A jegygyűrű története több ezer évre nyúlik vissza, és töretlen karriere nem utolsósorban szimbolikájának és az egyszerűségében rejlő számtalan variációs lehetőségnek köszönhető. De vajon mért is hordják a legtöbb nyugati országban a bal kéz negyedik ujján, közismert nevén: a gyűrűsujjon?
Nem kedvelem Greta Thunberget. Nyilvánvalóan elhamarkodott kijelentés ez, hiszen nem is ismerem őt – talán ha személyesen találkoznánk, más lenne a véleményem erről a tizenhat éves svéd lányról, aki felforgatta a világot a klímakatasztrófára figyelmeztető pénteki iskolasztrájkjaival. Mégis, bevallom, hatásvadásznak érzem a nyilvános felszólalásait, azt, ahogyan elsírja magát beszéd közben, és ahogyan a dühtől eltorzul a hangja. Ugyanakkor azt is hozzá kell tennem, hogy felnézek rá a bátorságáért és az elszántságáért, elismerve, hogy amit ő tesz, én annak a felére sem lennék képes.
Budapest – Az Északi Evangélikus Egyházkerület Facebook oldalán Fabiny Tamás elnök-püspök a mai sajtóhírekkel kapcsolatban az alábbi gondolatokat közölte.
Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy nekünk, magyarországi evangélikusoknak miért lettek olyan fontossá a templomtornyok. Mostoha történelmünk megtaníthatott volna bennünket akár arra is, hogy a templomok torony nélkül is be tudják tölteni legfontosabb funkciójukat.
Előző lapszámunkban beszámoltunk annak a kutatásnak a hátteréről, amely a gyülekezeteinkben zajló gyermekfoglalkozások, illetve ifjúsági munka országos feltérképezésére vállalkozott Grendorf-Balogh Melinda angyalföldi másodlelkésznek, egyházunk gyermek- és ifjúsági bizottsága elnökének a kezdeményezésére. Cikksorozatunk második részében elsősorban a kisiskolás korosztály gyülekezeti életben betöltött szerepéről, bekapcsolásának lehetőségeiről gondolkodunk el a kutatás eredményeinek és néhány ifjúsági munkában jártas pedagógus és lelkész tapasztalatainak fényében.
„A jelenkor egyházában először történt meg, hogy egy perifériáról származó szemlélet és magatartásmód képviselője a központba jutott” – fogalmaz a Ferenc pápa és az ő ideje című kötet szerkesztője, Andrea Riccardi arról, hogy mit jelent a 21. században Ferenc pápa személye és tevékenysége. Mit kezd a világ, a többi vallás és a római katolikus egyház az első pápával, aki az amerikai földrészről származik; egyúttal az első olyan egyházfővel, akit már a második vatikáni zsinat után szenteltek pappá? – erről is szól a Sólyom László korábbi köztársasági elnök fordításában megjelent kiadvány.
Az ősi latin közmondás szerint a név egyfajta előjel, mely sokat elárul viselője habitusáról. Gondoljunk csak az Ószövetség nagy alakjaira, akiknek neve valóban ómen volt. Itt van például Jákob, aki születésekor ikerbátyja, Ézsau bokájába kapaszkodott, hogy övé legyen az elsőszülöttségi jog, ezért kapta a Jákob, azaz a „csaló" nevet. Erre rá is szolgált, mert furfanggal meg is kaparintotta az örökséget egy tál lencséért, majd édesanyja közreműködésével hazug módon még az atyai áldást is megszerezte. Később azonban megküzdött Istennel azért, hogy az Ő áldását is megkapja. Így lett új neve Izrael, tehát „Isten harcosa".
Mit adhat a ma emberének a reformáció? Történelmi eseményként tekintünk rá, vagy képesek vagyunk felfedezni, hogy szükségünk van a megújulásra egyéni életünkben és az egyházban – minden egyes nap? Vagy bezárjuk a történelem ereklyetartójába, és megragadunk ugyanott, ahol az egyház Luther idejében volt?
Lovas Zsuzsanna evangélikus hittantanár versét adjuk közre.
Az augusztus és a szeptember már jó ideje az év különleges időszaka számomra. Munkában kiemelten gazdag, mert az egyházunk kántorképző intézetének tudományos munkatársaként rám bízott feladatok közül két jelentős esemény ekkor zajlik. Ez eddig persze még nem volna különösebben megörökítésre érdemes. Annak megtapasztalása viszont, hogy az általam szervezett programok engem is építenek, és megsokszorozva kapom vissza a befektetett energiát, mindenképpen arra indít, hogy másokkal is megosszam a jó híreket.
