Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Szász Levente második évfolyamos teológus-lelkész szakos hallgatóval elhívásáról, a Magyar Evangélikus Ifjúsági Szövetség és az ifjúság megszólításának lehetőségeiről is beszélgettünk.
Írásom címe nem egy indulatszót, hanem egy mozaikszót rejt. Az NA a Narcotics Anonymous nemzetközi mozgalom rövidítése. Egy olyan segítő és támogató programról van szó, amely számtalan országban, így hazánkban is a különböző függőségek (alkohol, kábítószerek, szex, játékgépek, gyógyszer stb.) rabságában szenvedő, illetve annak mélységét megjáró, de szabadulni kívánó emberekből önkéntesen szerveződik, és a szabaduláshoz, a függőség legyőzéséhez a sorstársak tapasztalatait megosztva, egymást erősítve igyekszik támogatást nyújtani.
A csengetés hosszából tudom már, hogy ők keresnek. Valami mindig hiányzik… Hol a receptet mutatják, amelyet jó volna kiváltani, hol az üres reklámszatyrot. Lehet, hogy a gázmelegítőhöz kellene palack. Vagy meleg ruha, cipő. Ha vasárnap délidőben jönnek, pontosan tudom, hogy az ő asztalukon semmi nincs. Asztaluk sincs.
A Magyar Napló kiadásában megjelenő Irodalmi Magazin első számának reklámszövegében ezt olvassuk: „Az Irodalmi Magazin időszakos kiadványként arra hivatott, hogy klasszikus szépirodalmi szerzőket és irodalmi jelenségeket a nagyközönség számára is érdekes stílusban mutasson be. A történelmi ismeretterjesztő magazinok mellett eddig nem volt olyan irodalmi lap, amelynek fő célja a klasszikus szépirodalom népszerűsítése lett volna. A magazin gazdagon illusztrált, és szerkesztői bíznak benne, hogy tartalmában is egyre inkább a nagyközönség igényeihez tud majd igazodni.” Az öt éve megjelenő, tartalomban és külcsínben valóban egyaránt igényes lap 2017/4. száma a reformációval foglalkozik.
Nyolcéves volt Jeanne-Marie Wenckheim Dickens, amikor 1944-ben családjával szekéren menekült az oroszok elől a Békés megyei Doboz községből. Több országban élt, több nyelvet megtanult. Férjhez ment a nagy író, Charles Dickens ükunokájához. 1989-ben, a rendszerváltáskor meglátogatták gyermekkorának faluját. A dobozi erdőben egy vadászházban szálltak meg. Itt döntötte el – férjének tanácsára is –, hogy életének hátralévő idejére hazaköltözik. Egy szeptemberi vasárnapon együtt hallgattuk a dobozi kápolnában a misét, azután a plébánia konyhájában beszélgettünk kávé és sütemény mellett.
Ha a női létezés lényegét mindössze néhány szóba kellene belesűrítenünk, talán így is fogalmazhatnánk: „A gyengédség ereje, a kedvesség áldása, a szépség varázsa.” Ez a „definíció” megpróbálja a nőiség esszenciáját nyújtani, és ahogyan ízlelgetjük a szókapcsolatokat, képek, arcok jelennek meg, találkozások élményei… A nő szíve a családban és a társadalomban… nem csak nőknek címmel rendezett szakmai napot október 18-án segítő hivatásúak számára Börönte Márta evangélikus lelkész, a Csillaggyertyafény Alapítvány kuratóriumának elnöke. A Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat házasságkötő termében gyűlt össze ötvennyolc résztvevő és tizenöt előadó, akik a családok évének jegyében gondolkodtak a női létről és a nők hivatásáról.
Életének százharmadik évében elhunyt nagyapám katonatisztként szolgált a doni ütközetben, ahonnan menekülve orosz fogságba esett. Harminchárom évesen háromszor ítélték halálra. Halottnak nyilvánították. Itthon elbúcsúzott tőle a családja. Hét év hadifogság után tért haza, és kellett elölről kezdenie az életét. Istentől kapott erővel, erős akarattal, másokat is szolgálva, a régi bajtársakat felkutatva, élete végéig segítve és felkarolva járta végig hosszú életútját.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Bányai Tamás második évfolyamos teológuslelkész szakos hallgatóval pályaválasztásáról, a fóti kántorképző intézet lelkiségéről és arról is beszélgettünk, hogy miért jó evangélikusnak lenni.
A paplak az állandó készenléti állapot másik neve. Én legalábbis ennek éltem meg. A férjem tudatosan döntött úgy, hogy lelkész lesz, velem csak megtörtént, hogy papné lettem. Nem volt sem különösebb előképzettségem rá, sem ilyen ambícióim. Igaz, már előtte is jártam bibliaiskolába, gyülekezetbe, tartottam hittant, jártam terepre, ahol időnként a bőrén érezte az ember, hogy mi is az a misszió. De amikor hazamentem, újra csak egy ember voltam, aki álmos és nyűgös lehet, néha megbetegszik, vagy elfoglalt, szóval, hétköznapi. A parókia lett az a hely, ahol mindig papnénak kellett (volna) lenni.
