Solymár Gábor evangélikus lelkész 1976 és 1994 között Sárváron szolgált. A már nyugdíjas lelkész jelenleg írja visszaemlékezéseit. Tekintettel arra, hogy a Lutheránus Világszövetség budapesti nagygyűlésének idén emlékeztünk vissza a 35. évfordulójára, most az ehhez kapcsolódó éveket rendelkezésünkre bocsátotta publikálásra.
„Semmiért se aggódjatok…” (Fil 4,6a) Az aggodalom nem szűnő szorongássá fokozódhat: nem tudjuk, mi vár ránk a jövőben, ki vagyunk szolgáltatva nálunk nagyobb erők előre megjósolhatatlan kényének-kedvének. Sorsunk bármikor rosszra, vagy a jelenleginél rosszabbra fordulhat, minden óhajunk vagy akár tevőleges igyekezetünk ellenére is áldozataivá válhatunk különböző kedvezőtlen fordulatoknak. Nincs uralmunk a folyamatok felett, kicsúszik a kezünkből az irányítás.
Túróczy Zoltán Ne félj! című áhítatos könyvének gondolatait szeretnénk közreadni honlapunkon az evangélikus püspök hagyatékát gondozó Túróczy-hagyaték Alapítvány kérésére. Szentháromság ünnepe utáni tizenhetedik vasárnap.
Solymár Gábor evangélikus lelkész 1976 és 1994 között Sárváron szolgált. A már nyugdíjas lelkész jelenleg írja visszaemlékezéseit. Tekintettel arra, hogy a Lutheránus Világszövetség budapesti nagygyűlésének idén emlékeztünk vissza a 35. évfordulójára, most az ehhez kapcsolódó éveket rendelkezésünkre bocsátotta publikálásra.
A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium 1989 szeptemberében nyitotta meg újra a kapuit egyházi intézményként, Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium néven. Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspökkel, valamint fasori öregdiákokkal – Liptay György vegyészmérnökkel, egyetemi tanárral és Vitális György aranydiplomás geológussal – elevenítettük fel a régi Fasor szellemiségét, az újraindulás előkészítésének történetét és a gimnázium újranyitását.
Túróczy Zoltán Ne félj! című áhítatos könyvének gondolatait szeretnénk közreadni honlapunkon az evangélikus püspök hagyatékát gondozó Túróczy-hagyaték Alapítvány kérésére. Szentháromság ünnepe utáni tizenhatodik vasárnap.
Kezdetét vette a teremtés hete, melynek 2019-es témája a hála és felelősség, valamint a biológiai és ökológiai diverzitás védelme. A téma aktuálisabb, mint valaha, és nem is éri meglepetésként az embert, hiszen az elmúlt évben fokozottan feléledt a társadalomban a környezettudatosság utáni érdeklődés. Azonban ez sokaknál inkább pánikérzettel társul, mintsem tenni akarással. Vajon hajlandók vagyunk belátni saját felelősségünket és valóban a tettek mezejére lépni, vagy hagyjuk, hogy félelemeink megbénítsanak, és a közönyösség, esetleg a látszatmegoldások felé indulunk? Képesek vagyunk teljes fordulatot venni, ami kényelmetlenséggel és lemondásokkal is jár? Vagy elengedjük a fülünk mellett a sürgető üzenetet?
Közreadjuk a világszerte használt „Season of Creation 2019 Prayer” ökumenikus magyar fordítását. Bátorítunk minden közösséget, hogy Teremtés heti alkalmaikon mondják el együtt ezt a közös imát.
Az egyház a lelkipásztori ellátásából nem hagyhatja ki az intézményes közösségeket sem. A katonák közötti lelkipásztori tevékenység az egyházi misszió egyik speciális, mégsem új keletű területe. A magyar tábori lelkészet történetének bemutatásakor megannyi időszakot, történelmi kort átfogó, változó szolgálatot kell összefoglalni. Ez az írás csupán rövid történeti áttekintés a kezdetektől a ténylegesen szervezetté alakulás folyamatáig Borovi József hittudós professzornak A magyar tábori lelkészet története című könyve alapján.
Túróczy Zoltán Ne félj! című áhítatos könyvének gondolatait szeretnénk közreadni honlapunkon az evangélikus püspök hagyatékát gondozó Túróczy-hagyaték Alapítvány kérésére. Szentháromság ünnepe utáni tizenötödik vasárnap.
Solymár Gábor evangélikus lelkész 1976 és 1994 között Sárváron szolgált. A már nyugdíjas lelkész jelenleg is írja visszaemlékezéseit, amelyekből most a Lutheránus Világszövetség budapesti nagygyűléséhez kapcsolódó éveket rendelkezésünkre bocsátotta publikálásra, tekintettel arra, hogy idén emlékeztünk meg annak 35. évfordulójáról.
Solymár Gábor evangélikus lelkész 1976 és 1994 között Sárváron szolgált. A már nyugdíjas lelkész jelenleg írja visszaemlékezéseit, amelyekből tekintettel arra, hogy a Lutheránus Világszövetség budapesti nagygyűlésének idén emlékeztünk vissza a 35. évfordulójára, így most az ehhez kapcsolódó éveket rendelkezésünkre bocsátotta pulikálásra.
Túróczy Zoltán Ne félj! című áhítatos könyvének gondolatait szeretnénk közreadni honlapunkon az evangélikus püspök hagyatékát gondozó Túróczy-hagyaték Alapítvány kérésére. Szentháromság ünnepe utáni tizennegyedik vasárnap.
A török hódoltság korában számottevően megfogyatkozott lakosságú Fejér vármegyében a 18. században jelentős betelepítések történtek. A döntően római katolikus telepesek megjelenésével a felekezeti megoszlás megváltozott, ugyanis a korábban szinte teljesen protestáns vallású vármegyében a reformált egyházak híveinek aránya a század végére az összlakosság mintegy harmadára esett vissza. Az új telepesek között kis számban protestánsok is előfordultak. Írásunkból három 18. században újratelepült község evangélikusainak hasonló problémáira, hitéletük kezdeti nehézségeire derül fény.
Túróczy Zoltán Ne félj! című áhítatos könyvének gondolatait szeretnénk közreadni honlapunkon az evangélikus püspök hagyatékát gondozó Túróczy-hagyaték Alapítvány kérésére. Szentháromság ünnepe utáni tizenharmadik vasárnap.
Jézus ebben a kérdésben nemcsak az ember lelkéről, hanem az ember életéről, egész valójáról beszél. A haszon és nyereség szavak pedig az üzleti életből vett kifejezések. Ezzel a mondattal tulajdonképpen azt állítja, hogy a legnagyobb nyereség is kevesebb, mint maga az élet, mert ha az életet elveszíti valaki, a nyereséget sem élvezheti. Különben is, ha arról van szó, hogy az életét mentse az ember, minden árat képes megfizetni azért. A mennyei életet, az Istennel való közösséget viszont nem lehet megvenni semmilyen áron, ugyanakkor érdemes kockára tenni érte mindent.
Túróczy Zoltán Ne félj! című áhítatos könyvének gondolatait szeretnénk közreadni honlapunkon az evangélikus püspök hagyatékát gondozó Túróczy-hagyaték Alapítvány kérésére. Szentháromság ünnepe utáni tizenkettedik vasárnap.
Manapság már mindenki lehet szinte mindennek a „keresztanyja-keresztapja”, nem ritkaság, hogy egy-egy üzemeltetési gondokkal küszködő állatpark vagy kutyamenhely ajánl vagy kér keresztszülőséget gondozottjai számára. Így aztán többnyire még köztudott, hogy ez a vállalás valamiféle kötelezettséggel párosul. De milyen feladatokra bólint rá valójában a leendő keresztszülő, aki vállalja a felkérést?
Luther Márton mondásait, elmés megjegyzéseit, fejtegetéseit adta közre az interneten, a legismertebb közösségi felületen 2015-ben elindult, Luther megmondja elnevezésű oldal; ez év júliusáig mindennap egy-egy idézet vagy Lutherrel és a kereszténységgel kapcsolatos bejegyzés jelent meg itt. Az oldal anyagát az Asztali beszélgetések című kötet adta, amely a Luther Kiadó Luther Válogatott Művei című sorozatában jelent meg. Jó hír a Luther-rajongóknak, hogy a sorozatban idén ősszel napvilágot lát két újabb kötet: a Galata-levél és a Felelősség a társadalomért című munka. Összeállításunkban kedvcsináló gyanánt olyan szövegrészletek olvashatók, amelyeket Luther Márton a személyes életével kapcsolatban, házasságáról, feleségéről, Kathatrina von Boráról, családjáról, gyermekeiről mondott.
„Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet vesz az ember, és elvet a szántóföldjébe. Ez ugyan kisebb minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között.” (Mt 13,31–32) Kondor Péter igehirdetése elhangzott a Deák téri evangélikus templomban a 2019. június 3. és 9. között rendezett 30. budapesti Bach-héten.
Egy új tanév kezdetén mindig izgalmat jelent az órarend közzététele. Hatványozottan érvényes ez egy régi-új iskola indulására. Lássuk most, hogy az ünnepségsorozaton mely tantárgyak íródtak be egy képzeletbeli ellenőrzőbe.
Túróczy Zoltán Ne félj! című áhítatos könyvének gondolatait szeretnénk közreadni honlapunkon az evangélikus püspök hagyatékát gondozó Túróczy-hagyaték Alapítvány kérésére. Szentháromság ünnepe utáni tizenegyedik vasárnap.
A Bibliából ismeretes, hogy a negyvenes szám általában a nehéz, ítéletes, böjtös időszakokra jellemző. A negyvennapi eső Nóénál, a negyvenéves pusztai vándorlás Kánaán felé, melyet Mózes már nem élt túl, vagy Jézus Krisztus negyvennapos böjtje, hogy csak párat említsek. A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumnak is – 1952 és 1989 között – volt egy ilyen, közel negyvenesztendős korszakasza.
Idén engem ért a baráti és megtisztelő felkérés, hogy a júliusban Tusnádfürdőn megrendezett negyedik Köz-Ép-Pont erdélyi evangélikus ifjúsági találkozó igei felvezetőit megtartsam. A fesztivál programpontjait ugyan ismertem, de nem volt további közös egyeztetés a szervezőkkel – az áhítatok textusválasztásában, kidolgozásában teljesen szabad kezet kaptam…
Az evangélikus egyház pótolhatatlan értékeit őrzik a gyűjteményei. Vajon mit tudunk utódainkra hagyományozni? Meglévő és veszendő értékeinket meg tudjuk-e menteni? E kérdésekre válaszként az Evangélikus Országos Gyűjtemény (Levéltár, Könyvtár, Múzeum) 2017–2019 közötti gyarapodásának néhány példájával szeretnénk arra buzdítani egyházunk híveit, hogy egyháztörténeti értékeiket, egyházi fotóikat bízzák egyházi közgyűjteményeinkre.
Túróczy Zoltán Ne félj! című áhítatos könyvének gondolatait szeretnénk közreadni honlapunkon az evangélikus püspök hagyatékát gondozó Túróczy-hagyaték Alapítvány kérésére. Szentháromság ünnepe utáni tizedik vasárnap.
Lehet-e, tudhatunk-e olyan embert szeretni, akivel nemcsak nem értünk egyet, hanem tudjuk róla, hogy a békességünkre, javainkra vagy egyenesen az életünkre tör? Jogos-e az a parancs, mely mégis ezt várja el tőlünk? Mennyire kell ezt elfogadnunk? Korunk talán egyik legkevésbé emlegetett teológiai fogalma az ellenségszeretet. Mit kezdünk vele, ha őszintén bevallva sokszor nemhogy az ellenség iránti szeretet, de a vendégszeretet, sőt még a szűk családi szeretet sem sugárzik át az életünkön?
Idén is összejöttünk, egykori kőszegi gimnazista osztálytársak, egy nem kerek évfordulóra Kőszeghegyalján, Bozsokon. Negyvenhét év után először most úgy, hogy ki-ki hozhatta magával a házastársát, családtagját is. A bearanyozódott gimnazistaidőről szóló nosztalgiázás így egészségesen csökkent, többet beszéltünk a máról, és kevesebbet magasztaltuk fiatalságunk nagy tetteit. Jobban odafordultunk egymáshoz. Az igazi meglepetés azonban nem ez volt számomra, hanem egy „beszólás”.
Még ma is felcsillan azoknak a szeme, akik részesei lehettek, ha szóba kerül közöttük a harmincöt évvel ezelőtti esemény, a Lutheránus Világszövetség hetedik, 1984-ben Budapesten tartott világgyűlése. Különösen emlékezetes a megnyitó és a záró istentisztelet, amelyet a frissen felépült, de azóta tűzvészben elpusztult Budapest Sportcsarnok fogadott be.
Az Útmutató mai igéje Zakariás próféta könyvéből szól hozzánk, és a virágvasárnapi eseményeket eleveníti fel: „Örvendj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán.” A középkor évszázadaiban ez a bibliai kép és a hozzá kapcsolódó ünnep sajátos szobor megalkotására ösztönözte a szobrászokat.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház