Skip to main content

Kultúra

Evangélikus egyházzene

Az evangélikus teológia és hagyományaink is kiemelt helyet adnak a zenének. „Mert a zene Isten adománya és ajándéka, nem pedig emberi vívmány. […] A teológia után a zenének adom a második helyet és a legnagyobb dicsőséget” – írja reformátorunk, Luther.

Az evangélikus istentiszteletek magától értetődő része az egyházzene, amelyet az évszázadok alatt magasan képzett kántorok irányítottak. A kántor felel a gyülekezet zenei életéért, egy személyben karvezető, orgonista, tanár, énekes és zeneszerző. Érthető, hogy a 16–18. század legnagyobb zeneszerzői közül igen sok kántorként szolgált: Johann Walter, Michael Praetorius, Heinrich Schütz, Dietrich Buxtehude és a zenetörténet legnagyobb mestere, Johann Sebastian Bach is, akinek művészetében egyesül a hitvallásosság és az egyéni kegyesség hangja, a hagyományok iránti tisztelet és a legkorszerűbb zenei nyelv használata. A romantika korában Felix Mendelssohn és Johannes Brahms gazdagította leginkább az evangélikus zenét. Magyar területről említhető a 17. századi Andreas Rauch (Sopron) és Zacharias Zarewutius (Bártfa), a 20. századból Sulyok Imre és Szokolay Sándor zeneszerzői munkája. Kortársuk, Trajtler Gábor orgonaművész, lelkész szervezte és fogta össze az egyházzenei feladatokat a szocializmus éveiben. Munkatársai közül id. Fasang Árpád, Rezessy László és Csorba István emelhetők ki. A politikai átrendeződés óta egyházunk igyekszik újra kiépíteni gazdag zenei életét, amelyben a régi értékek tisztelete és a korszerű zenei újítások is helyet kaphatnak.

A gyülekezeti munkában jól használható zenei kiadványok ismertetése itt érhető el.
A kántoroknak szóló, egyházi ünnepek rendjéhez igazodó segédanyag itt érhető el.

Az evangélikus templomi zene része:

  • a korál, azaz az egyszólamú gyülekezeti ének (általában orgonakísérettel):
    • énekeskönyv-kiadások 1536-tól;
    • mai törzsanyagunk a 16–17. századi magyar anyag, a német korálok fordításai és a szlovák kegyesség énekei, az úgynevezett Tranoscius-énekeskönyv (a 2020-as énekeskönyv-kiállítás anyaga itt érhető el);
    • hivatalos énekeskönyvünk az 1982-ben megjelent Evangélikus énekeskönyv, amely digitálisan itt érhető el;
  • a liturgikus ének (magyar nyelvű gregorián):
  • az orgonazene (kíséret, énekfeldolgozás, önálló művek):
    • jellegzetes műfajok: korálelőjáték, korálvariáció, prelúdium, toccata, fúga;
    • az úgynevezett korálkönyvek tartalmazzák az énekkíséreteket;
    • legnagyobb orgonáink Sopronban, Békéscsabán, Nyíregyházán és a budapesti Deák téri templomban találhatók;
  • és az énekkari művek (a capella, orgonakísérettel, zenekarral, esetleg szólistákkal):
    • jellegzetes műfajok: evangéliumi motetta, templomi koncert, kantáta, passióoratórium;
    • a budapesti Deák téri evangélikus templomban 1904 óta működik a Lutheránia Ének- és Zenekar, amely feladatának tartja a Bach-tradíció folyamatos fenntartását (a Kossuth-díjas Kamp Salamon vezetésével 1990 óta évente megrendezik a budapesti Bach-hetet);
    • az Oroszlányi Evangélikus Kórus és Zenekar 1962 óta szolgál rendszeresen oratorikus művek előadásával, alapítója és vezetője 1995-ig Nagy Dániel volt, jelenleg Milán Zoltánné Nagy Gizella a karnagy;
    • szinte minden nagyobb gyülekezetben működik énekkar vagy kamarakórus, érdemes bekapcsolódni a munkájukba, több helyen hangszeres együttes is szolgál, a fúvószenekarok külön munkaágat képviselnek, évenként tartanak tábort Kismányokon.

