Szeverényi János országos missziói lelkész gondolatai az Evangélikus Élet magazinban.
Sokak által jó ideje várt új könyvéről, a Szívrázóról, történetmesélésről, családról, közösségről beszélgettünk a legtitkosabb feljegyzéseket készítő, legvidámabban tökéletlen papnéval, Füller Tímeával, aki nem mellesleg több mint másfél évtizede állandó szerzője az Evangélikus Életnek.
Az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatói kara a 2016-os Teológia és nemzet, majd a 2017-es Teológia és reformáció című kötet után az idén Teológia és nyilvánosság címmel jelentetett meg tanulmánykötetet – a Luther Kiadó gondozásában. Az összeállítás Fabiny Tamás teológiai professzor, elnök-püspök előtt tiszteleg hatvanadik születésnapja alkalmából.
Helsinki – Stockholm – A Conference of European Churches (CEC – Európai Egyházak Konferenciája) és a World Association of Christian Communication (WACC – Keresztény Kommunikáció Világszervezete) legutóbbi, Mitől vagyunk ennyire dühösek? című konferenciája a gyűlöletbeszéd, az álhírek és a kommunikációs jogok témáját járta körül, elsősorban európai kontextusban. A tanácskozás helyszíne – utalva az ökumené szimbólumára, amely egyben a CEC logója is – egy Helsinki és Stockholm között közlekedő hajó volt.
„Lényeges kérdés, tudunk-e olyan erős kötődést megszilárdítani a fiatalokban, amely elősegíti a hitről való folyamatos tanulásnak a vágyát és igényét, vagy megmarad az, hogy a konfirmáció a tanulás folyamatának a lezárása” – mondja Pángyánszky Ágnes lelkész, egyetemi adjunktus. Előző lapszámunkban gyülekezeti lelkészek számoltak be a konfirmációval kapcsolatos tapasztalataikról, folytatásként ez alkalommal az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Intézetének vezetőjét kérdeztük.
A nagy sikerű Áldáskönyv, valamint a Remény s ég kötet után újabb, Élők földje címmel a Luther Kiadónál megjelent áldásgyűjteménnyel örvendezteti meg az olvasókat Varga Gyöngyi Ószövetség-kutató, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Ószövetségi Tanszékének vezetője. Honnan ered, mit jelent az áldás, és miként tudunk áldáshordozókká válni? Ezt a kérdéskört jártuk körbe a szerzővel.
Budapest – Az Élők földje című kötetben megszólaló lírai hang hiánycikk a kortárs keresztyén könyvpiacon. Egyszerre nagyon személyes és univerzális, ébresztő és ringató, megragadó és könnyedséget adó. Varga Gyöngyi Ószövetség-kutató harmadik, a Luther Kiadó történetében kiemelkedő sikernek örvendő áldás- és imakönyve mind tartalmilag, mind formailag olyan életszemléletről és életszeretetről tesz tanúságot, amelynek megélésére mindannyian vágyakozunk.
Az országban és a régióban is egyedülálló, vadonatúj barokk orgona az „édesgyermeke” Bán István orgonaművésznek, a Budavári Evangélikus Egyházközség orgonista-kántorának. A hangszer megszületése hívta életre azt a kulturális egyházzenei ünnepet, amelyet idén ötödik alkalommal, június 10–20. között rendeznek meg a Bécsi kapu téri evangélikus templomban. A fesztivál részleteiről a páratlan hangszer mellett ülve beszélgettünk a művésszel.
Én ezt az igét soha nem értettem. Kit kell befogadni és hova? Szívünkbe? Házunkba? Gyülekezetünk közösségébe? Vagy talán anyaként a méhünkbe? Különben azóta se tudom, mi a tökéletes megfejtés, a mi életünk befogadottjai mégis sokat neveltek rajtunk.
Friedrich Nietzsche német filozófus híres kijelentésétől – „Isten halott! Isten halott is marad! S mi öltük meg őt!” – hívőként rendszerint azonmód elhatárolódunk. Viszont a Bencés Kiadó gondozásában nemrég megjelent Távol az Isten – Hit és hitetlenség párbeszéde című könyv szerzői éppen ezzel a kérdéskörrel foglalkoznak. Művükben érdekfeszítően elemzik a mai Európa hithez való viszonyát.
Az embermentő evangélikus lelkész születésének száztizedik évfordulóját ünnepeljük idén. A Világ Igaza díjjal is kitüntetett Sztehlo Gábor március 23-án posztumusz Magyar Örökség díjban részesült. Az oklevelet a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a család képviseletében Weissmahr Zsuzsa vehette át két volt „Sztehlo-gyermekkel”, dr. Andrási Andor sugárvédelmi szakemberrel és Keveházi László nyugalmazott evangélikus esperessel együtt. Sztehlo Gábor nővérének lánya megható őszinteséggel mesélt a mások által csak kevéssé ismert „Gábor bácsiról”.
A Luther-rajzfilmsorozat Isten tenyerén? című epizódját a legjobb animációs alkotásként ismerték el az 5. Magyar Filmhét április 27-én a Pesti Vigadóban tartott díjátadó ünnepségén. A gratuláció mellett a kivitelezés szempontjairól, a sorozat utóéletéről és a produktum elismeréséről beszélgettünk a Balázs Béla-díjas rendezővel, érdemes és kiváló művésszel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanárával.
Hittantanárként, be kell vallanom őszintén, a Bibliám néha munkaeszközzé lényegül át a kezemben. Az órákra való felkészülés, illetve az azokhoz kapcsolódó igehelyek, történetek összegyűjtése okán lapozom és olvasom a hittankönyvek között tartott Bibliámat. Az Útmutató napi kis, rövid igéi észrevétlenül átveszik a rendszeres bibliaolvasás helyét a mindennapjaimban.
Az Utak és hidak címmel, az Evangélikus Pedagógiai Intézet és az Erasmus+ program keretében megjelent kötet egyedülálló. Nem született még ugyanis olyan szakkönyv, amely – egy hároméves szakmai program keretében – ennyire figyelembe vette volna a hátrányos helyzetű családokat, és ennyi megélt tapasztalatot, javaslatot gyűjtött volna egybe huszonhárom szerző jóvoltából. A kötetről dr. Tratnyek Magdolnát, az Evangélikus Pedagógiai Intézet pedagógiai szakértőjét, a kötet szerkesztőjét kérdeztük.
Száz éve, 1919. május 25-én hunyt el Baltik Frigyes, a jelentős mértékben szlovák nyelvű gyülekezeteket magában foglaló Dunáninneni Egyházkerület lelki vezetője. A centenáriumra készülve kezembe került a püspök székfoglalója, amelyet 1890-ben tartott Liptószentmiklóson. Most e rovat vendégszerzőjének hívom meg Baltik Frigyest, némi kommentárral az ő mondatait idézem.
A Magyarországon élő erdélyiek május 5-i budapesti találkozójának keretében leplezték le Reményik Sándor domborművét az Erdélyi Gyülekezet emlékparkjában. A kolozsvári evangélikus költő életútját Veres Emese-Gyöngyvér néprajzkutató vázolta fel avatóbeszédében.
Változó világunkban a kommunikációs tér is átalakul, és ez az igehirdetőktől is újításokat követel. Ezt felismerve Balicza Iván nyugalmazott budavári evangélikus lelkész a műfajnak és a különböző korosztályoknak is megfelelően igyekezett lefordítani Isten üzenetét, hogy maradandó élmény legyen az adott hallgatóság számára. Frissen megjelent, Isten mémjei – Újszerű igehirdetések című, különleges, kreatív prédikációit tartalmazó kötetéről, a lelkészeket érő kihívásokról és a családi háttér fontosságáról is beszélgettünk.
Az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc számtalan legendás alakot teremtett a magyar történelmi panteon számára. A szabadságharc vezető politikusai és tábornokai mind-mind ismertek a magyarság körében. Vannak azonban olyanok, akik „helyben híresek”. Ők saját megyéjükben vagy országrészükben vitték végbe a csodát kicsiben. Ilyen volt Noszlopy Gáspár is, aki százhetven évvel ezelőtt, 1849 április–májusától szabadcsapatai segítségével felszabadította a Dél-Dunántúlt. Ha történelmi érdemei mellett az embert is keressük, akkor a cél érdekében mindent feláldozó forradalmárt láthatunk, aki néha-néha a realitásról megfeledkezve, ábrándjait kergetve, meggyőződésétől vezérelve haladt tragikus sorsa felé.
A tudományos élet kiemelkedő képviselőinek március 15-én a köztársasági elnök adja át a legnagyobb magyarról elnevezett állami kitüntetést. Az idei Széchenyi-díjasok között Csermely Péter hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Semmelweis Egyetem professzora, angyalföldi evangélikus presbiter, az Evangélikus Hittudományi Egyetem elsőéves, esti tagozatos hallgatója is ott volt. A díj átvétele után beszélgettünk.
Tab, a szép somogyi kisváros központjában felújított, szemet gyönyörködtető épületegyüttes áll: a helyi „Insula Lutherana”. Hófehér temploma, napsárga gyülekezeti háza, parókiája, gondozott, virágoskertje hatalmas gesztenyefák ölelésében egy több mint háromszáz éves, lutheránus hitét őrző közösség lelki otthona. A két lelkész, Arató Lóránd és felesége, Arató Eszter Dóra e múltjára büszke, reményteljes jövőképpel bíró közösség életét mutatja be „1%-os” riportsorozatunk újabb állomásán.
Az egyesült államokbeli színész és rendező, Perry Lang jegyezte film alapötlete izgalmas. Úgy tűnik azonban, hogy elhagyva a nézőteret mindenki kénytelen elkészíteni a saját kérdéseinek listáját és kérni egy új interjúidőpontot…
Szeverényi János országos missziói lelkész gondolatai az Evangélikus Élet magazinban.
Tizennégy produkció – köztük nyolc budapesti, egy vidéki és egy fővárosi koprodukció, valamint három vidéki és két határon túli előadás – kapott helyet a tizenkilencedik pécsi országos színházi találkozó (POSZT) programjában. A műsorfolyamban találhatunk a Tízparancsolatról vagy épp a bálványimádás megtagadásáról szóló előadást is.
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végző munkatársakat szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Szirmai Viktória a Szentendrei Evangélikus Zenei Óvoda munkatársa. Az óvodapedagógussal a gyermeki lélek tisztaságáról, a keresztény életről és a közösségről is beszélgettünk.
Egyedülálló kezdeményezést indított el tavaly egyházunk Országos Irodájának Gyülekezeti és Missziói Osztálya „Közösségépítő alkalom presbitériumoknak” címmel. Célja, hogy felfedeztesse a gyülekezetek presbitériumaival a saját értékeiket, erősségeiket, támogassa a közösségépítést. Németh Zoltán lelkésszel, az osztály vezetőjével az alkalmak felépítéséről, céljáról és a presbiteri közösségek erejéről beszélgettünk.
Egy óvoda és egy kollégium kerül a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásába, és kezdi meg működését ez év szeptemberétől Csongrád megye székhelyén. Szegeden ezek az első evangélikus nevelési-oktatási intézmények.
Nemrégiben Győrben furcsa eset történt. Egy televízióban is közvetített kézilabda-mérkőzésen a közönség egymás után kétszer énekelte el a magyar himnuszt… Nem tévedésből, nem szervezési hibából vagy figyelmetlenségből, hanem rivalizálásból. A történtekhez annyi magyarázat tartozik, hogy ez esetben nemzetközi szervezésben csapott össze két rivális magyar klubcsapat, a Győr és a Ferencváros. Mindkét klubnál gyakorlat, hogy a nemzetközi meccsek előtt a szurkolók eléneklik csapatuknak, illetve a csapattal együtt a Himnuszt, ezen a meccsen azonban a két csapat szurkolótábora némi fáziseltéréssel ezt külön tette meg. Bizarr volt. A „mi” és a „ti” viszonyának egy rossz értelmezése. Mostani írásomban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mi feszül a „mi” és a „ti” között.
„Tudod, én egy racionális ember vagyok. Úgy vagyok mindennel, hogy hiszem, ha látom. De elmentem a párommal a templomba, és ott olyasmiről beszéltek, ami még engem is megragadott…” – mondta egyszer egy felnőtt konfirmandusom. Bárki lehetett volna, hiszen annyiszor hallottam ezt már más „racionális” emberek szájából: „Hiszem, ha látom.” Tamás mondatát úgy ismételjük, mintha szólás lenne, pedig évszázadokig a hit negatív példája volt, ma azonban mintha újra felemelkedne Tamás apostol, és rég elfeledett ismerősként ölelnénk magunkhoz kétkedő alakját. „Hiszem, ha látom.” Tényleg csak akkor hiszünk mindent, ha előbb látjuk?
Tessedik Sámuel evangélikus lelkészről, a felvilágosodás korának híres pedagógusáról, iskolaalapító reformeréről kapta a nevét a gödöllői Tessedik Sámuel Alapítvány 1991-ben. A Roszík Gábor evangélikus lelkész által létrehozott alapítvány keretében az évek során széles körű diakóniai alap- és szakszolgálati intézményrendszer jött létre. Evangélikus egyházi intézményeket bemutató riportsorozatunkban ez alkalommal a Tessedik Sámuel Evangélikus Szeretetszolgálat nevet viselő hálózat sokrétű tevékenységével ismerkedhetnek meg olvasóink.
Ev. Luth. Church in Hungary
Facebook
Twitter
Youtube
Google+
Instagram