Fél évszázada, hogy dr. John P. Jackson fizikus érdeklődését felkeltette a torinói lepel. Az ereklye feltételezések szerint Jézus Krisztus halotti leple. Az amerikai tudós és harmincfős csapata 1978-ban kapott engedélyt – elsőként – a vizsgálatra. A kutatócsoport öt napon keresztül tanulmányozhatta a textilanyagot, majd a felvett adatokat éveken keresztül elemezték. Ilyen jellegű kutatást azóta sem végezhetett senki. A tudós szeptember 28-án az Erkel Színházban a 777 blog szervezésében több mint ezerhatszáz ember előtt beszélgetett Mohay Bence riporterrel a lepel eredetiségéről, a kutatás nehézségeiről, hit és tudomány kapcsolatáról.
Úgy kezdődött, hogy megfiatalodott a presbitérium. Lelkes hölgyeket is választottunk, akik energiával telve láttak munkához. Poltz Klaudia ötlete volt a találkozó. Ő jogász, de tud időt szakítani a presbiteri tisztségre, és – mint kitűnt – szervezőnek is kiváló. Nyár eleje volt, amikor eldöntöttük: kilépünk a kerületbe a pesthidegkúti evangélikus templomból, a gyülekezeten kívülről keresünk új híveket. Hirdettük, ahol csak tudtuk: „Erős várunk tárt kapukkal vár.” Reménykedtünk: nyílt napunk sikeres lesz, de szaporodtak a kétségek.
Tizedik alkalommal keltek útra júliusban a Szent Jakab-os zarándokok. Abban a kiváltságban volt részem, hogy az elmúlt években a Tatán átvonuló zarándokok lelki megerősítésére engem is felkértek. Simon Dóra szervezővel a kezdeti elképzelésről, a kezdeményezés jelentőségéről és jövőjéről beszélgettünk.
„A Biblia szövege Isten által inspirált emberi munka” – fogalmaz Kőszeghy Miklós, aki szerint fontos a történetkritika, de elutasítja a bibliafóbiát. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Ószövetségi Tanszékének professzora Izrael ókori történetét kutatja, érdekli a próféták politizálása, publikált könyvet Dávidról és Salamonról is, ugyanakkor legfőbb tevékenységének a tanítást tartja.
Kedves Olvasó, kitalálja, mi a közös a felsorolt termékekben? Koffeinmentes kávé, alkoholmentes sör, cukormentes csokitorta, illatanyagmentes szappan és tusfürdő, színtelen körömlakk, gluténmentes kenyér, laktózmentes tej vagy a legújabb: sertéshúsmentes (növényi) szalonna (!). Bizony, valamennyiből kivonták az allergiát előidéző vagy éppen a hízást okozó adalékanyagokat.
A 19. században feltalált fényképezés óriási hatást gyakorolt az emberekre, a kultúrára. Milyen érdekes, izgalmas dokumentum például a Petőfiről készült dagerrotípia! Manapság szinte mindenki fotózik digitális géppel vagy mobiltelefonnal. Milliószámra készülnek a képek, és szinte azonnal ki is posztolják őket az internetes felületeken.
Az Evangélikus Élet megbízott főszerkesztőjének, Kézdi Beátának kulturális ajánlója.
A Nyíregyházán élő Györe Balázs vállalkozásoknak ír pályázatokat, de ő a Hajdú-Szabolcsi Evangélikus Egyházmegye pályázati referense is, emellett egyházunk gyermek- és ifjúsági bizottságának tagja. Most mégsem ezek miatt kerestük meg, hanem azért, mert két, nem egészen mindennapi szenvedélye is van: mintegy negyedszázada gyűjti a telefonkártyákat, illetve csaknem tizenöt éve szervezi a keresztény iskolások tájékozódási túráját.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Garai Szilvia negyedik évfolyamos teológus-lelkész szakos hallgatóval elhívásáról és a pszichológia és a teológia kapcsolatáról is beszélgettünk.
Róma – Az olasz főváros adott otthont szeptember 18–20. között a Xenofóbia, rasszizmus és populista nacionalizmus a globális migráció kontextusában című konferenciának. A Magyarországi Evangélikus Egyházat dr. Gáncs Tamás, a budapest-kelenföldi egyházközség igazgató lelkésze, biblikus teológus képviselte. A résztvevőket szeptember 20-án a Vatikánban Ferenc pápa személyesen fogadta audiencián, ahol lehetőség nyílt a kézfogás mellett néhány mondattal, áldással köszönteni Róma püspökét.
