„Amikor áldást mondunk a kenyér felett, megszülethet szívünkben a hála, ami összekapcsol az Élet forrásával, teremtő Atyánkkal”. Gáncs Péter nyugalmazott evangélikus püspök jegyzete a Kossuth Rádió Evangélikus félórájában, 2019. augusztus 19-én hangzott el.
Több mint kétszáz embert kérdeztek meg a Reformatus.hu munkatársai arról, szerintük milyen a jó lelkész. A legtöbben az őszinteséget tartották a legfontosabb tulajdonságnak, utána szorosan, egyszázaléknyi különbséggel állt az elfogadás, a képzeletbeli dobogó harmadik helyére pedig a hitelesség került. E kutatástól ösztönözve a Kötőszó blog evangélikus fiatalokat kérdezett: szerintük milyen a jó lelkész?
A győri evangélikus iskolai oktatás egyidős a gyülekezettel (16. század). A fejlődést ugyan megakasztotta, amikor Mária Terézia királynő 1749-ben megtiltotta a győri evangélikusok szabad vallásgyakorlatát (ekkor a gyülekezet templom és iskola nélkül maradt), de II. József türelmi rendeletét követően újraszerveződött a gyülekezet. Ekkor építették a templomot, a paplakot, a tanítólakást, az iskolát, és 1783-ban a győri evangélikus gyülekezet központi elemi iskolája – a szabadhegyi népiskola „anyaintézménye” – megkezdte a működését.
Az Útmutató mai igéje Zakariás próféta könyvéből szól hozzánk, és a virágvasárnapi eseményeket eleveníti fel: „Örvendj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán.” A középkor évszázadaiban ez a bibliai kép és a hozzá kapcsolódó ünnep sajátos szobor megalkotására ösztönözte a szobrászokat.
Augusztus 20-a államalapításunk ünnepe. Alábbiakban Jókai Anna Ima Magyarországért versét tesszük közzé, valamint azt a felvételt, melyen Kocsár Miklós és Jókai Anna alkotását Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy vezénylésével a Pro Musica Leánykar adja elő.
Simaházát, ha ma a térképen keressük, nem találjuk. A faluból 1974-ben elköltözött az utolsó lakó is. Ma egyetlen épület jelzi a kiürült falu emlékét, az evangélikus harangláb. Heinrichs Eszter jegyzete egy eltűnt településről.
„Azt hiszem, a világ okos emberek nagy hahotája közepette fog elpusztulni, akik azt fogják hinni, hogy mindez csak vicc” – fogalmazott Søren Kierkegaard dán teológus 1841-ben. Ha ma minden jel katasztrófára utal, miben reménykedjünk keresztyénként az ökológiai krízisek időszakában?
Bencze András, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettesének gondolatai az Evangélikus Élet magazin Égtájoló című rovatából.
Három gyerekkel elég komoly gondjaink lettek a takarókkal. A lányaink ugyanis rászoktak, hogy éjszaka „anya, félek!” szöveggel átzarándokolnak a mi ágyunkba. Nos, bár ez a természetes születésszabályozás tökéletes módszere volt, járt némi kényelmetlenséggel. Fekhelyünk ugyanis nem növekedett együtt a kicsinyekkel. Így egyre többször fordult elő, hogy ötünk alatt már siralmasan nyöszörögtek a rugók, a széleken le-legurult valamelyikünk, a takarókon meg valahogy nem tudtunk jól megosztozni az alvó csemetékkel.
„Az idén a magyarok 62 százaléka tervez nyaralást. A legtöbben (35 százalék) július második, valamint augusztus első felében (22 százalék)” – írta nemrégiben egy napilap, a 18–59 éves korosztály körében végzett reprezentatív kutatás eredményeit ismertetve.
A művészettörténeti kutatásban mára elterjedt az a felismerés, hogy nem véletlen az, hogy a Németország és Hollandia területén álló evangélikus templomokban több középkori emlékanyag – liturgikus felszerelés – maradt meg épen, mint más felekezetű templomokban. Az ok egyszerű: a régiségek megőrzése kifejezi a kontinuitást, a folytonosságot az apostoli egyház és az evangélikus egyház között. Ennek megfelelően – a lutheri tanításon alapulva – az evangélikusság mindig is megvédendő örökségként tekintett az elődeitől reá hagyott értékeire: ezt láthatjuk az erdélyi templomokra tekintve is.
