koldusnak látszó tündér című hajléktalanok munkáiból létrejött kiállítás szervezői is.
Isten vajon mit érez, és mit gondol, amikor ránk, emberekre tekint? Ha szeret minket, márpedig szeret, akkor iszonyúan szenved. Mi lenne, ha az Isten képmására teremtett ember egyszer csak valóban elkezdene Isten képmása lenni? Anyaként, apaként, munkahelyi főnökként, miniszterelnökként, kisállat tulajdonosként bárki mélységesen át tudja érezni Isten fájdalmát. Átélheted a tehetetlenséget. Azt, hogy a rád bízottak elfordulnak tőled, nem vesznek komolyan, szándékosan a céljaid és kéréseid ellenében cselekszenek, végül megtagadnak. Bartha István vitaindító írása az Istenképekről.
Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó-sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Eheti összeállításunkat Huszár András, az Origo Filmklub szerzője készítette, és azt a témát járja körül, amikor egy világi ember rácsodálkozik a transzcendensre.
„Ideje jött, Uram, hogy kiüljek ide eléd a dombtetőre. / Látom, borul az ég már templomaid fölött. / Szervezkedik a romlás ellenünk, kár volna letagadnunk.” A Názáreti is néven nevezte a bűnt, de megbocsátott a bűnösnek. Lehajolt ahhoz, aki bajban és szégyenben volt. Fabiny Tamás evangélikus püspök, Csoóri Sándor 80. születésnapján elmondott prédikációját közöljük.
„Az átmeneti szállás akkor reális, ha van munka, hiszen fizetni kell érte, de a munka mellett sokszor nem ér vissza időben a szállásra a hajléktalan, ezért megint az utcán alszik, fáradtan megy be a munkába, így hamar elveszti azt, és megint kezdődik minden elölről” – mondja Orbán Miklós, aki négy év után az utcáról újra saját otthonba tudott költözni. Az ő újrakezdésének lehettünk tanúi hétvégén a Józsefvárosban.
A magyar könyvpiacon hiánypótló a Harmat kiadó gondozásában megjelent könyv, amely a gyermektelenséggel küzdő párok önsegítő kiadványa. Az Egyesült Államokban élő szerző elsősorban női szemszögből, de a férjek, hozzátartozók és barátok, valamint gyülekezetvezetők és keresztény lelkigondozók szempontjait is végiggondolva járja körül a témát.
Lehet, hogy ezek a felülről irányított intézkedések megtámogatják egy kereszténység által valamikor régen lefektetett alapra ráépített Európa konzerválási kísérletét, de az Isten közöttünk megvalósuló országát biztosan nem.
Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó-sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkat Molnár Lilla evangélikus lelkész állította össze.
Egyesek szerint remek ötlet, mások a Magyarországon komoly problémaként jelen lévő alkoholizmusra hívnánk fel inkább a figyelmet, és nem a szeptember 9-i „Vidd el sörözni a papodat/lelkészedet” mozgalomra. Mi most Gáncs Péter elnök-püspököt, Molnár Lilla, Kendeh K. Péter és Kovács Áron lelkészeket vittük el sörözni, hogy alkohol problémákról, de a sörözésről, mint esetleges lelki gondozási formáról is beszélgessünk.
Vallási sokféleség, keresztényüldözés ellenes államtitkárság, Bayer Zsolt lovagkeresztje, iszlám radikalizmus, kényszerbetelepítés – ez a néhány kifejezés a közelmúltból közvetlenül vet fel vallási kérdéseket. Az egyházak vallási szereplőkként éppen akkor tesznek szolgálatot a társadalomnak, ha a „legfőbb üzleti tevékenységükre” koncentrálnak: hirdetik az evangélium felszabadító igazságát.
Budapest – A többi történelmi egyházhoz hasonlóan egyelőre nem született állásfoglalás az októberi népszavazásról a Magyarországi Evangélikus Egyház vezetői részéről sem. Gáncs Péter elnök-püspök a Kötőszónak adott interjúban elmondta, hogy nem is terveznek ilyesmit, mivel a felülről irányított véleményformálás nem protestáns hagyomány. A híveknek azt tanácsolja, hogy körültekintő tájékozódás után hozzák meg felelős döntésüket a kérdéssel kapcsolatban.
A nemzetiszocialista hatalomátvétellel szembeni norvég egyházi összefogás a második világháború idején bebizonyította: az egyház erőszakmentes ellenállása konkrét gátja lehet a szélsőséges nézetek megszilárdulásának egy társadalomban. 1940 és 45 között norvég evangélikus püspökök határozott állásfoglalásai nyomán ellenállási mozgalom indult, amely mögé az akkor hivatalosan 96 százalékban evangélikus Norvégia lelkészi karának 90 százaléka felsorakozott, és ezzel gyakorlatilag eszköztelenné tették az államhatalmat.
Ma mindenki válaszokat akar. Válaszokat, amelyek tökéletesítik vagy megigazítják életünket. Az emberek nagy része az egyházi közösségektől és magától a vallástól is ezt várja el. De tudunk-e válaszokat adni? Képes-e a vallás megfejteni és jobbá tenni életünk minden apró szeletét? Egy amerikai sorozat ezekről a kérdésekről gondolkodik úgy, ahogyan azt még sohasem láthattunk.
Ev. Luth. Church in Hungary
Facebook
Twitter
Youtube
Google+
Instagram