Megrendítően szép színek és fények fogadnak Pozsonyban a Kecske kapui evangélikus temetőben. Október 6-a van, nemzeti gyásznap. Evangélikus mártírjainkra emlékezünk.
„Aki érzi, hogy elhívást kapott az evangélium hirdetésére, bátran vállalja fel így ezt a küldetést!” – mondja Pángyánszky Ágnes. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Intézetének vezetőjét, a teológus mesterszak specializáció felelősét a jövő év februárjától induló esti tagozatos lelkészképzésről kérdeztük.
Pécs – Hajduch-Szmola Patrik egyáltalán nem szokványos dolgokat gyűjt. A liturgikus öltözetek közül Luther-kabátokra esett a választása. Immáron 17 darab tulajdonosa. Elmondása szerint bőven teológuskora előtt kezdődött érdeklődése a liturgikus tárgyak, hivatalos egyházi, templomi eszközök iránt. Aztán írt egy cikket arról, hogy ha lelkész lesz, nagyon fogja szeretni majd a Luther-kabátját, és úgy tűnik, azóta már nemcsak a sajátját, hanem másokét is szereti. Az Evangélikus.hu és a Zákeus Média Centrum gyűjtőkről készített sorozatot, amelynek egyes részeit heti elosztásban, folyamatosan közöljük majd honlapunkon.
Amikor papné lettem, több száz kilométerre kerültem mindattól és mindazoktól, amit és akiket ismertem és szerettem. Az egy szem férjem volt az egyetlen, akit jól ismertem új lakóhelyemen, aki, mint tudjuk, lelkész volt már akkor is. A lelkész hasonló a macskához: napközben jön-megy, a saját dolga után jár, aztán ha megéhezik, hazatalál. Így tehát gyűjteni kezdtem az új ismerősöket és barátokat, hogy berendezzem új életemet – szereplőkkel.
A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium tanárának, Ittzés Szilviának az írása az Evangélikus Életben jelent meg.
Fehér Mariann, a Sláger FM rádió szerkesztő-műsorvezetője a negyvenes éveiben jár. A családi háttere félig ateista volt, bár Mariann anyai nagymamája időnként beszélgetett erről a már nyolcévesen az élet nagy kérdései iránt érdeklődő kislánnyal. De Istenre találásáig még sok évnek el kellett telnie, fájdalmas mélységekbe kellett lejutnia, ahová a megtartó isteni kéz utánanyúlt, és felemelte. Csillogó szemmel meséli: idén húsvétkor megkeresztelkedett, mire lapunk megjelenik, már „féléves lesz”. Mariann története biztatás lehet minden kereső léleknek. A józsefvárosi templomba érkezik bibliaórára egy kedd estén. Előtte ülünk le beszélgetni.
Budapest – Reprezentatív kiadvánnyal gazdagodott egyházunk kulturális élete. Bár a tervezettnél később, de megjelent az Evangélikus történeti orgonák című, három CD-ből álló válogatás, amely nyolc hangszert mutat be historikus orgonáink közül.
Hatalmas érdeklődő tömeg torlaszolta el a budapesti Zappa kávézó kijáratait, és töltötte meg a folyosóit szeptember 18-án, a Szólj be a papnak! kezdeményezés által életre hívott rendezvény kezdetekor. Mindenki kíváncsi volt a három felekezet képviselőinek a véleményére a bioetika bizonyos kérdésköreivel kapcsolatban. Az érdeklődő fiatalok előzőleg írásban névtelenül feltették az őket izgató kérdéseket. Evangélikus részről Gombkötő Beáta budapesti egyetemi lelkész, baptista szempontból Boros Dávid lelkipásztor válaszolt, a római katolikus oldalt pedig Fábry Kornél, a budapest-terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Plébánia kisegítő lelkésze képviselte.
„Olyan környezetben nőttem fel, ahol sosem kellett választanom Nyírő József, Herczeg Ferenc és Esterházy Péter között, sem stílusuk, sem politikai nézeteik különbözősége miatt, csak írásaik színvonala volt az érdekes. Meggyőződésem, hogy ez olyan stratégia, amely az irodalmi múzeumhoz hasonló közintézmények számára is vállalható” – mondja Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője az Evangélikus Életnek adott interjúban. A Petőfi Irodalmi Múzeum egykori vezetője tizenkét évnyi felügyelői szolgálatáról, az őt ért támadásokról, menekültekkel kapcsolatos vitáról, reformációról és a jövő teendőiről is beszélt.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Tiborcz Dániel negyedik évfolyamos teológus-lelkész szakos hallgatóval a teológia szépségéről, a 21. századi igehirdetésről és az ökumenéről is beszélgettünk.
Ev. Luth. Church in Hungary
Facebook
Twitter
Youtube
Google+
Instagram