Szarvason minden van! Sokszor mondják ezt rólunk, és nem ok nélkül, hiszen az evangélikus egyház szinte minden szolgálati ága fellelhető a szarvasi intézményekben és a gyülekezetekben is. Igaz ez az oktatásnevelés területén: az óvodától az iskolán át a gimnáziumig, sőt a népfőiskoláig. De majdnem az összes szociális szolgálat is megtalálható nálunk, és a gyülekezetek is sok dologgal foglalkoznak. Úgy gondoljuk, ez így van rendjén.
Lloyd C. Douglas (1877–1951) az egyik legnépszerűbb amerikai író, evangélikus lelkipásztor. 1942-ben megjelent regényének címe utalás arra, hogy a kereszten szenvedő Jézus köntösére sorsot vetettek a római katonák (vö. Mt 27,35; Mk 15,24; Lk 23,34; Jn 19,23–24). Így teljesedett be a Zsoltárok könyvének jövendölése: „Elosztották maguk között ruháimat, és köntösömre sorsot vetettek” (Zsolt 22,19).
A Bibliában időről időre olvashatunk hazugságról. Az emberi jellem gyengeségéről tanúskodna mindez? Nem feltétlenül. Olykor van, hogy a valótlant maga Isten teszi lehetővé. Lehetséges ez? Hiszen a Tízparancsolatban ez áll: „Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot!” Bibliai barangolás a hazugságok mentén.
Luthernek a hivatás, és elsősorban a világi hivatás témáját érintő írásai között A katona hivatásáról című könyve a legismertebb. Ehelyett most egy kevésbé ismert prédikációjából idézek, amely a Házi postillák kötetben olvasható. Ez a Szentháromság ünnepe utáni 5. vasárnap evangéliuma – Péter nagy halfogása (Lk 5,1–11) – alapján elmondott igehirdetésének lejegyzett változata. Luther ebben az egyházi és a világi hivatás kérdését egyaránt érinti.
Az M5 Püspökkenyér mostani adásában Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita és Steinbach József református püspök beszélgetett. A püspökök először a lelkészszentelésekről (ordináció) beszélgettek, majd a Holdra szállás 50. évfordulója kapcsán folytattak eszmecserét.
Van, hogy nehéz eljutni a templom ajtajáig. Van, amikor úgy tűnik, hogy csak elég elhaladni mellette, bekukucskálni a kulcslyukon. Aztán előfordul, egyszer csak úgy érzi magát az ember, be kell menni. Visz a kíváncsiság, az érdeklődés, milyen lehet odabenn? És van, amikor egyszerűen a saját lelkünk visz be. Ott kell lenni, le kell ülni. Csendet keresünk. Valami más csendet. Már nem a magunk csendjét keressük, nem a magány csendjét, hanem a templom csendjét, és olyan is van, aki az Isten csendjét keresi. A Szent erőterét, a Szent hangját, a Szent szeretetét és kegyelmét.
Az Operation World szerint 2020-ra az evangéliumi keresztyénség nyolcvan százaléka a világ déli részén lesz található. Ez Latin-Amerikát, Afrikát és Ázsiát jelenti.
A Harmat Kiadó nemrégiben interjúkötetet jelentetett meg Hit a vezetésben – 10 inspiráló beszélgetés címmel, amelyben a megszólalók többek között olyan kérdésekre kerestek választ, mint „Lehet-e hívő emberként megalkuvás nélkül üzleti sikereket elérni a mai Magyarországon? Van-e mód a beosztottak személyes fejlődését, sőt a társadalmi hasznosság szempontjait is figyelembe véve üzletileg eredményes vezetővé válni?”
Stefan Paas holland református missziológus Az utolsó idők munkásai című könyve arra keresi a választ, hogy gyülekezeteink miként tudnák integrálni a hitre jutott embereket. Látása szerint az egyházak többségének meg kell változnia ahhoz, hogy Istennek a világgal kapcsolatos erőfeszítését hűségesen visszatükröze. Sokféle útja van annak, hogy egy gyülekezet a maga módján missziói legyen. Azok az egyházak, amelyek elsősorban trükköket és tippeket keresnek, nem fognak eljutni a szükséges megújulásig.
