kritika

Olaszos konyha Budapesten

A magyar közönségnél is elsöprő sikert aratott, nagy ötletű, kis költségvetésű olasz film, a Teljesen idegenek remake-jének, azaz újrafeldolgozásának jogaira magyar virtussal csapott le a többek között a Szabadság, szerelem című filmet is rendező Goda Krisztina. Így a spanyol, a francia, a görög és a török változat után december 6-án bemutatták a hazai mozikban a film BÚÉK című magyar változatát is. Az eredetiség – műfajból következő – hiányán túllendülve arra keressük a választ, mitől lett vagy épp nem lett magyar ez az újraalkotás.

Chaplin a körúton – Vígszínházi diktátor

A budapesti Szent István körúton járva sokaknak feltűnhetett a Vígszínház falán a Charlie Chaplint idéző jellegzetes keménykalapot és bajuszt ábrázoló hatalmas plakát. Az Eszenyi Enikő rendezte kitűnő előadásnak köszönhetően a teátrumban valóban életre kelt a világhírű angol filmrendező-színész is, és műve is, A diktátor című film.

Let it be – Benczúr Emese kiállítása a MODEM-ben

Debrecen – Játék, (ön)irónia, szembesítés, az igazság keresése vagy mindezek egyszerre? A Munkácsy-díjas képzőművész reprezentatív kiállítása az értelmezés, látszat és valóság kérdését helyezi a középpontba.

Szabadságra képtelenek – A Hely az élet színpada Genovese új filmjében

Hajlandó volna alkut kötni az ördög ügyvédjével? Eladná a lelkét egy áhított célért? Határhelyzetekben úgy tűnik, a válasz nem egyértelmű. Paolo Genovese olasz filmrendező 2016-os nagy sikerű, formabontó, Teljesen idegenek című filmjével vált ismertté. A rendező újabb, pszichológiai-filozófiai kérdéseket feszegető alkotása A Hely címmel került a mozikba.

Két Molnár, két stílus

A híres író a színműveiben kiválóan rajzolta meg az emberi konfliktusokat, gyöngeségeket, mindezt mesteri történetszövéssel és remek humorral, így aztán a színrevitel sikere garantált. Ezért az a színház, amelyik Molnár Ferenc-művet választ, szinte biztosra megy. Kérdés: mer-e kockáztatni és újítani? Márciusban két Molnár-premier is volt a fővárosban. A két előadás teljesen eltérő stílusú, mégis – vagy pont ezért – mindkettőt érdemes megnézni.

Feltáruló, vad Balaton

Szoktuk mondani, hogy „…na, ezt is a legjobb kedvében teremtette a Jóisten!” Nos, ha valamire igaz ez, akkor a Balatonra százszorosan. Már látható a mozikban a tóról és páratlan természeti csodáiról készült, több mint egy órás természetfilm, mely eddig alig látott perspektívákból és bámulatba ejtő részletességgel mutatja be a Balaton nyaralók előtt ismeretlen arcát. Kritika.

Jézus női arca

Alig néhány napja jelent meg Garth Davis Mária Magdolna című filmje, a kritikusoktól és a nézőktől már kapott hideget-meleget, néhányan egy Jézus életéről szóló újabb sikertelen adaptációt látnak benne, mások a feminista teológia egyik mérföldkövének tartják. Tud-e még valami újat mutatni a Jézus női apostoláról szóló alkotás, és ha igen, miben áll az erőssége?

Lenyűgöző történelmi tabló – Bánk bán kamaraszínpadon

Vidnyánszky Attila ismét történésekben, szimbólumokban és látványban is igen gazdag előadást hozott létre, amely mindvégig kínál nézni- és gondolkodnivalót. Mindezt ráadásul rendkívül közel hozza a nézőhöz a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. Így Bánk bán konfliktusait, érzelmi viharait, Melinda meggyaláztatását, de a szereplők lelkében dúló harcokat is – amelyek egy egész ország sorsára hatással vannak – testközelből éljük át mi is.

A Viszkis

Egyesek szerint népi hős, korunk Rózsa Sándora, mások szerint embereket megkárosító bűnöző. Szeverényi János írása a Viszkis című film bemutatója kapcsán.

Főszerepben a pénz – Szép Ernő újra „felfedezett” komédiája

A 20. század első évtizedeiben járunk, egy elszegényedett családot ismerhetünk meg Szép Ernő Vőlegény című, először 1922-ben bemutatott vígjátékában. Az egyik testvér gépel, hogy valami pénz álljon a házhoz, a másik babákat varr, az apuka meg azt a keveset is, ami van, eladja s eljátssza.

Oldalak

Feliratkozás RSS - kritika csatornájára