Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. „Hiszem, hogy az elhintett mag idővel szárba szökken. Különleges lehetőségünk, hogy két és fél éves kortól tizennyolc éves korig lehetnek nálunk a növendékek” – mondja Vicziánné Salla Ildikó, a Budapest XVIII. kerületében működő Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium intézményvezetője.
Feleség, édesanya, talpraesett gazdálkodó, teljes értékű szellemi-lelki társ férje oldalán, gyógynövényfőzetek ismerője, megváltott gyermeke Krisztusnak. E sokoldalú asszony nem más, mint Katharina von Bora, azaz Bóra Katalin, Luther Márton felesége. Sokat tudunk róla reformátor férje révén, de ő maga ritkán kerül reflektorfénybe. Pedig megérdemli. Ursula Koch magyarul immár második kiadásban megjelent, Rózsák a hóban című életrajzi regényének ő a főhőse.
„Sokan mondják: Bár jó napokat látnánk, és ránk ragyogna orcád világossága, Urunk!” (Zsolt 4,7)
„Amikor gyermek születik, akkor család is születik” – mondja Fűrész Tünde. Ünnepi lapszámunkban a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnökét a család társadalmi szerepéről, a családokkal, a házasság intézményével, a gyermekvállalással kapcsolatos kutatásaikról kérdeztük.
Éppen négyszáz éve történt az ellenreformáció egyik legszörnyűbb vérengzése a dunántúli Csepregen. A politikai okokat sem nélkülöző brutális támadás során egyetlen nap alatt több mint ezerkétszáz evangélikust mészároltak le. A kiszámított kegyetlenségében is a Szent Bertalan-éji vérengzéshez hasonló brutális támadás lényegében elpusztította az evangélikusság egyik dunántúli fellegvárát.
Budapest – Ezzel a tartalmi összefoglalóval szeretnénk figyelmükbe ajánlani az Evangélikus Élet magazin legfrissebb számát. Olvassák szeretettel az Evangélikus Életet és vigyék a jó hírét!
Ádventnek olyannak kellene lennie, mint egy gőzmozdony. Elegáns, lassú, korszerűtlen, de a lényegét tekintve a célját betölti. Ha ádvent napjait állomásoknak tekintjük, akkor karácsonykor joggal mondhatjuk ki: végállomás, kérem, szálljunk le a vonatról! Megérkeztünk. Vége az utazásnak, és bármilyen szép volt is a táj, és hangulatos a beszélgetés a vagonokban, el kell most engedni, s csomagjainkkal, bőröndjeinkkel együtt leszállva fel kell venni az új hely ritmusát.
Delet harangoz az esztergomi evangélikus templom harangja, amikor megállunk a városközpontban az 1941-ben felszentelt, utcáról nyíló, részben erdélyi stíluselemeket magán viselő épület előtt. A falon márványtábla Molnár Gyulának, a gyülekezet első – templomépítő – lelkészének emlékére. Lelki otthona az istenháza nemcsak a városbéli, hanem a dorogi, illetve a környező szórványokban élő evangélikusoknak is. A parókia ajtajában Klimentné Ferenczy Andrea lelkész fogad, aki immár tizenhat éve pásztorolja az Esztergomi Evangélikus Egyházközség híveit. A kétgyermekes édesanya a gyülekezetet is családjának tekinti: a szorossá fonódott testvéri kapcsolatokat értékeli a legtöbbre.
Budapest – Közel két évtizedes munka zárult le november elején, amikor a Luther Kiadó gondozásában napvilágot látott az evangélikus egyház hitvallási iratait magában foglaló gyűjteménynek, az ötrészes Konkordiakönyvnek a sorozatzáró kötete is. Egyházunk történetében először mondhatjuk el: teljes egészében rendelkezésre állnak a hitvallási iratok magyar fordításban, tudományos apparátussal – jegyzetekkel, magyarázatokkal, az iratok keletkezését és teológiai hangsúlyait bemutató kísérőtanulmányokkal, a vonatkozó szakirodalom felsorakoztatásával – kísérve. A sorozat és egyben az egyes kötetek szerkesztőjével, dr. Reuss Andrással, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professor emeritusával beszélgettünk a mögötte álló munkáról.
Úgy hervadt el a mama a szemünk előtt, mint egy virág. Sziporkázó elméjén lassan jelentek meg a fehér foltok. Amikor ezt észrevettük, először hóbortosságnak gondoltuk, csak akkor ijedtünk meg, amikor eltévedt az utcán, és időnként az unokákat nézte a gyerekeinek.
Nincs az a szokatlan ötlet, amelynek megvalósításához – szelíd rámenősséggel – ne lehetne előbb-utóbb támogatókat találni, amelyet ne lehetne országgal-világgal megismertetni. A Rákosszentmihály–Sashalmi Evangélikus Egyházközség lelkésze, Börönte Márta például kitalált tíz évvel ezelőtt egy kockát, és ez év október 1-jén már ennek nemzetközi karrierjét ünnepelhették meg a szentmihályi lutheránus templomban. A filmbemutatóval egybekötött jubileumi együttléten kiderült, a projektté fejlesztett hexaéder sikerét ma már nemcsak magánszemélyek, de minisztériumi pályázatok és különböző egyházi, illetve civil szervezetek támogatása is táplálja.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Ezúttal Jenei Józsefet, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium történelem–német szakos tanárát kérdeztük az intézmény falai között gimnazistaként szerzett tapasztalatairól, és arról is beszélgettünk, miként segítheti a történelemoktatás, hogy a világban minél inkább eligazodni képes diákok hagyják el az iskolát.
„Az év minden napjára szánt bibliai igék, igemagyarázatok, imádságok és áldások nemcsak Istenhez és környezetünkhöz visznek közelebb, de alkalmasak arra is, hogy vitatkozzunk velük, és elmélyedjünk Isten nekünk is szóló (öröm)üzenetében” – olvasható a kötet hátsó borítóján. Az Örömüzenet – Lelki útravaló az év minden napjára című áhítatoskönyvet a bibliaolvasó kalauz, az Útmutató 2021 napi igéi alapján írták evangélikus lelkészek és teológusok. A havi igéket is tartalmazó, öröknaptárként szerkesztett ötszázharminchat oldalas könyv egyházunk országos irdája gyülekezeti és missziói osztályának és a Luther Kiadónak a gondozásában jelent meg.
Húsvétkor a Covid-járvány első hulláma miatt – összhangban az állami döntésekkel – zárva voltak templomaink, hogy az akkor még alig ismert vírus terjedését lassítsuk, megakadályozzuk. Egy gyülekezetünkhöz tartozó kedves, idős asszony meg is jegyezte, hogy sok mindent megélt az elmúlt nyolcvan esztendő alatt, de ilyent még soha. A 2020-as eseményeknek biztosan kiemelt helyük lesz a következő évtizedek történelemkönyveiben.
Hét, hét, hét. 2007. hetedik hónap, hetedik nap. És egy eljegyzés. Csak a nagy Ő meg én. Csak a szerelem és csak a szerenád. Néhány dal a régiekből egy szál gitárral, és egy új dal. Amolyan leánykérő. Utána a kérdés: „Hozzám jössz feleségül, kedves?” És a válasz: „Igen, igen, igen.” És utána szavakkal le nem írható érzésfoszlányok, kék madár. Boldogságmorzsák szerteszét.
Tavaly ilyenkor a közelgő ünnep alkalmából a három püspöknét kért meg arra az Evangélikus Élet, hogy osszák meg az olvasókkal egy-egy olyan étel receptjét, amely rendszeresen a karácsonyi asztalra kerül náluk. A sikeresnek bizonyult összeállítás folytatásaként ez évben lelkészektől gyűjtött receptekkel igyekeztek a konyhában otthonosan mozgó olvasó kedvében járni. Hegedűs Attila, a soproni Eötvös József Evangélikus Gimnázium, Egészségügyi és Művészeti Szakgimnázium iskola- és intézményi lelkésze is séf lett.
Tavaly ilyenkor a közelgő ünnep alkalmából a három püspöknét kért meg arra az Evangélikus Élet, hogy osszák meg az olvasókkal egy-egy olyan étel receptjét, amely rendszeresen a karácsonyi asztalra kerül náluk. A sikeresnek bizonyult összeállítás folytatásaként ez évben lelkészektől gyűjtött receptekkel igyekeztek a konyhában otthonosan mozgó olvasó kedvében járni. Pongrácz Máté, a Kaposvári Evangélikus Egyházközség lelkipásztora is séf lett.
Tavaly ilyenkor a közelgő ünnep alkalmából a három püspöknét kért meg arra az Evangélikus Élet, hogy osszák meg az olvasókkal egy-egy olyan étel receptjét, amely rendszeresen a karácsonyi asztalra kerül náluk. A sikeresnek bizonyult összeállítás folytatásaként ez évben lelkészektől gyűjtött receptekkel igyekeztek a konyhában otthonosan mozgó olvasó kedvében járni. Mátis András Svédországban élő nyugalmazott lelkész is séf lett.
Dél-Olaszországban, Bari városában jártam 2018 nyarán. Rekkenő mediterrán hőség, szikrázó napsütés, azúrkék tenger, hosszú, szabad tengerparti föveny, zsúfolt, lüktető város – mindezt kínálta a város. Minden olyasmit, amiért most szinte bármit megadnánk a hidegben, télben, magányban.
Oszd meg kenyeredet az éhezővel, vidd be házadba a szegény bujdosókat, ha meztelen embert látsz, ruházd fel, és ne zárkózz el testvéred elől! (Ézs 58,7)
Tavaly ilyenkor a közelgő ünnep alkalmából a három püspöknét kért meg arra az Evangélikus Élet, hogy osszák meg az olvasókkal egy-egy olyan étel receptjét, amely rendszeresen a karácsonyi asztalra kerül náluk. A sikeresnek bizonyult összeállítás folytatásaként ez évben lelkészektől gyűjtött receptekkel igyekeztek a konyhában otthonosan mozgó olvasó kedvében járni. Zahorecz Pál Márk, a Szarvas-Újtemplomi Evangélikus Egyházközség lelkésze is séf lett.
Tavaly ilyenkor a közelgő ünnep alkalmából a három püspöknét kért meg arra az Evangélikus Élet, hogy osszák meg az olvasókkal egy-egy olyan étel receptjét, amely rendszeresen a karácsonyi asztalra kerül náluk. A sikeresnek bizonyult összeállítás folytatásaként ez évben lelkészektől gyűjtött receptekkel igyekeztek a konyhában otthonosan mozgó olvasó kedvében járni. Gerlai Pál, a Tokaj és Környéke Evangélikus Egyházközség lelkésze is séf lett.
Lelkészcsaládban nevelkedett, gyermekként megtapasztalta a szegénységet, körülményei nem engedték, hogy az ötvenes években teológiai tanulmányokba kezdjen, lelkész legyen. Egyházunknak azonban tevékeny tagja évtizedek óta, több különböző tisztséget betöltve is. Hivatásául pedig a sportot választotta: edzőként sok gyerekkel szerettette meg az asztaliteniszt. Egyik mai tanítványa – egészen fiatal kora ellenére – évek óta sikert sikerre halmoz a versenyeken. Fest Attilával, a Szarvasi Körös Asztalitenisz-sportegyesület elnökhelyettesével, vezetőedzőjével és az ifjú tehetséggel, az evangélikus iskolában tanuló Szántosi Dáviddal találkoztunk.
„Nyugalmat sugárzunk” – állítja a Pax Tv szlogenje, de azt csak a naponta reggel kilenctől hajnali egy óráig közvetített adás nézői tudhatják, hogy ennek a nyugalomnak – békének – a fundamentuma ma már egyértelműen az a Jézus Krisztus, akinek evangéliumát a teljes műsoridőben igyekeznek hitelesen tolmácsolni. Gere Lilla ügyvezető igazgatót természetesen a televízió evangélikus vonatkozásairól is kérdeztük.
Ezzel a tartalmi összefoglalóval szeretnénk figyelmükbe ajánlani az Evangélikus Élet magazin legfrissebb számát. Olvassák szeretettel az Evangélikus Életet és vigyék a jó hírét!
A napokban jelent meg Koczor Tamás Sietős történetek című kötete a Luther Kiadó gondozásában. A körülötte lévő világot, az embereket, a történéseket érzékeny lélekkel rögzítő evangélikus lelkésszel a történetmesélés erejéről, az apró dolgok meglátásának mindenki számára megkapható adományáról és arról is beszélgettünk, hogy bármiről írjon is, mindig Istenről szeretne szólni.
A kelenföldi evangélikus gyülekezet az őszi templomszentelési ünnepen hálával emlékezett száz éve született egykori lelkészére, Bencze Imrére: mindmáig az ő huszonöt éves gyülekezeti lelkészi szolgálata volt a leghosszabb Kelenföldön. „Imre bácsira” oly jellemző módon azonban nem az ő személye került az ünneplés középpontjába, hanem „tőle” és családjától kapott ismét ajándékot a gyülekezet.
Évszázadokra visszanyúló, többgenerációs evangélikus kántortanító- és lelkészcsaládba született százhúsz évvel ezelőtt id. Harmati Béla Márton. Harmincegy éven át volt az ősagárdi gyülekezet lelkipásztora, de számos írásával, időnként pedig némileg rendhagyó módon is szolgálta Krisztusnak és egyházának az ügyét. Születési évfordulója adta az alkalmat, hogy az evangélium továbbadásának tüzében élő néhai lelkész alakját felidézzük fiával, dr. Harmati Béla nyugalmazott püspökkel.
Ev. Luth. Church in Hungary
Facebook
Twitter
Youtube
Google+
Instagram