Az 1950-es években megszüntették a fizetett kántori állásokat (a kántortanítók munkáját), azóta önkéntesek és részmunkaidőben dolgozók látják el a szolgálatot. Képzési lehetőségek:

A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) egyházzenét koordináló szervezete az MEE Egyházzenei Bizottsága (2007 óta elnöke Kendeh Gusztáv), amely – a prioritások meghatározása mellett – pályázatokkal is segíti a gyülekezetek egyházzenei tevékenységét.

kultura egyhazi konnyuzene

Evangélikus könnyűzene

Az evangélikus könnyűzenének évtizedes hagyományai vannak egyházunkban: már a hatvanas években megjelentek az ifjúsági alkalmakon, találkozókon a keresztény gitáros ifjúsági énekek. Napjainkban a családi és gyermek-istentiszteleteknek már természetes eleme a könnyűzenei hangszerekkel kísért korál és ifjúsági ének. Két jelentős ifjúsági énekfüzet jelent meg a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség (Mevisz) gondozásában: az Új ének (1998) és a Zarándokének (2009), amely a linkre kattintva applikáció formájában is letölthető.

Az istentiszteleti szolgálatok eredményeként egyre több olyan együttes alakult, amely a saját dalait és feldolgozásait adja elő koncertjein. E koncertek és szolgálatok által egyre többen kerültek közel az evangélikus egyházhoz. Kiemelendő a kétévente megrendezett Szélrózsa evangélikus ifjúsági találkozó, ahol az ötnapos fesztivál keretében több tucat keresztény könnyűzenei koncert hallgatható.

2021-ben megalakult az önkéntes alapon szerveződő E-hangműhely, az MEE könnyűzenei stúdiója, amely azzal a céllal jött létre, hogy az evangélikus egyház évtizedes könnyűzenei hagyományára építve szakmailag segítse az evangélikus és az evangélikussághoz közel álló kezdő és haladó könnyűzenészeket. A szakmai segítség mellett célként szerepel a támogató lelki közösség kialakítása a könnyűzenei szolgálatot végzők között.

Evangélikus Országos Gyűjtemény – nem csak evangélikusoknak

kultura eol

Az Evangélikus Országos Gyűjteményt (EOGY) az MEE 2017-ben alapította az evangélikus levéltár (1812), könyvtár (1921) és múzeum (1979) integrálásával. Ezzel a reformáció indulásának jubileumán hitet tett amellett, hogy a jövő egyházát nem lehet felépíteni a múlt ismerete nélkül.

A széles nagyközönség számára is nyitott gyűjtemény a szakszolgáltatások mellett közművelődési és pedagógiai programokkal, tudományos és népszerűsítő előadásokkal vár minden érdeklődő látogatót. A Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT) és a Hungaricana közgyűjteményi portál felületein ingyenesen elérhetővé teszi egyre gyarapodó digitális tartalmait.

Evangélikus Országos Levéltár

Az Evangélikus Országos Levéltár (EOL) az MEE központi levéltára, egyben az evangélikus egyháztörténet egyik kiemelkedő gyűjteménye. Leg­na­gyobb kincse Luther Márton 1542-ből származó, eredeti végrendelete.

Az EOL iratai:

  • országos, egyházkerületi (püspöki) és egyházmegyei (esperesi) egyházigazgatási iratok;
  • evangélikus iskolákhoz (a teológiákhoz, valamint a budapest-fasori és a Deák téri gimnáziumhoz) kapcsolódó dokumentumok;
  • egyházi egyesületek és intézmények (Fébé-diakonisszák, a protestáns árvaház, valamint az Országos Luther Szövetség) anyagai;
  • hagyatékok és személyi iratok.

Az EOL-ban őrzött gyűjtemények: egyházlátogatási jegyzőkönyvek, ordinációs életrajzok, tervek, fotók és gyászjelentések.

kultura eok

Evangélikus Országos Könyvtár

Az úgynevezett egyetemes levéltárban 1812-től kezdve könyveket is őriztek. Az első nagyobb könyvadományt József nádor felesége, Mária Dorottya főhercegnő ajándékozta az evangélikus egyháznak. A történelmi események – a felvidéki könyvtárak elveszítése és az 1945 utáni államosítások –, valamint az ajándékozások, lelkészi hagyatékok hozzájárultak a fokozatosan gyarapodó könyvanyag önálló könyvtárrá válásához. Az egykori Luther-Könyvtár és Múzeum 1921-től kezdve gyűjtötte az evangélikusság múltjára vonatkozó irodalmat. Teljes könyvtári hagyatékokkal és az államosított iskolák könyvtártöredékeivel bővült tovább a gyűjtemény. Az Evangélikus Országos Könyvtár (EOK) anyaga ma mintegy 120 ezer kötetből áll.

Az EOK muzeális különgyűjteményei:

  • Podmaniczky–Degenfeld Könyvtár (1891–1929),
  • Radványszky Béla sajókazai könyvtára (1863–1949),
  • a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium könyvtártöredéke (1823–1952),
  • régi és ritka könyvek gyűjteménye,
  • Tranoscius-gyűjtemény,
  • Esterházy Péter és Gitta Könyvtár (2020).

Az EOK szolgáltatásai: helyben olvasás, könyvtárközi kölcsönzés, tájékoztatás, internet- és adatbázis-használat, elektronikus katalógusok és a Podmaniczky–Degenfeld Könyvtár bemutatása csoportoknak.

kultura eom

Evangélikus Országos Múzeum

Új szemlélet – új üzenet – új kiállítás: az Evangélikus Országos Múzeum (EOM) 2016-ban létrehozott állandó kiállításán megismerkedhetnek a látogatók a magyarországi evangélikussággal. A Luther öröksége cím elkötelezettséget, kultúrát, hitet, toleranciát, áldozathozatalt, önreflexiót takar, és azt a sokszínűséget, amely a hazai lutheránusok sajátja. A három metafora – főtér, templom, ház – három megközelítési módot jelent, és lehetőséget nyújt a személyes elbeszélés megtalálására.

A kiállítás egyik önálló egysége a zsidómentésben részt vállalt lelkészek, Sztehlo Gábor és Keken András emlékére kialakított óvóhely.

A kiállítási térben eszközölt digitális fejlesztések 2017-ben ICOM-díjat kaptak, a múzeum pedig 2018-ban elnyerte a Pulszky Társaság által alapított Az Év Múzeuma díj különdíját.

Egyházközségi gyűjtemények

A 16. századtól kezdődően egyházközségekben és iskolákban őrizték a gyűjteményi anyagokat. Az evangélikus egyház majd minden egyházközsége őriz műtárgyakat, ma is rendelkezik saját levéltárral és könyvtárral. Közöttük kiemelkedő gyűjtemények is találhatók, amelyek kutatóhelyként működnek, és munkájukat az MEE Gyűjteményi Tanácsa felügyeli. Az egyházmegyénként választott gyűjteményi felelősök az egyházközségi gyűjteményeket (muzeális kegytárgyak, anyakönyvek, levél- és könyvtárak) érintő változásokról beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Az MEE Gyűjteményi Tanácsa fontos értékőrző tevékenysége keretében minden évben pályázatot ír ki az egyházközségek számára levéltárak, könyvtárak rendezésére, anyakönyvek, liturgikus eszközök, oltárképek restaurálására. Kezdeményezheti különleges értéket képviselő gyűjteményi tárgyak (könyvtári vagy levéltári anyagok, kegytárgyak) védetté nyilvánítását, illetve a biztonságos és szakszerű őrzés érdekében – a tulajdonjog tiszteletben tartásával – a gyűjteményi anyag biztonságos helyre való elszállítását és őrzését. A közelmúltban történt meg az MEE Gyűjteményi Tanácsának szervezésében az evangélikus egyházközségek összes anyakönyvének digitalizálása és kutathatóvá tétele.

Evangélikus egyházközségekben gondozott szakgyűjtemények:

Muzeális iskolai könyvtárak:

kultura luther kiado

Evangélikus könyv- és lapkiadás

A Luther Kiadó az MEE könyv- és lapkiadással, valamint médiaszolgáltatással foglalkozó szervezete, amelynek kiadványai között nemcsak teológiai művek szerepelnek, hanem egyebek mellett folyóiratok, lelkiségi olvasmányok, hittankönyvek, szépirodalmi, ismeretterjesztő, tudományos, kulturális, művészeti, gasztro-, illetve a gyermek- és ifjúsági irodalom körébe tartozó kötetek, hangzó, videó-, valamint digitális anyagok is. Saját kiadványaink mellett más kiadók könyvei, valamint kézműves ajándéktárgyak, írószerek is megvásárolhatók a kiadó webáruházában és könyvesboltjában, amely széles választéka mellett finom kávékülönlegességekkel, továbbá könyvbemutatókkal is várja látogatóit az MEE székházában (1085 Budapest, Üllői út 24. szám alatt).

A kiadó gondozásában jelenik meg kéthetente az Evangélikus Élet című színes magazin, amely közel kilenc évtizede látja el hírekkel és beszámolókkal olvasóit, és már digitális formában is elérhető. Célja, hogy generációkon és kegyességi irányzatokon átívelve tartalmas olvasnivalót kínáljon minden érdeklődő számára.

Szintén a Luther Kiadó gondozza a Lelkipásztor evangélikus teológiai szakfolyóiratot, amelyet az MEE 1925-ben alapított lelkészi kezdeményezésre, és a kor követelményeivel lépést tartva mára már digitálisan is olvasható. Ez a kiadvány elsősorban a teológiai tudományok iránt nyitott és fogékony olvasók számára kínál tudományos és ismeretterjesztő írásokat.

A Credo magazin egyházunk kulturális folyóirata, amely negyedéves megjelenésével egy-egy aktuális témát állít fókuszba. A lap szerkesztői bíznak abban, hogy a keresztény értelmiségiek által megfogalmazott gondolatok másokat is segítenek a számukra fontos kérdések továbbgondolásában. A hasábokon megszólaltatott teológusok, írók és gondolkodók szavain keresztül a magazin kutatja, gyűjti, őrzi, közreadja és közkinccsé teszi az evangélikus értékeket. (A digitálisan olvasható változatáról itt lehet tájékozódni.)

2015-ben indult a KötőSzó evangélikus felület, amely mára az egyik legolvasottabb keresztény tartalmú blog lett Magyar­országon. Hetente többször jelennek meg rajta különböző szerzőktől változatos egyházi, közéleti, lelki, ismeretterjesztő és egyéb írások, videós tartalmak és podcastok, amelyekben a megszólalók rendszerint társadalmi kérdéseket fejtegetnek keresztény szemmel.

A könyv- és folyóiratkiadás mellett az Evangélikus Információs Szolgálat további tevékenységi körei is a Luther Kiadó égisze alatt folynak: az Evangélikus.hu honlapnak, a központi közösségi média felületeinek, illetve a Kossuth és a Mária rádióban sugárzott evangélikus műsoroknak a szerkesztése, valamint az Evangélikus.hu telefonos applikáció üzemeltetése.

Asztali beszélgetések – kulturális beszélgetéssorozat

„Szellemi-kulturális hídépítés egyház és világ között” – így lehetne összefoglalni az Asztali beszélgetések elnevezésű kulturális beszélgetéssorozatot, amely attitűdjében a lutheri hagyományra utal. A reformátor rendszerint asztaltársaság körében vitatta meg tanítványaival a kor időszerű társadalmi, etikai és világnézeti kérdéseit. E mai beszélgetések szervezői korunk művészeti és szellemi életének kiválóságait kérik fel párbeszédre, egyházi résztvevőkkel egy asztalhoz leülve. A sorozat ötletgazdája és szervezője, Galambos Ádám evangélikus teológus és a program szervezői vallják, hogy a párbeszéd a különböző nézetek találkozására, mérlegelésére, egy szélesebb perspektíva kialakítására adatott lehetőség.

Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány 2004 októberében Győrött indult, és a kezdeményezés Sopronban és Mosonmagyaróváron is hamar folytatásra talált. A fővárosban a Petőfi Irodalmi Múzeum mellett többek között a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria biztosít helyszínt a rendezvények számára.

Az eltelt évek alatt a beszélgetőtársak számos társadalmi témára reflektáltak, ilyenek voltak többek között a hajléktalanság problémája, a holokauszt traumája, az emlékezetkultúra megítélése és a kortárs művészet aktuális kérdései, ezenkívül az Asztali beszélgetések keretében zsidó–keresztény és iszlám–keresztény disputára is sor került.

Mára a disputákon kívül estek, kiállítások és egy könyvsorozat is köthető a rendezvényekhez. A Luther Kiadó együttműködésével megjelentetett kiadványok, az Asztali beszélgetések kötetsorozat és az Elvégeztetett című, Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája előtt zajló ökumenikus tárlatvezetéseket csokorba foglaló gyűjtemény éppúgy egyszerre szólnak hívőnek és nem hívőnek, mint az Imák Auschwitz után című tárlatról készült képeskönyv és az Ámos Imre és a 20. század című, kortárs összművészeti kiállítást megelevenítő kötet. Utóbbi tárlatot nemcsak több hazai városban, hanem Szlovákiában, Németországban és Lengyelországban is bemutatták, látogatottsága meghaladta az ötvenezer vendéget.

Az Asztali beszélgetések eddig több mint háromszázötven rendezvényt tud maga mögött. A párbeszéd világi résztvevői voltak többek között Kertész Imre, Jókai Anna, Esterházy Péter, Takács Zsuzsa, Vizi E. Szilveszter, Vásáry Tamás, Lovász László, Nádasdy Ádám, Röhrig Géza, Szabó T. Anna és Závada Pál is.

Az Asztali beszélgetések eseményei a Facebookon és a YouTube-on is követhetők.