„Ha az identitásomat kellene meghatároznom, egészen elöl áll a protestantizmus. Azt mondhatom, hogy meghatározóbb ez, mint a nyelvhez való kötődés" – mondja Fabricius Gábor mediadesigner, filmrendező és író, akinek felmenői között tizenegy evangelikus lelkész szerepel. A protestantizmus ma szerinte az ügyekért való hiteles kiállásban, a munkához valóhozzállásban és abban képviselhet erőt, ahogyan fontos ügyekben diskurzust formál.
Mennyi külső anyagi támogatás járjon az egyházaknak? Szolgálniuk vagy szolgáltatniuk kellene? Elvárható-e, hogy csak a hívek tartsák el közösségeiket, és milyen feltételek mellett fogadható el az állami támogatás? Vajon összeegyeztethető-e a keresztény teológiával az egyre növekvő iskolai szegregáció? Ezekhez hasonló kérdéseket járt körül az az ökumenikus kerekasztal-beszélgetés, amelyet az egyház-finanszírozás témájában rendeztek az elmúlt héten.
Távolról úgy tűnhet, hogy az evangélikus lelkészek Luther-kabátban, Mózes-táblával nyakukban formálódnak az anyaméhben, pedig aki ma a Magyarországi Evangélikus Egyházban lelkész akar lenni, annak hosszú és rögös utat kell végigjárnia: első körben egy tizenkét féléves egyetemi képzést. Legalábbis így volt ez egészen 2018. szeptember 7-ig, amikor Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) rektora bejelentette, hogy esti tagozatos, másoddiplomás lelkészképzést indítanak, ahová bármilyen alapszakos diplomával jelentkezhetnek a „teológiára”, és akár hét félév után lelkésszé szentelhetik az illetőt. Úgy gondoltuk, hogy az átalakuló képzési rendszer remek alkalmat ad arra, hogy megvizsgáljuk a magyar evangélikus lelkészképzés jelenlegi helyzetét, és összegezzük, hogy az új képzés elindulásának milyen hatásai lehetnek.
Telt házas, hiánypótló beszélgetés zajlott múlt szerdán a jezsuita Párbeszéd Házában, amely a politika és katolicizmus kapcsolatát járta körül Sólyom László volt köztársasági elnök vezetésével. Habár a beszélgetés a katolikus egyház és a politika kapcsolatáról szólt, érdekes tanulságokkal szolgálhat a protestáns egyházak számára is. A Magyar Kurír beszámolójának kivonatát néhány – helyi tudósítónktól származó – kiegészítéssel közöljük.
„Amikor férjhez mentem, úgy álltam az Úr asztalához, hogy én aztán soha el nem válok. Szerettem a férjem, szinte rajongtam érte. (…) Az esküvőre készülődve nemcsak a ruhával, frizurával, sminkkel és vendéglistával törődtem, hanem nagyon sokat imádkoztam. Imádkoztam a jövőbeli házasságomért. Kértem Isten tanácsát, hogy segítsen jó döntéseket hozni. Sőt nem csak imádkoztam. (…) Böjtöltem három napig. Semmit nem ettem, és csak tiszta vizet ittam. A böjtömmel és az imáimmal azt kértem Istentől, hogy tanítson jó döntést hozni, és áldja meg a házasságomat. Megáldotta. Egy gyermekkel” – olvasható a nemrégiben újraindult Refem blog cikkében, melyben korábbi vendégszerzőnk, Prém Alexandra református teológus osztja meg kíméletlenül őszintén válással kapcsolatos tapasztalatait.
Ha választani kellene olyan festőt, aki képi világában és életművében egyértelműen keresztény értékrendet képvisel, biztosan kevesen választanák a kicsapongó, nyersen őszinte Frida Kahlót, aki a női szenvedés és szexualitás megragadásával feminista popkulturális ikon is lett. Jelen írás mégis arra tesz kísérletet, hogy a budapesti Frida-kiállítást teológiai szempontból elemezze.
Amióta híre ment, hogy a kormány törvényi úton megszüntetné a társadalmi nemek tanulmánya elnevezésű mesterszakot az állami finanszírozású egyetemi képzésben, parázs vita alakult ki a keresztény közösségekben is arról, hogy pontosan mi ez a tudomány, egyáltalán beszélhetünk-e tudományról, és legfőképp: a jézusi utat kereső keresztényekként hogyan kell viszonyulnunk hozzá.
A Kötőszó evangélikus közéleti blog 2015-ben azzal a céllal indult, hogy mi, evangélikusok megmutathassuk, mit gondolunk közéletről, társadalmi kérdésekről, teológiáról vagy kultúráról. Az online jelenléten túl a Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozón személyessé is tették a párbeszédet a blog szerkesztői: Élőszó címmel az esélyegyenlőség témájára felfűzött beszélgetéssorozatot tartottak.
A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Ezen a héten az idei Sziget fesztivál zenei kínálatából válogatunk, hogy akik nem akarnak vagy nem tudnak kimenni Magyarország legnagyobb zenei fesztiváljára, azok is képet kapjanak arról, milyen fellépőket is hallgathatnak a jelenlévők.
„A magunk sötét barlangjaiban, örvénylő veszedelmek közt mi is megtapasztalhatjuk, hogy Isten nem hagy minket magunkra. Az emberarcú Isten, Jézus Krisztus a mi segítőnk, aki mentőalakulatot küld értünk. Ennek tagja talán egy kedves családtag, az emberi hangot megütő lelkipásztor, a lelkiismeretes orvos vagy egy figyelmes szomszéd.” Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök jegyzete – elhangzott 2018. július 15-én a Kossuth Rádióban.
Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, a rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkat Blaskó Zsófia készítette, aki a Kultúrpart külsős zenei újságírója. A lista az egyetemista nyár beköszöntével készült.
A Lutheránus Világszövetség (LVSZ) Kölcsönös tanulás a vezetők cseréjén keresztül (Mutual Learning through Exchange of Leaders) elnevezésű projektjének a Magyarországi Evangélikus Egyházat érintő első lépésként dr. Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök és Buda Annamária diakóniai osztályvezető ellátogatott Nigériába. A nigériai vezetők magyarországi utazására szeptemberben kerül sor. Az LVSZ célja a projekttel a kapcsolatok és az egyházak világközösségének építése. Egyházi képviselőink kiutazásáról Buda Annamária útinaplójából a személyes gondolatokon keresztül jobban megismerhetjük a nyugat-afrikai országot és az ott élő evangélikusok mindennapjait.
A Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozó olyan fesztivál, ahol evangélikus fiatalok találkozhatnak egymással, de valójában nem csak az evangélikusok és nem csak a fiatalok! Idén Bükön rendezik meg a Szélrózsát július 25. és 29. között. Mi, a Kötőszó szerkesztősége régóta gondolkodunk azon, hogyan lehetne felületünket az online jelenléten túl személyes párbeszéd terévé is tenni, és a Szélrózsa tökéletes helyszínt és lehetőséget biztosít ehhez. Ezért született meg az Élőszó, a Kötőszó beszélgetéssorozata, melyen az esélyegyenlőség témáját járjuk körbe. Három nap – három beszélgetés.
Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, a rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. A mai Hangolódó a századik, ezért kiválogattunk egy-egy dalt az eddigi 99 válogatásból.
A Lutheránus Világszövetség (LVSZ) Kölcsönös tanulás a vezetők cseréjén keresztül (Mutual Learning through Exchange of Leaders) elnevezésű projektjének a Magyarországi Evangélikus Egyházat érintő első lépésként dr. Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök és Buda Annamária diakóniai osztályvezető ellátogatott Nigériába. A nigériai vezetők magyarországi utazására szeptemberben kerül sor. Az LVSZ célja a projekttel a kapcsolatok és az egyházak világközösségének építése. Egyházi képviselőink kiutazásáról Buda Annamária útinaplójából a személyes gondolatokon keresztül jobban megismerhetjük a nyugat-afrikai országot és az ott élő evangélikusok mindennapjait.
Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkat Mesterházy Balázs evangélikus lelkész, egykori Szélrózsa Atya készítette a korábbi Szélrózsák fellépőinek dalaiból válogatva.
Hogyan működött egy iskola az első világháború idején? Milyen fontos közlendőik voltak a fronton harcoló egykori diákoknak az igazgató számára? Volt-e honvágyuk az iskola után? Hányan haltak hősi halált a fasori diákok közül és kik voltak ők? Ezekre a kérdésekre ad választ az Evangélikus Országos Múzeum (EOM) legújabb kiállítása, melyet a Múzeumok Éjszakáján nyitnak meg 2018. június 23-án. A kiállítás különlegessége, hogy a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium mostani 11.a osztálya nagy segítséget nyújtott a száz évvel ezelőtti fasori diákok leveleinek feldolgozásában.
Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunk a jelenleg is zajló focivébé kapcsán készült.
Hajlandó volna alkut kötni az ördög ügyvédjével? Eladná a lelkét egy áhított célért? Határhelyzetekben úgy tűnik, a válasz nem egyértelmű. Paolo Genovese olasz filmrendező 2016-os nagy sikerű, formabontó Teljesen idegenek című filmjével vált ismertté. A rendező újabb, pszichológiai-filozófiai kérdéseket feszegető alkotása A hely címmel került a mozikba. Kritika.
Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkat Veres Szilárd készítette.
„Ebben a bizonytalanságban az egyetlen, aki állandóságot mutatott ezeknek a gyermekeknek, Sztehlo Gábor volt, aki Istenbe vetett eltántoríthatatlan hitével maradt szikla, és ezzel valódi hegyeket mozdított meg. Egyedül a szeretethez és a különbségeket nem ismerő befogadáshoz ragaszkodott, ettől egyik önkényuralmi rendszer sem tántorította el." – írja Sztehlo Gábor evangélikus lelkészről a Sztehlo-gyerekek voltunk című kötet fülszövege. A könyvet június 4-én, hétfőn 17 órakor mutatták be a Magyarországi Evangélikus Egyház székházának Üllői út 24. szám alatt található templomában.
Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkat Mesterházy Balázs evangélikus lelkész készítette.
Egy gyermek érkezése nemcsak testi és lelki felkészülést igényel a szülőktől, hanem megváltoztatja a család pénzügyi helyzetét is. Míg az állami támogatások rendszere viszonylag ismert, addig sokszor kerül elő a kérdés, hogy kapnak-e gyedet, gyest a lelkészek is? Ki látja el a szolgálatot a településen, ha a lelkésznő szülési szabadságra megy? Illetve lelkésszé avatható-e egy végzett teológushallgató, ha éppen babát vár? Ezeket a kérdéseket jártuk körül lelkészekkel, édesanyákkal és édesapákkal.
Budapest – Sztehlo Gábor kétezer ember életét mentette meg a második világháború alatt, utána pedig több száz gyermek megélhetését biztosította a budakeszi úti Pax gyermekotthonban, ahol megalapították a Gaudiopolis ifjúsági államot. Hogyan emlékeznek rá mindazok, akik gyerekként kapcsolatban álltak vele vagy felnőttként tudták meg, hogy az életük neki köszönhető? Mi történt az egykori Sztehlo-gyerekekkel a háború előtt, alatt és után? Hogyan éltek és milyen hatással volt rájuk az, akit az „egyetlen igaznak” tartanak ma is? Erről szól a Sztehlo-gyerekek voltunk című kötet, amely a napokban jelent meg a Luther kiadónál Laborczi Dóra és Andrási Andor szerkesztésében.
Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de lehet, hogy nincs hozzá kedved. Talán nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondolatokkal küzdesz, a rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnap eseménye felé tekintve. Mai válogatásunkat Csadó Balázs evangélikus lelkész, a M.Is.K.A. zenekar tagja készítette.
Neked mit jelent pünkösd? Munkaszüneti nap, hosszú hétvége… És mi a lényege? Vagy az ünnepnek lényeg sem kell, elég, ha csak nem kell menni dolgozni vagy iskolába? Erre keressük a választ.
Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de lehet, hogy nincs hozzá kedved. Talán nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondolatokkal küzdesz, a rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnap eseménye felé tekintve. Mai alkalommal Kinyik Anita válogatott az Olgyay Hangok családi zenekar dalaiból.
A vasárnapi perselypénz és az egyházfenntartói járulék összegének csökkenése vagy épp növekedése biztos fokmérője egy gyülekezet iránti elkötelezettségnek. Legalábbis volt eddig. Ugyanis bár a legtöbb közösségben a rendszeres adományok összege csökken, ma már ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy többen fordítanának hátat a templomnak, hanem inkább az adományozási szokások átalakulását jelzi.
Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de lehet, hogy nincs hozzá kedved. Talán nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat, és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondolatokkal küzdesz, a rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnap eseménye felé tekintve. Mai válogatásunkat Kübler Dániel, a Keresztkérdés zenekar tagja készítette.
„Mindig azt mondják a templomban, hogy Jézus él, de ha tényleg él, akkor mért nincs itt velünk?” – kérdezte a gyerekektől megszokott őszinteséggel egy elsős hittanos kisfiú. Tényleg, miért? Jézus születését három napig ünnepeljük, ajándékokkal, fenyőfával, lakomával, az eltávozásának napját pedig legtöbbször nem is tudjuk. Pedig a mennybemenetel ünnepének nagyobb hatása van keresztény életünkre, mint elsőre gondolnánk.
Ev. Luth. Church in Hungary
Facebook
Twitter
Youtube
Google+
Instagram