Az Oscar-díjas angol filmrendező abszurd alaphelyzetre építette legújabb alkotását: egy baleset és egy globális áramkimaradás folytán a főhős az egyetlen a világon, aki emlékszik a legendás brit zenekar, a The Beatles dalaira. A nem átütő zenei tehetséggel megáldott énekes-gitárosdalszerző fiatalember idővel ráeszmél az ebben rejlő lehetőségre…
Az Alkonyat (eredeti címén: Twilight) egy 2008-ban bemutatott amerikai film, amely Stephenie Meyer azonos című regényéből készült. A nagy sikerű könyvet eddig húsz nyelvre fordították le, és számos díjjal dicsekedhet. Nálunk is kultusza van, ahogy a világ minden táján. Az amerikai írónő üstökösként robbant be az amerikai irodalmi elitbe úgy, hogy tinédzserek és felnőttek millióit hódította meg. Népszerűsége a hollywoodi sztárokéval vetekszik. A sikerszéria folytatódott, az Alkonyatot hamarosan további részek követték.
A magyar tudománytörténet legkiválóbb katonatudósainak egyike Markó Árpád. 1999 óta a Hadtörténeti Intézet és Múzeum falán – Pilch Jenőé és Gyalókay Jenőé mellett – az ő nevét is emléktábla őrzi, amelyet az intézmény akadémikusainak tiszteletére állítottak. Műveinek értékállóságát jelzi, hogy számos munkája reprint – illetve korszerűsített – kiadásban is megjelent, s főként a Rákóczi-szabadságharc katonai történetére vonatkozó alapvetései ma is megkerülhetetlenek.
Veszélynek tehetjük ki magunkat saját hibás hozzáállásunkkal? Hogyan lehet káros, amit a javunkra teszünk? Más valaki tapasztalataiból, gondolataiból tanulni nagyszerű, az első kérdés persze, hogy ki is az a valaki. A gondolatmenet, a nyomtatott betű tekintélye, az előnyös kép a hátsó borítón mind félrevezető is lehet.
Egy háromrészes igehirdetés-sorozat első része következik most. Mindhárom igehirdetés Jézus és Péter vízen járásának történetéről fog szólni. Az elsőben Jézus áll egyedül a víztükör tetején. A másodikban Jézus mellett Péter is a vízen áll. A harmadikban pedig Jézus továbbra is a víz felszínén van, Péter pedig süllyed a habokban. Egy sokak által ismert bibliai rész kibontása következik, nem a megszokott nézőpontból.
Az élménykeresztyénség végighúzódik a keresztyénség történetén, korunkban is jelen van, öröklődik és káros. Ebben az írásban az isteni jelekről lesz szó.
Van egy virágom. Nemrég kaptam. Nem tudom a nevét, és azt se tudtam, milyen igényei vannak, de mivel másnap már hervadni kezdett, rájöttem: mindennap locsolni kell. Öröm volt látni, milyen jól érzi magát. Aztán pár napra elutaztam egy konferenciára. Amikor hazaértem, szegénykém gyalázatos állapotban volt. Teljesen lekonyult. Nem ér ez már egy lyukas garast se, gondoltam, de azért meglocsoltam. Hátha! Pár órával később már látszott: van remény; reggelre pedig ismét pompázott. Öröm volt látni! Meg is álltam, hogy gyönyörködjek benne.
35 évvel ezelőtt, a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) budapesti nagygyűlése előtt került sor az LVSZ ifjúsági világtalálkozójára. Fabiny Tamás 1982 és 1984 között a nemzetközi előkészítő bizottság tagja volt. Visszaemlékezéseit a Luther Kiadó által 2018-ban megjelentetett Testvéreim és a nyáj című sorozat 1. kötetéből idézzük (26 – 31. oldalak).
Tavaly nyáron a Magas-Tátrában ismét lehetőségem nyílt lanovkázni. A mintegy kétezer-ötszáz méteres magasságba nyúló csúcsok alatt, a hegygerincre vágyó turistaként egyszerűen csak megváltottam a jegyem, beültem a sífelvonó nyitott ülésébe, és már mehettem is az akár tizenöt-húsz méter magas oszlopokra rögzített kötélpályán.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Google+ oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház