Ha nyár, akkor könyvek. Bizonyára hozzám hasonlóan sokan vannak így ezzel. Ilyenkor végre van annyi felszabaduló időm, hogy egymás után olvassam a vágyott irodalmi műveket. Emlékszem arra a nyárra, amikor a Száz év magány című világhíres alkotást olvastam. Mély benyomást tett rám. Valóban faltam. Ezt követte a Zorbász, a görög, majd pedig a Tizenhárom almafa.
A választás, hogy kivel töltjük életünk hátralévő részét, talán az egyik legfontosabb döntés, melyet meghozunk életünkben. E döntés megpecsételéséül egyre többen kötnek házasságot. Sokan éveken át szervezik a nagy napot, hogy az valóban tökéletes legyen. A koronavírus-járvány kirobbanása azonban keresztülhúzta sok pár régóta dédelgetett terveit. Hogyan élték meg ezt a helyzetet a jegyesek, hogyan a lelkészek? Mi történt azokkal a vállalkozókkal, akik számára a nyári esküvőszezon a legfontosabb időszak? Összeállításunkból kiderül, áldás- vagy átok-e ez a helyzet a házasságkötés szempontjából.
Óriási bátorság leugrani a toronyból, bele a Duna kellős közepébe. Márpedig a 2017-es budapesti FINA vizes világbajnokságon, amelyre mi is kilátogattunk Máté fiammal megnézni Hos - szú Katinkát, az egyik legkülönlegesebb látvány kétségtelenül az óriás toronyugrás volt, amelyet a szervezők a Duna-partra álmodtak meg, gondolva Budapest szépségeire és persze a világhálón azóta is milliószámra keringő fotókra.
Mit ne tegyünk a járvány után? Amikor ezeket a sorokat írom (2020 májusának végén), lecsengőben van már a koronavírusjárvány. Kezdődik az élet megint.
Ezekben a napokban rendezték volna meg a XXXII. nyári olimpiát, amelyet azonban a koronavírus-járvány miatt egy évvel el kellett halasztani. Hogy mégse maradjunk olimpia nélkül, az alábbiakban igyekszem áttekinteni, hogy magában a Bibliában hol van szó sportról.
Az 1990-es rendszerváltást követő első püspökiktatásra az év március 17. napján került sor. Ünnepi volt az alkalom, megannyi külföldi egyházi méltóság – köztük az LVSZ [Lutheránus Világszövetség – a szerk.] akkori főtitkára [a norvég Gunnar Stålsett – a szerk.] és a szomszédos egyházak püspökei –, régi és új közéleti személyiségek jelenlétében zajlott az esemény, zendült az ének egy új, nagy reményekkel várt korszak küszöbén. Bennem élt a feszültség, meg tudok-e felelni az elvárásoknak egy ismeretlen korszak hajnalán, amikor a társadalmi és egyházi változások előrevetítették a lehetőségek csillagzáporát.
Ez a kis plüss ma megragadta a figyelmemet. Mit is mondjak… Vajon melyik gyerek mondaná el ennek a kis szörnyecskének a gondjait? Ma pont olcsóbban… „Kis gyerek, kis gond…” – talán a mérete miatt kicsi gyerekekre gondoltak a gyártók. Zsebes, szóval jól tele tudja beszélni a gyerek a hasát. Aztán behúzza… És aztán? Egyedül marad, megoldás nélkül. De ha szerencséje van, kitalál valamit. Vagy nem, mert nem tud, mert még kicsi.
Szinte már-már közhely a nyarat az év vasárnapjaként emlegetni arra utalva, hogy ezek a hónapok lelki töltekezésre, rekreációra, Istennel együtt töltött időre is szolgálhatnak. Csak hát úgy tűnik, az idén ezt a lehetőséget is felülírja a járványveszély. Többségükben elmaradnak a konferenciák, csendes hetek, táborok, keresztény fesztiválok. Online térbe kényszerült a gyulai „Szélrózsa” és a Puskás Arénába tervezett „Ez az a nap” találkozó is. Természetesen ezek online változata is kínál némi kárpótlást, de lelkileg igazán feltöltődni éppúgy nem lehet velük, mint egy tévés főzőműsor megtekintésével jóllakni. A virtuális térben csak töredékesen lehet megélni a valódi keresztény közösség személyesen megérintő élményét, áldását.
Stermeczki András dunaújvárosi evangélikus lelkész a trianoni békediktátum 100. évfordulóján a Bács-Kiskun Megyei Evangélikus Egyházmegye lelkészi munkaközösségében tartott előadást. Az alábbiakban ezt közöljük honlapunkon.
Lucien Aimé Duval személyét Sillye Jenő ajánlotta figyelmembe még felső tagozatos koromban. El is olvastam alig tizenhárom évesen a Miért oly hosszú az éj? című könyvét, és… Nos, nem értettem belőle egy szót sem. Az ember annyi idősen még fekete-fehérben látja a világot. Valaki vagy jó, vagy rossz. Vagy keresztény, vagy cigarettázik. Ilyen egyszerű. Duval bonyolultabb volt.
A modern testkultúra története során sokszor előfordult, hogy egy sportesemény különleges figyelmet kapott a politikai háttere miatt. Ilyen volt például az afroamerikai Jesse Owens négy aranyérme a náci Németországban rendezett, 1936-os olimpián, az 1956-os melbourne-i véres magyar–szovjet vízilabda-elődöntő, a hidegháború idején játszott amerikai–szovjet aranycsaták kosárlabdában és jégkorongban vagy a délszláv háború kirobbanása előtt lezajlott Dinamo Zagreb – Crvena zvezda labdarúgó-mérkőzés. Sokan úgy gondolják, hogy a sportot nem szabad összekeverni a világban zajló eseményekkel, az olimpiai eszme szerint is a sportban példát kell mutatni az emberiségnek – a békés, az emberi méltóságot előtérbe helyező társadalom érdekében. Vannak azonban helyzetek, amikor a versenyeken nem csupán a győzelemért, hanem magasztosabb célért is küzdenek a sportolók, ilyenkor pedig az egyetemes eszmék elhalványulnak. Ezekben a helyzetekben sokszor egy egész népet képviselnek a sportemberek, és a nép egy emberként áll a hátuk mögött. Ilyen szerepet töltött be a sport – elsősorban a labdarúgás – Magyarországon a trianoni békediktátum ratifikálása után.
Dunaharasztiban laktunk, amikor egy szép napon egy teknőst találtam a kertben. Éppen beszélgettem telefonon egy kedves debreceni barátommal, amikor is láttam átgyalogolni őt a járdán. Először azt hittem, káprázik a szemem, és csupán a fáradtságnak tudható be a látvány, de pillanatok alatt kiderült, hogy amit látok, az a valóság. Gyorsan leraktam a telefont, odamentem hozzá. Felemeltem. Szemeztünk, majd felvittem a kerti teraszra, és letettem magam mellé. Csakhogy nem akart ott maradni. Szökési kísérletbe kezdett, mire én – felhasználva a telefonos segítség lehetőségét – elkezdtem kérdezősködni, mit is csinál az ember, ha, példának okáért, talál egy teknőst a kertjében.
Ezzel a tartalmi összefoglalóval szeretnénk figyelmükbe ajánlani az Evangélikus Élet magazin legfrissebb számát. Olvassák szeretettel az Evangélikus Életet és vigyék a jó hírét!
Az olvasót a Trianon-emlékév alkalmából megjelent kötet címében váratlan felismerés érheti: az Egyperces novellák egyikét (Nézzünk bizakodva a jövőbe!) idézi játékos kifordítással. Az emlékezetes egyperces, melyben Örkény a magyarság jövőbeli diadalmenetét vázolja fel, egészében – mottóként – is szerepel a kötetben. Felmerülhet a kérdés, hogyan kerül a humoros látomás a novellaantológia élére, az ugyanis bizonyos, hogy az örkényi látásmód aránylag nehezen illeszthető be a Trianon-diskurzus megszokott rendjébe.
Hihetetlenül szerteágazó, izgalmas és fordulatos mesébe csöppen, aki e koprodukcióban létrejött tanulmánykötetbe mélyed. Úgy is kezdhetnénk a történetet, hogy egyszer volt, hol nem volt, éppen száz évvel ezelőtt több ezer szegény magyar kisgyermek elindult a messzi Nyugatra – na nem világot látni vagy szerencsét próbálni, hanem – összeszedni életerejét.
Mindig is szerettem az orgona hangját. Emlékszem, kislány koromban is mennyire irigyeltem a karzaton ülőket, hogy ők ott ülhetnek a hangszer közelében, és mindig jó érzés fogott el, ha – akár templomon kívül is – orgonaszót hallottam. Valahogy mintha mindig is éreztem volna valamiféle elhívást. Közel húsz éve, hogy megvalósult ez az álmom, és gyülekezetünk akkori lelkésze segítségével elindulhattam ezen a nem mindig zökkenőmentes úton.
A magyarországi evangélikusok trianoni veszteségeiről több adat is megjelent különböző publikációkban. Ezek az adatok a legtöbb helyen részlegesek, többször ellentmondásosak, ezzel együtt szinte soha nem derül ki, hogy az „országon”, illetve az „evangélikusokon” pontosan mit is értenek az egyes szerzők. Trianon százéves évfordulóján igyekeztünk összeszedni a legfontosabb és a lehető legpontosabb adatokat – tisztázva, hogy pontosan mit is értünk a fentebbi országfogalmon, felekezeti entitáson, és hogy milyen forrásokra támaszkodunk ez ügyben.
Budapestre utaztunk a kisfiammal. Felülvizsgálatra mentünk, hogy megállapítsák: továbbra is autizmus spektrumzavara van. Korán kellett kelni, a papírok érvényesítéséért messzire kell utazni. Ráadásul az utazási kedvezményét igazoló kártyája otthon maradt a rohanásban. Évente egy-két alkalommal tudjuk csak használni, most ez is pluszköltség, akárcsak a napi iskolába hordáshoz a napi nyolcvan kilométer út, a nem helyben tanulás miatt elmaradó ingyenes füzetcsomag, a speciális igények miatti kiadások.
A zsoltárok a Biblia egyik legnépszerűbb olvasmánya, amelyet gyakran adnak ki önálló könyvként is. Ezért esemény minden friss fordítás, amely újabb felfedezéseket kínál. Különösen is figyelemre méltó, ha olyan bencés szerzetes a fordító, mint Simon Tamás László OSB, aki 2015-ben már megörvendeztetett minket egy remek Újszövetség-fordítással. A zsoltárok közös olvasása, éneklése, a zsolozsmázás a bencés szerzetesi közösségek mindennapi lelki kenyere, de protestáns istentisztelet sem képzelhető el zsoltárolvasás vagy -éneklés nélkül. Vajon miért ilyen fontos számunkra ma is ez a több ezer éves, igencsak vegyes műfajú, tartalmú, hangulatú versgyűjtemény?
„Most kell eldönteni, mit szeretnél, szorgalmasan tanulni, jól érettségizni, és nem lesz probléma az egyetemi felvételinél” – hányszor hallottuk ezt a mondatot az érettségi előtt? Szinte minden áldott nap elmondják egy végzős gimnazistának, hogy ha most jól tanul, jól teljesít, akkor nem lesz probléma, sínen lesz az élete. Pedig nincs rá semmi garancia, mert ha fel is vesznek a vágyott egyetemre, attól még korántsem biztos, hogy végül szeretni is fogod a választott szakmát, sőt elképzelhető, hogy a tervekkel és álmokkal ellentétben akár már egy év múlva a világ teljesen más pontján fogsz teljesen más életet élni.
Dunnántúli Harangszó című újságunk felelős szerkesztőjétől a címadással kijelölt feladatot teljesíteni csak részben tudom. Ugyanis a kérdésre nem tudok úgy válaszolni, hogy a püspök szót olyan kifejezésnek tekintsem, amelyet bizonyos távolságtartással elemezhetek. Csak egészen személyesen tudok erről szólni.
A2 0. század első felének magyar szobrászatában jelentős szerepet játszó művész, Lux Elek (1883– 1941) neve mára sajnos kevesek számára cseng ismerősen. A szomorú tényt némiképp magyarázza, hogy Lux köztéri alkotásainak jelentős része áldozatul esett az 1944–1945-ös magyarországi pusztításoknak, a második világháborút követő politikai és ideológiai változások pedig nemcsak „szem előtt lévő” műveit, de művészeti hagyatékát is megtizedelték, és számottevően hozzájárultak a kitűnő művész egész munkásságának méltatlan elfeledéséhez. Ezért különösen fontos és örömteli, hogy a magyarországi szobrászat kiváló ismerője, Prohászka László művészeti író a nemrégiben megjelent könyvében tudományos igénnyel feldolgozta, és a tőle megszokott olvasmányos stílusban mindenki számára hozzáférhetővé tette a szepességi szász (cipszer) családból származó művész sokrétű és gazdag életművét.
2013-ban került a mozikba A The Physician (németül: Der Medicus, magyarul: Az orsvosdoktor) című német filmdráma, amely a 11. század vallási viszonyaiba is betekintést enged. A Noah Gordon regénye alapján készült film a fiatal angol Rob Cole történetét meséli el, aki anyja halála után, árva fiúként egy borbélyhoz szegődik, akitől némi betekintést nyer az orvoslásba. Ám elégedetlen a tanultakkal és úgy dönt, bármily veszélyes is, keresztényként keletre utazik és kitanulja az akkori világ legképzettebb orvosánál a fejlett orvoslás tudományát.
A nyíregyháza-mandabokori evangélikus gyülekezetbe járok hosszú évek óta, és ifjúsági tag vagyok, azonban egy évvel ezelőtt nagy fordulatot vett az életem. Az Úr Budapestre szólított, Zuglóban kaptam állást területi védőnőként. Hosszú és imaharcokkal teli út vezetett idáig, de így az egy év távlatából nézve a történteket, úgy látom, hogy valóban tökéletesen elő volt számomra készítve minden!
A Vikingek című sorozat után felüdülés, apró csemege volt a napokban a Norsemen eddigi két évada, melynek minden percét imádtam. A film alapreceptje egyszerű: egy apró viking falucskában járunk 790 környékén, ahol az erőszakkal teli mindennapi életet a mai modern gondolkodásból vett szófordulatok, párbeszédek, cselekedetek fűszerezik. Vajon sikerülne-e túlélni a zord, viking világban a mai PC norvégoknak? – Néhol spoilerrel!
Ha indítanánk egy szavazást a közösségi médiában arról, hogy vajon mely szavak, fogalmak legfontosabbak a kereszténységben, akkor a top 10-ben minden bizonnyal ott lenne a szeretet. Nem véletlen, hiszen a Biblia azt írja: „aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg Istent, mert Isten szeretet” (1Jn 4,8)
Március közepén, amikor a kijárási korlátozás fogalma távoli hírből a mindennapok valóságává vált hazánkban, templomaink kapui is bezártak, az orgonák is elcsendesedtek. A lelkészek és a papok többsége azonban megtalálta a módját, hogyan szóljon a híveihez az interneten, a közösségi oldalakon. De vajon miként tekint a jövőre az egyház a vészhelyzet végeztével? Képesek leszünk-e visszatérni megszokott hétköznapjainkhoz? Mit tanultunk az elmúlt hónapokból? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Fabiny Tamás, egyházunk elnök-püspöke és Hodász András római katolikus pap a Bonum Tv június 16-i adásában. A beszélgetést Gégény István, a Szemlélek.net internetes értékmagazin főszerkesztője vezette.
Ez év elején úgy tűnhetett, hogy kialakul az egyházzenei jegyzet negyedéves ritmusa, és lassacskán sorozattá állnak össze a feljegyzések. A koronavírus-karantén közbeszólt, így most 2020 első fél évének fontosabb történéseit, folyamatait próbálom összegezni.
Szerte az országban száz másodpercre megszólaltak a templomi harangok, közöttük sok evangélikus is június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulóján.
Aszód – Az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános iskola és Kollégium címzetes igazgatója, dr. Roncz Béla osztotta meg gondolatait a nemrégiben elhunyt Nagy Tamás építészről.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház