Füller Tímea

KARANT és ÉN 2. – Szubjektív beszámoló arról, amikor nem történik semmi

Az időjárás-előrejelzést olyasmi műfajnak tekintem, mint a könyvkiadást. Ha már megvolt, akkor biztos. Szóval, hiába szólt a szomszéd, hogy „bemondta a pesti ember, havazni fog”, nem nagyon hittem. Másnap reggel aztán tényleg pilinkázott a hó. Ja, hogy ez ennyi? Jól van, akkor most a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad, nyugodtam meg.

Milyen a mi Istenünk?

Elég hamar el szoktunk eddig a kérdésig jutni kicsikkel-nagyokkal egyaránt. „Te, aki beszéltél róla, aki úgy viselkedsz, mintha az ismerősöd lenne, mondd már el, akkor milyen is ez az Isten!” És alaposan feladja nekem a leckét ez a kérdés. Nem könnyű a válasz. Csöppet vigasztal, hogy Jézus is rengeteg példázatban beszélt erről.

KARANT és ÉN – Szubjektív beszámoló arról, amikor nem történik semmi

Már három hete minden alsós hittanórán a koronavírus témájával kezdtünk. Először nem tudtam elképzelni, hogy a csudába ilyen túlműveltek a gyerekek, de hamar kiderült, hogy ahol egész nap szól a tévé háttérzajként, ott ez hatalmas feszültséget okoz a kicsikben, akik érteni nem értik, viszont félni már tudnak tőle. Ezért ráírtam Kínában élő kedves ismerősömre, és azzal, amit ő mondott, nyugtatgattam a gyerekeket. Mindenki vigyázzon magára, amennyire csak tud. Egyen sok gyümölcsöt, zöldséget (inkább egye, mint hallgassa!), legyen friss levegőn, mozogjon eleget, hogy minél erősebb legyen a szervezete, és akkor, ha jönne egy járvány, nem marad sokáig beteg. A harmadik ilyen hittan után már készültem, hogy írok a szülőknek: beszélgessenek otthon el erről az egészről a lurkókkal, hiszen amiről beszélni lehet, az sokkal kevesebbet árt. Vagy kapcsoljanak át a tévén a magyarnóta-csatornára.

Nem álmodtunk!

Azt hiszitek, olyan könnyű angyalokat látni? Mindenki azt gondolja, hogy az valami szép és könnyed élmény! Hát nem! Az embert hirtelen olyan fényesség öleli körül, hogy azt hiszi, menten megvakul. Mint a villámlás, egészen közelről. Hatalmas és meghatározhatatlan. Nem vidám és felszabadult lesz tőle az ember, hanem rémült. Mi a társaimmal mind a földre estünk.

Adventi gondolkodó

Hívogatok karácsonyra. Van, aki megígéri, és csendben reménykedem, hogy valóban oda is ér, ellentétben az előző évekkel, amikor szintén megígérte, illetve csak megígérte. De olyan is akad, aki felháborodva utasít vissza. Hogy képzelem, hogy éppen karácsonykor, ami egyértelműen a család és a szeretet ünnepe, ők elhagynák az otthonukat?!

Bemutatták Füller Tímea Egy papné titkos naplójából című kötetét

Budapest – A Luther Kiadó a könyvesbolti esték legújabb alkalmán bemutatta Füller Tímea Egy papné titkos naplójából című kötetét. A szerzővel Péterné Mestery Rita beszélgetett november 11-én, az Üllői úti evangélikus könyvesboltban.

Bemutatják Füller Tímea Egy papné titkos naplójából című kötetét

Budapest – A Luther Kiadó mindenkit szeretettel hív a könyvesbolti esték következő alkalmára. Füller Tímea Egy papné titkos naplójából című kötetét bemutatja, és a szerzővel beszélget Péterné Mestery Rita november 11-én, hétfőn 17 órától az evangélikus könyvesboltban. (Cím: Budapest, VIII. kerület, Üllői út 24.)

És utána?

A kis Zselyke nem a saját gyerekem, csak tanítom. Pontosabban próbálom tanítani. Most, amikor leírom ezeket a sorokat, szeptember második hete van, és pillanatnyilag még úgy tűnik, ő fog tanítani engem. Sétálunk a templomhoz ketten. Mindössze három-négy percnyi időt vesz igénybe az út.

Kora őszi morzsák

Füller Tímea gondolatai az Evangélikus Élet magazinban.

Egy papné titkos naplójából: Költözünk

– Házat nézni ingyen van – mondta a férjem. – Kezdjünk bele, tájékozódjunk, hiszen négy gyerekkel már tényleg bajosan fogunk elférni a két és fél szobában. És elindultunk.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Füller Tímea csatornájára