Vékonyabb pénztárcával külföldi nyaralásra vágyóknak az utazási irodák előszeretettel ajánlgatják Görögországot. A Balkán-félsziget déli fertályán elterülő ország nagyvárosain és a partvidéki üdülőhelyein kívül ezerháromszáz sziget csábít az Égei-tenger varázslatos világának felfedezésére. Fél tucatnál több sziget érhető el Budapestről közvetlen repülőjárattal is. Mind közül a legdélibb a legnagyobb: az immár több mint nyolcszázezres lélekszámú Kréta. E Szentírásban is számontartott sziget sokak számára azért is bír elsődleges vonzerővel, mert történetesen egész kontinensünk civilizációja innen eredeztethető…
A kis Zselyke nem a saját gyerekem, csak tanítom. Pontosabban próbálom tanítani. Most, amikor leírom ezeket a sorokat, szeptember második hete van, és pillanatnyilag még úgy tűnik, ő fog tanítani engem. Sétálunk a templomhoz ketten. Mindössze három-négy percnyi időt vesz igénybe az út.
Most, hogy immár jó egy esztendeje kertvárosi lakosok lehetünk, újra felfedeztem, hogy milyen gyönyörű színei vannak az ősznek, különösen is az októbernek, a reformáció hónapjának. Aranyló sárga, bíbor, vörös, sötét bordó és a barna ezernyi árnyalatában pompázó levelek színesítik az életünket a bágyadt őszi napsütésben. Nem lehet kérdés, hogy ezek közül melyik a reformáció színe: az a pünkösdi élénk piros, ami megjelenik majd a hét közepén, október 31-én az evangélikus templomok oltárainak és szószékeinek liturgikus színében is.
Volt egy lány a gimiben, egyből ő jutott eszembe. Úgy rémlik, semmi és senki nem tudott annyira feldühíteni, mint ő.
A 21. századi vallásosság új formái igen izgalmas kutatási bázist szolgáltatnak a szociológusoknak, pszichológusoknak, vallásfilozófusoknak. Figyelemre méltó jelenségekkel, trendekkel, utakkal és válaszokkal találkozhatunk. Sokuk több sebből vérzik, általánosságban mégis elmondható, hogy a keresők alapigénye a hitelesség. És hogy elkezdődött egy olyan „trend”, amely nem a tökéletességet, a feddhetetlenséget, a kiválóságot teszi meg mércének, hanem az önazonosságot. Nem a mindenséghez, hanem önmagához méri az egyént, ugyanakkor sokkal nagyobb igénye van a teljességre, mint a reflektálatlan hagyománykövetésre.
Királyi vendég vendége voltam az utóbbi hetekben, amíg Zászkaliczky Pál nyugalmazott lelkész Királyi vendégségben című prédikációskötetét olvastam. Különleges időtöltés volt ez, amikor nem én, a meghívott vittem ajándékot, hanem engem, a meghívottat részesített a „házigazda” ajándékban. Időtálló, anyagiakban nem mérhető útravalót kaptam a könyvben található hetven igehirdetés által.
Közösségeinkben komoly múltja van az országos hittanversenynek. A szervezést, a mozgósítást és a központi szakmai támogatást azonban érdemes időről időre átgondolni. Az országos iroda gyülekezeti és missziói osztályának és a Luther Kiadónak a közös kiadványai most az utóbbira tesznek kísérletet.
Ateológián a lelkigondozásra készülőknek többek között magyaráztam a nonverbális koinóniáról. Ez tudományosan hangzik, magyarul egyszerűen ezt jelenti: szó nélküli szentséges együttlét. Amikor nem mondunk semmit, hanem két ember együtt van az Úrban, a lelkigondozó és lelkigondozottja, egy beteglátogató lelkipásztor és egy beteg ember.
E sorok írására készülve a Cinkotai Evangélikus Egyházközség megalakulásának háromszázhuszadik évfordulójának ünnepén hajtottam fejet a cinkotai gyülekezeti ház udvarán álló szabadságharcos-emlékmű előtt. A lelkészlakás udvarán toborozta csapatait Aulich Lajos 1849. április 24-én a tavaszi dicsőséges hadjárathoz. A szabadságért harcoló katonák innen indultak Pestre, majd onnan Buda visszavételére. Nem felejthetjük emléküket.
Mától látható a mozikban a DreamWorks Animation és a Pearl Studio közös produkciója, amely 3200 kilométeres kalandra invitálja a közönséget Kína utcáitól a Himalájáig. Yi, a kamaszlány egy jetibe botlik házuk tetején és barátaival, Yinnel, valamint annak unokatestvérével, Penggel „Everest"-nek nevezik el, akivel együtt felejthetetlen utazásra indulnak, hogy visszajuttassák a mágikus lényt a családjához, a világ tetejére.
Az Evangélikus Élet magazin augusztus 25-i-lapszámában a kevésbé ismert, ám annál melegebben hívogató vendégházakra igyekeztünk ráirányítani a figyelmet – a teljesség igénye nélkül, de azzal a meggyőződéssel, hogy ezek is helyszínei lehetnek a kiadós „asztali beszélgetéseknek”, a testi-lelki feltöltődésnek. Mostani összeállításunkkal vendégszobák és további szálláshelyek után jártunk.
A többértelmű alcím utalni szeretne az egyházzenész alkalmi célzatú kis kórusműveire, a ma már nem létező, általa összetartott férfi-kamarakórusra és a temetési éneklésről vallott felfogására is. Weltler Jenő (1909– 1992) a hazai lutheránus egyházi zenélés egyik legjelentősebb alakja volt, életműve Johann Sebastian Bach hazai recepciójának és népszerűsítésének terén mindenképpen hézagpótló. Munkássága messze meghaladja e rovat kereteit. Van azonban életművének olyan szelete, amely kevéssé ismert, pedig nagyon üdvös lehet fölidézni.
Nem volt ünnep, egyszerű hétköznap csupán. Ott álltak a konyhában egymást átölelve. Nem vették észre, hogy titkon figyelem őket. Apám és anyám. Nem fértem közéjük. Volt egy kis irigység bennem. Van köztük valami, amiből én kimaradok. Egy titkos szövetség, amelynek én nem vagyok része.
A húszas éveinkben elkerülhetetlen azon gondolkodni: mennyire vagyunk már felnőttek és mennyire gyerekek. De azt tapasztalom, hogy az évek gyarapodása nem feltétlenül jelenti a bölcsesség növekedését is. Akkor viszont mégis mit jelent felnőni? Istennel mennyiben más ez a folyamat? És tényleg igaz, hogy ő megkönnyíti az utunkat?
Európai sporthét néven szeptember 23–30. között indul az a kezdeményezés, amely a mozgás népszerűsítését kívánja támogatni az összes uniós tagállamban. A sporthéten a koordinátor Magyar Szabadidősport Szövetség országszerte számos eseményt rendez, s ehhez szövetségesként „az egyházakat mint potenciális szabadidősportesemény-szervezőket” is megszólították. Jól tették!
Az online társkeresőpiac zsúfolásig van magukat jobbnál jobbnak ígérő oldalakkal, szinte folyamatosan tűnnek fel az újabb trónkövetelők, melyek az örök szerelem ábrándjával kecsegtetnek. Ha azt hinnénk, hogy csak kevesen vágnak bele az internetes párkeresésbe, tévednünk kell: Magyarországon a legnagyobb honlapok havi milliós látogatói számmal büszkélkedhetnek. A nagy számok azonban nem mindenkinek kedveznek. Csalódásokról, önbizalom-növelésről és a keresztény társ megtalálásáról beszélgettünk szinglikkel és boldog párkapcsolatban élőkkel.
Leggyakrabban elmondott imádságunkról gondolkodva vajon tudatában vagyunk-e annak, hogy miért is imádkozunk valójában? Mit érthetett Jézus az általa tanított imádság egyes kérésein? Az Újszövetség-kutató, katolikus pap, a Tübingeni Egyetem emeritus professzora, A Miatyánk új értelmezésben című könyv szerzője ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ közérthető, elgondolkodtató formában.
Megrendítő esemény részesei voltunk 1989. szeptember 2-án: újraindult a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium. A kommunizmus alatt egyedül az evangélikus egyháznak nem maradt iskolája, ezért aligha csoda, hogy arra a közel négy évtizedre mint a pusztai vándorlás idejére emlékezünk. Nem voltunk szabadok, és ráadásul a Vörös-tengeren is át kellett kelni.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház