költő

Száz éve született Jánosy István evangélikus költő, műfordító

Jánosy István evangélikus költő, műfordító száz éve, 1919. május 18-án született a felvidéki Besztercebányán, kemenesmagasi gyökerű családja a trianoni nemzeti tragédiát követően költözött vissza az anyaországba. Édesapja a Fasori Evangélikus Gimnázium latin tanára volt, s fia is itt érettségizett, majd az Eötvös Lóránt Tudományegyetem görög-latin-pszichológia szakán tanult. 1942 és 1944 között teológiai végzettséget szerzett Sopronban. 1944-ben segédlelkészi szolgálatot végzett, majd a Fasori Gimnázium görög-latin szakos tanára volt. Ezt követően irodalmi munkásságot folytatott, de kapcsolatát az evangélikus egyházzal fenntartotta, a Diakónia folyóirat szerkesztőbizottsági tagjaként tevékenykedett.

Minden nagy vers egy nagy titok is

Hogy értsük, élvezzük a verset, hogy katarzist váltson ki belőlünk, szükséges-e ismernünk a költő életpályájának valamennyi állomását, a mű keletkezésének hátterét? Milyen eszközök vannak az irodalomtanárok kezében ahhoz, hogy felébresszék az érdeklődést diákjaikban a költészet remekművei iránt, hogyan lehet „versfogyasztóvá” nevelni őket? Mit vegyen a kezébe, aki hosszabb kihagyás után fordul ismét a versek felé? Kérdéseinkre evangélikus iskolák magyartanárai válaszoltak.

Felragyog a megfoghatatlan titok – Dióhéjban Simai Mihály költőről

„Simai Mihály megszenvedett életútján eljutott a létértelmezés és az istenkeresés olyan fázisába, ahol már világosan kitetszik, valójában mire is készülődött idáig. Versei meggyőző erővel hirdetik, nincs más vigasz, nincs más remény, mint a spiritualitásban megszerzett igazság – azért kell meghalnunk, hogy végre örökké éljünk. A megszentségtelenített világ újraszentelése: ez a költészet mai feladata. Simai Mihály kötetében erre vállalkozik” – írta Jókai Anna a költő Végtelen vonzásban című, eddig legutolsó verseskötetének borítóján.

Reformáció hétről hétre: Reformáció és kortárs irodalom

Budapest – A Reformáció hétről hétre című, a Duna Televízióban, illetve a Duna World műsorán futó sorozat tizennegyedik ötperces epizódjában megszólalt Lackfi János, aki a Richly Zsolt nevével fémjelzett Luther-rajzfilm forgatókönyvének írója. A katolikus hátterű író, költő, műfordító a reformáció és Luther Márton koráról is vallott a filmben. Az adást a készítők engedélyével mi is közzétesszük.

Paránytól a végtelenig – Weöres Sándor nyolc, kötetből kimaradt verse

Weöres Sándor a pápai, majd a csöngei evangélikus iskola tanulója volt, 1924-től pedig az 1912-ben alapított Faludi Ferenc Reálgimnáziumba járt. Felekezetének hitét verseiben őrizte meg és hol tudatosan, hol a tudatalattiból áradó témákban, jelképekben mutatta fel. A vallás az ő számára sokkal tágabb horizontú terület volt, mint amekkorának általánosságban tartjuk. Például az 1964-ben megjelent, botrányt kavart Antik eclogát Weöres nem erotikus költeménynek tartotta, hanem vallásos versnek. „Egy szüzesség elvesztésének a története és a szüzesség elvesztésének története: beavatás a létezésbe. […] Jelenetekből történet, történetből élet, erotikából a létezés titkait érzékelő mitológia” – fogalmaz Kabdebó Lóránt.

Kozma Andor, a mértéktartó forradalmár

A tavaly áprilisi emléktábla-állítás után, amelyről az Evangélikus Élet is beszámolt, újabb lépés történt a méltatlanul elfeledett Kozma Andor költő, író, újságíró, akadémikus, parlamenti képviselő (1861—1933) rehabilitációja felé: a Napkút Kiadó gondozásában idén májusban megjelent a szerző válogatott verseinek és prózai írásainak kötete. A bemutatót május 21-én tartották az Andrássy úti Írók Boltjában.

Berzsenyi Dániel születésnapja elé

Berzsenyi Dánielre (szül. 1776. május 7.) úgy emlékezünk, mint „őszi emberre”, noha alig-alig lehetett fehér szál a hajában-bajuszában, amikor Niklán végsőt sóhajtott. Abban az ágyban, amelyet úgy tétetett le a helyére, hogy onnan az el nem mozdul többet, ott várja gazdáját estéről estére. Harmincas életévei közepén írja a távoli – ekkor még szinte kamaszos rajongásától besugárzott – mesternek, Kazinczy Ferencnek az ország túlsó végébe: „Ma rakodtam új szobámba, letettem nyoszolyámat azon szegletbe, melyben én haldokolni fogok, elgyújtottam kandallómat, melynél életemnek örömeit, bolondságait gyakran vissza fogom kérődzeni s vénségemet melengetni.” Házavatás…

Fényvirágok – Beszélgetés Hargitai-Haitsch Gyula költőről

Kortársunk lehetne. Kerek születésnapján vele beszélgethetnénk: az 1956. február 16-án született Hargitai-Haitsch Gyulával, aki idén lenne hatvanesztendős. A feltételes mód azonban fájdalmasan jelzi, hogy vele már nem beszélhetünk: huszonhat évesen, 1982. január 20-án véget ért e tehetséges, ígéretes fiatal költő élete. Édesanyja, Haitsch Gyuláné Gabi néni szól most helyette. Kedves fiáról mesél, s beszélgetésünkből, melyet emlékekkel teli lakásában folytattunk, elénk rajzolódik a lelkes, érzékeny és nagyon sebezhető fiatalember portréja.

Ajánló: Fényvirágok – Beszélgetés Hargitai-Haitsch Gyula költőről

Az 1956. február 16-án született Hargitai-Haitsch Gyula idén lenne hatvanesztendős. A feltételes mód azonban fájdalmasan jelzi, hogy vele már nem beszélhetünk: huszonhat évesen, 1982. január 20-án véget ért e tehetséges, ígéretes fiatal költő élete. Édesanyja, Haitsch Gyuláné Gabi néni szól most helyette – és néhány vers a hagyatékából.

A legnagyobb versmisszionárius, Pecznyík Pál 96 éves

Budapest – A mindössze öt elemit végzett hányatott életű laikus költő, Pecznyík Pál 2015. november 18-án ünnepli 96. születésnapját. A több mint 6000 evangéliumi tartalmú verséből számtalan hangzott el különböző felekezetek gyülekezeti alkalmain. Költeményeit keresztyén újságok, folyóiratok oldalain is sokan olvasták. Garai András Net Missziója jóvoltából évek óta már a világhálóra is felkerültek. Portréjának rövid részletével köszöntjük őt.

Oldalak

Feliratkozás RSS - költő csatornájára