2021-ben minden héten honlapunkon is közzétesszük az Örömüzenet – Lelki útravaló az év minden napjára című kötet vasárnapra írt elmélkedését. Adjon öt percet magának, hogy minden napja barátságosabb és teljesebb legyen!
Kezdetben pusztán négy színt használtak az egyházi liturgiában: a fehéret, a pirosat, a zöldet és a feketét. A lilával, azaz a violával a 13. században egészültek ki. Használatát először III. Ince pápa szabályozta.
Böjt 2021 – Sorozatunkban az Szélrózsa Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozó szervezői által írt meditációkat olvashatják. Baranyay Bence a Répcelak–Csánigi Evangélikus Egyházközség beosztott lelkésze. Alábbiakban az ő írása segíti az elcsendesedést.
„…inkább annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben.” (Lk 10,20)
Megtérés – sokan a kifejezés alatt egyszerűen azt értik, amikor az ember hazaér. Luther Márton a 95 tétel első pontjaként azt írta, hogy a keresztény ember egész élete megtérés kell, hogy legyen. Talán közelebb kerülünk ennek megértéséhez, ha hazatérésként gondolunk rá. De honnan is kellene visszatérni, és mi legyen azután? Ezekről beszélget a három szolgatárs: Nagy Zoltán esperes Békéscsabáról, Lázárné Skorka Katalin Mezőberényből és Zsíros András gerendási lelkész.
Budapest – Budafok – A Budafoki Evangélikus Egyházközség presbiterei vállalták, hogy a 2021-es év Nagyböjtjében reggeli áhítatokkal segítenek böjti elcsendesedéseinkben, a Feltámadás ünnepére való készülésünkben. – Az első részben Jarács István osztotta meg gondolatait.
2021-ben minden héten honlapunkon is közzétesszük az Örömüzenet – Lelki útravaló az év minden napjára című kötet vasárnapra írt elmélkedését. Adjon öt percet magának, hogy minden napja barátságosabb és teljesebb legyen!
Szentendre – Papp Kornélia hagyományéltető óvónő és Kertész József nyugalmazott erdész böjti összeállítása.
„Aki nem böjtöl, az egyben annak adja a tanújelét, hogy ő már valami mással töltekezett be, de nem Istennel; aki nem böjtöl, abban jóllakik és elalszik az Isten utáni éhség és vágy, aki nem vágyakozik az nem virraszt, és aki nem virraszt azt alva fogja találni az érkező Vőlegény.” – „A böjt a test kiáltása Isten után, kiáltás a mélységből, abból a szakadékból, ahol a legmélyebb sebzettségünkkel és beteljesületlenségünkkel találkozunk, és ahol engedjük mindezt Isten mélységeibe hullani. A magunk mélységében ugyanis Istennel találkozunk. Erőtlenségünk mélysége Isten mélysége után kiált: „abyssus abyssum invocat”. örvény az örvénynek kiált.” (Anselm Grün: Böjt – Test és lélek imája)
Talán a legnehezebben érthető, a legkevésbé megfogható és a legvitatottabb tanítása a kereszténységnek a Szentháromság. Az egyház két évezred alatt nem tudta feloldani annak az abszurd „matematikai példának” a feszültségét, hogy 1 = 3. Nemcsak értelmezési különbségek, de szakadások és különutasságok is szegélyezték a Szentháromsághoz való hozzáállást a teljes egyháztörténet folyamán, egészen napjainkig. Ebben az adásban ismét magyarázzuk a magyarázhatatlant, mert Istenről nem lehet beszélni, de kell.
A húsvétot megelőző negyvennapos böjt a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek a húsvétnak, Jézus Krisztus feltámadásának megünneplésére.
Hamvazószerda, a keresztény böjt kezdete. Sok vallásban megvan a hagyománya annak, hogy az emberek lemondanak az ételről, vagy bizonyos szokásokról, magatartási módokról. Gyakran a böjtölés ideje, vagy az önmegtartóztatás ideje a tudatos előkészületeket jelentik valamely fontos esemény előtt. Milyen elképzelésekre vezethetők ezek vissza a kereszténységen belül és milyen értelme van eredetileg a böjtnek? A Biblia böjttel kapcsolatos történeteiben vannak erre utalások.
Az evangélikus gyülekezetek történetének egy szelete, az ifjabb nemzedék oktatásának, nevelésének története bontakozik ki a gyülekezeti elemi iskolák irataiból. Az evangélikus levéltárak anyagában, de gyakran az egyházközségekben őrzött iratok között, sőt a világi levéltárakban is találunk forrásokat gyülekezeti iskolákról. Bár helyenként lehettek eltérések, de több, azonos korszakból származó iskolai irategyüttes segítségével már következtethetünk egy-egy időszak jellemzőire.
Gyerekkoromban nem voltam, hogy úgy mondjam, nagy olvasó. Míg öcsém szinte falta a Tarzan-könyveket, én szívesebben ütöttem el a szabadidőmet valami mással. Mindegy, csak olvasni ne kelljen! – gondoltam akkoriban, mígnem találkoztam a Nagy indiánkönyvvel. Szerelem volt első látásra, ahogy mondani szokás; szerelem volt első olvasásra, ahogy nem szokás mondani. Nem tudtam letenni, pedig a méretét tekintve igen súlyos könyvnek bizonyult. Bár néha csábított a gondolat, hogy abbahagyjam, nem tettem. Jól tettem. Nagyon lekötött Karl May fikciós világa, és mondanom se kell, a könyv olvasása után izgatottan vártam a filmes adaptációkat is. Az indiános filmek lelkes rajongójává és az olvasás ellenségéből az olvasás szerelmesévé váltam.
Új sorozatot indítottuk YouTube csatornánkon Evangélikus egyháztörténelem a múlt századi lelkészek életének tükrében címmel. A második részben Kendeh Kirchknopf György evangélikus lelkész gondolatait osztjuk meg, aki 1912. január 22-én született. A felvételt 1989-ben rögzítette a Zákeus Média Centrum.
2021-ben minden héten honlapunkon is közzétesszük az Örömüzenet – Lelki útravaló az év minden napjára című kötet vasárnapra írt elmélkedését. Adjon öt percet magának, hogy minden napja barátságosabb és teljesebb legyen!
Túrmezei Erzsébet 1912. február 14-én született. Az évfordulón D. Keveházi László nyugalmazott evangélikus lelkész gondolatait osztjuk meg.
Indulatos emberekből jóindulatúvá válni – emberfeletti akarat kell hozzá… Mi nem jóindulatú, hanem Jézus-indulatú, -lelkületű emberek lehetünk, ha munkatársává szegődünk, s megjelenik rajtunk Krisztus arca. Ötvened vasárnap Fil 2,5 alapján szól hozzánk Balogh Éva evangélikus lelkész.
A gyerekek kérdeznek. Jókat kérdeznek. Tele vannak kérdésekkel. Míg a felnőttek megszokták már, hogy a templomoknak tornyuk van, nem így volt ezzel Dani, a dorogi Zrínyi-iskola 5. osztályos tanulója. Mióta van a templomoknak tornyuk? Salamon idejében az akkor épült jeruzsálemi templomnak még nem volt. Lelkésze, Klimentné Ferenczy Andrea utánajárt, vajon hogyan alakultak ki a tornyos, csúcsos épületek, és a következőkre jutott.
„Az egyház diakónusi szolgálatot (hivatalt) tart fenn. […] A diakónusok lelki és szakmai közösséget alkotnak.” A fent idézett törvény világos jogi alapot ad ahhoz, hogy egyházunk szolgálati rendjében megjelenjen a diakóniai szolgáló közösség, amelynek a tagjai elköteleződés, képzés és püspöki felhatalmazás után állnak munkába, vagy addigi munkájukat más minőségben végzik tovább. E teológiai kérdést kívánjuk megvilágítani az alábbi tanulmánnyal.
Százhúsz éve, 1901. február 6-án született Ordass Lajos evangélikus püspök neve a rendszerváltásig tabunak számított, még saját egyházában is.
Emlékezve a százhúsz évvel ezelőtt született Ordass Lajos püspökre, eddig meg nem jelent beszélgetésekkel is felidézzük alakját. Dr. Boleratzky Lórándnak, a 2019-ben elhunyt evangélikus egyházjogásznak, egyetemi magántanárnak, az 1989-ben alakult Ordass Lajos Baráti Kör korábbi elnökének és Zászkaliczky Pál nyugalmazott evangélikus lelkésznek, az Ordass Lajos Baráti Kör egyik alapító tagjának visszaemlékezései Boda Zsuzsa újságírói archívumából származnak.
Az Evangélikus Élet magazinban új rovatot indítottunk útjára Népszerű teológia címmel. A havonta jelentkező sorozatban az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatói, a Lelkipásztor evangélikus lelkészi szakfolyóirat rendszeres szerzői egy-egy maguk által választott teológiai témát járnak körbe.
Ordass Lajos a második világháború utáni gondterhes időszakban, 1945. szeptember 27-én foglalta el püspöki tisztét a Bányai Egyházkerületben. A következő esztendőben január 15-én írt, az egyházkerületében szolgáló munkatársainak szóló levelét közöljük.
Százhúsz évvel ezelőtt született Ordass Lajos. Két alkalommal volt püspök két különböző nevű egyházkerületben, és mindkétszer az egyházellenes, kommunista államhatalom mozdította el tisztségéből. Életének és szolgálatának felidézéséhez – más források mellett – segítséget nyújtott az Aki mindvégig állhatatos maradt – Ordass Lajos, a mártírsorsú evangélikus püspök című, dr. Boleratzky Lóránd tollából született, az Ordass Lajos Baráti Kör gondozásában 2001-ben megjelent kötet.
2021-ben minden héten honlapunkon is közzétesszük az Örömüzenet – Lelki útravaló az év minden napjára című kötet vasárnapra írt elmélkedését. Adjon öt percet magának, hogy minden napja barátságosabb és teljesebb legyen!
Az élet farkastörvényén túllépve irgalmasságra hív Isten. A pozitív szándék és a jó cselekvése csak úgy lehetséges, ha észreveszem, hogy magam is irgalomból élek. Hatvanad vasárnap Mt 5,7 alapján szól hozzánk Andrejek-Györfi Judit evangélikus lelkész.
Új sorozatot indítunk Youtube-csatornánkon Evangélikus egyháztörténelem a múlt századi lelkészek életének tükrében címmel. Az első részben Botta István evangélikus lelkész gondolatait osztjuk meg. A felvételt 1992-ben rögzítette a Zákeus Média Centrum.
Fót – A 338 számú énekünk – Isten nékem erőm, bizodalmam – pentaton dallamrészletei ellenére, a szlovák evangélikusoktól örököltük. A Tranoscius éneke talán már a husziták énekkincsében is jelen volt, erre utal énekeskönyvünk jelzete, amely szerint első előfordulása az 1567-es Prágai graduálban van.
Életvégi döntések járvány idején címmel szervezett egész napos interdiszciplináris konferenciát az ELTE Állam és Jogtudományi Kara. A tudományos ülés középpontjában jogi, etikai, orvosi és teológiai oldalról is a COVID–19 világjárvány miatt fellépő kérdések álltak. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem részéről Orosz Gábor Viktor tartott előadást.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház