Március közepén templomaink kapui bezártak, a padok üresek maradtak, az orgona is elcsendesedett. Öröm, hogy lelkészek és a papok többsége megtalálta a módját, hogyan szóljanak a híveikhez az interneten, a közösségi oldalakon. De vajon hogyan tekint a jövőre az egyház a veszélyhelyzet elmúltával? A SZEMlélek értékmagazin és a Bonum TV együttműködésével dr. Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök és Hodász András római katolikus pap osztották meg tapasztalataikat az elmúlt időszakról.
A gamerkultúra és a kereszténység összeegyeztethető egymással, ha ismerjük a határainkat, helyén kezeljük a fikciót és odafigyelünk egymásra. Két pap, két protestáns teológus és egy mentálhigiénés játékpedagógus gondolatai a játékok és az egyházak kapcsolatáról.
50 éve, 1970. június 16-án született a 2003. február 17-én tragikus körülmények között elhunyt evangélikus lelkész, Andorka Eszter. Alábbiakban Esztus 2001-ben, Apácán elmondott prédikációjával emlékezünk.
Andorka Eszter és Takácsné Kovácsházi Zelma életútja „betekintést nyújt az élet és a hit mélységeibe és magasságaiba” – fogalmaz Domokos János.
A történelmi keresztény felekezetekhez tartozók száma nyugaton masszív fogyást mutat. Mi lesz Európából, ha az európaiságukra oly büszke emberek lassan már azt sem nem tudják, hogy ki az, aki a kereszten függ? A probléma nagyon is aktuális, és számos társadalompolitikai vetülete van.
Evangélikus hírességek adtak választ a címben olvasható kérdésre egyházunk kiadványában, amely márciusban jelent meg Mi, evangélikusok címmel. De nem csak ismert és számunkra kedves emberek éleményére voltunk kíváncsiak, ezért a Luther Kiadó felhívást tett közzé, amelyre bárki megírhatta személyes válaszát. Rendkívül szép és értékes vallomások születtek, ezért magazinunkban két részletben közöljük a szerkesztőségünk által legérdekesebbeknek vagy legfrappánsabbaknak ítélt írásokat. A pályázati sorsolás eredményéről a kiadó rövidesen értesíti a nyerteseket. Addig is töltekezzünk gyülekezeti tagjaink gondolataival, ismerjük meg még jobban az egyéni történetekből felépülő egyházat.
Budapest – Asztalos György az Evangélikus Pedagógiai Intézet pedagógiai szakértője annak próbált utánajárni, vajon igazak-e a világi sajtóban előszeretettel megjelenő mondatok, amelyek szerint az egyházi iskolákban tanulókra jutó állami költségvetési támogatása többszöröse az állami iskolákénak.
Szombat este 8-kor a másnapi igehirdetésemre készülve nem várt kiáltásra kaptam fel a fejem a lakásban. A kiáltás a páromtól, Esztertől jött a nappaliból, és így hangzott: „Úristen, Yanki most vágta le a saját pajeszát!” Láttam, a helyzet komoly. Tág pupillák, riadt tekintet, majdnem könnyek Eszter szemében… Pedig ez csak egy sorozat, egy sorozat a sok közül, gondoltam én…
Nemzetünk, sőt az egész emberiség jelenlegi helyzetére gondolva visszhangzik bennem a balatonfüredi gyülekezeti énekkarunk által gyakorta dalolt Úton című ének néhány sora: „Letér az útról a gyarló ember, / de lelkében Isten hangja súg, / kövesd e hangot, azt mondja néked: / Én vagyok az élet és az út.”
Bár írói pályája nehezen indult, végül szinte minden elismerést megkapott, amelyet a korában megkaphatott, de azt azért talán még ő maga sem gondolta volna, hogy idővel életrajza és egyes művei érettségi tételek lesznek a középiskolás diákok számára. Száztíz évvel ezelőtt, 1910. május 28-án hunyt el Mikszáth Kálmán író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy, illetve a Petőfi Társaság rendes tagja, a budapesti egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Kiskunhalas – Jeszenszky Tibor 22 éven át volt Kiskunhalason lelkész. Özvegye, Bócz Klára nemrégiben hunyt el. A jelenlegi lelkésznő, Honti Irén elbeszélése szerint Klárika néni személyében nagy lélek járt közöttünk, így példája tanulságos lehet minden evangélikus testvér számára. Most búcsúztatásának szövegét közöljük honlapunkon. A képek egy része Jeszenszky Tiborné 90. születésnapi köszöntéskor készült, a másik abban az évben karácsonykor.
Május 25-én jelent meg a Papifrankó YouTube-csatornáján egy videó, amelyben Hodász András római katolikus atya arról beszélt, hogy ő miért hívő, keresztény és katolikus. Az amúgy nagyon értékes és sok „frankó” tartalmat közvetítő csatorna komoly „méhkasba” nyúlt ezzel a videóval.
A Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelye az idén őszre tervezett, de a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott nemzetközi eucharisztikus kongresszushoz csatlakozva, ugyanakkor a kiírásban is az ökumenét megfogalmazva Szent vendégség (Eucharisztia/Úrvacsora) címmel hirdette meg az idei, immár tizedik biennálét. A kialakult veszélyhelyzet okán az országos kortárs képző- és iparművészeti kiállítást csupán két napig lehetett megtekinteni, ezért a szervezők úgy döntöttek, hogy a tárlat anyagát némi szöveges kiegészítéssel online is bemutatják.
1920 júniusa a hazai evangélikusság számára különösen is emlékezésre érdemes. A trianoni szerződés aláírásának évfordulója szomorú esemény, hiszen a történelmi Magyarország elszakított területein jelentős számú evangélikusság élt, akiknek életlehetőségei jelentős mértékben szűkültek, sokszor ellehetetlenültek az utódállamokban. A békeszerződéssel, valamint ennek hatásával kapcsolatos értékelések és emlékek az utóbbi évtizedekben már nem számítottak tabutémának, így elfoglalták megérdemelt helyüket gondolkodásunkban. Kevesen tudják azonban, hogy az Országos Evangélikus Szövetség éppen a békeszerződés aláírása előtti napon, 1920. június 3-án alakult meg. Az alakuló közgyűlés ezért, a szövetség céljainak és feladatainak rögzítésén kívül, a békeszerződés másnap esedékes aláírása elleni kiállás fórumává is vált.
Képzeljük el, ahogyan egy bizonyos országba, megérkezve már szinte a repülőn a repülőn érezzük a szabadság illatát a levegőben. Majd képzeljük el, ahogyan ugyanebben az országban egy rendőr egy előállítás során nyolc percig térdel egy férfi nyakán, akinek halála végül tömeges zavargásokhoz és tüntetésekhez vezet. Az Egyesült Államokban történt tragikus haláleset a társadalom egyik legmegosztóbb kérdéséhez vezetett vissza: a rasszizmushoz. Valóban minden élet számít? És mit gondolunk erről keresztényként?
Életem első saját könyvének bemutatóján egy verseskötettel együtt szerepelt a Tócsatükörben. [Füller Tímea kötetét 2013-ban jelentette meg a Luther Kiadó. – A szerk.] Nagyon furcsa egy alkalom volt ez. Előtte megjelent egy kis füzetben, számomra meglepetésként, a Tök Tóbiás című mesém, és össze is gyűltünk ezt megünnepelni, tehát az érzés ismerős lehetett volna, mégis kicsit meghatódva és fellelkesülve léptem be a szépen feldíszített terembe.
Mi az a Trianon? Nem tudom. Kiskoromban az üzletben számomra idegen nyelven voltak kiírva dolgok. Amikor anyukám elküldött élesztőért, mindig megkérdeztem, mi van ráírva, hogy tudjam, mit is kell hozni. De egy kedves idős tanító néni megtanította, hol van a magyar címerben a Tátra, Mátra, Fátra, és a Duna Tisza, Dráva, Száva.
Talán nem rónak meg magazinunk szerkesztői, ha elárulok egy munkahelyi titkot. Amikor még január végén elkezdték tervezgetni egyházunk ingyenes kiadványát, a Mi, evangélikusok címmel azóta megjelent „reklámújságot”, többek között azon gondolkodtak, kik azok a közismert, a maguk szakterületén meghatározó világi személyiségek, akikről az átlagemberek nem feltétlenül tudják, hogy evangélikusok. Épp ilyeneket szerettek volna ugyanis megkérni arra, hogy írjanak egy rövid vallomást, mit jelent számunkra lutheránus voltuk. S itt jön a munkahelyi titok: az elsők között került a listára Novotny Zoltán újságíró, sportriporter, Deák téri presbiter neve.
Rendkívül érdekes könyvecskét ajánlok kedves olvasóim figyelmébe. A hazai magyar evangélikusság különleges történelmi örökségéről van szó, amelyet alig ismernek még a bennfentesek is. A könyvecske egy úrvacsorai káté Zvonarics Mihály tollából, Az Úr vacsorája idvösséges tudományának útába való rövid bemutatás címmel jelent meg 1643- ban Csepregen.
Ez év május 16-án Argentínából kaptam egy levelet ott élő barátomtól, Demes Ferenctől. Értesített, hogy elhunyt a testvére, Demes András (1942-2020). A Demes család- és Ferenccel való ismeretségem, egy korábbi helytörténeti könyvem kapcsán került a figyelmem középpontjába. Részben Ferenc segítségével került számomra ismertté egy több száz éves református lelkészi dinasztia életrajza. Úgy gondolom, hogy méltó lesz Demes András emlékéhez, ha most felidézem, milyen családból is származik ez a most elhunyt, kiváló ember.
Hodász András katolikus pap a Papifrankó YouTube csatornán osztotta meg meggyőződését arról, ő miért hívő, miért keresztény és katolikus. Gondolataiban élesen kritizálta a Sola Scriptura elvét, további videóiban pedig a hit által való megigazulás tanátis. Véleményére Lukács Máté András az alábbi válaszvideót küldte.
„Nézem az állomások nevét jelző kék-sárga táblákat. Sajókeresztúr, Sajóecseg, Sajószentpéter, Sajókaza. Én pedig Sajógömörre tartok. Hogyan történhetett meg, hogy az utóbbi már egy másik országban van?” – teszi fel a kérdést személyes hangvételű cikkében Pethő Judit. A miskolci evangélikus lelkész Felvidékre jár át szolgálni a magyar anyanyelvű lelkész nélkül élő evangélikus hívekhez. A trianoni békediktátum 100 éves évfordulóján a lelkésznő soraival emlékezünk.
Labossa Lajos volt az esperes, amikor 1996-ban a Fejér-Komáromi Evangélikus Egyházmegyébe kerültem. Nem telt el év, hogy ne vitte volna el papjait, bennünket, az egyébként rozsnyói származású Lala bácsi a Felvidékre. Beleszerettem városaiba, tájaiba. Kassa, Eperjes, Lőcse, Bártfa, Ótátrafüred, Csorba-tó, Pozsony, Csetnek, Vöröskő, a bányavárosok, Késmárk, nem sorolom tovább, ahol tovább erősödik a hazaszeretetem, ahol nagyon szeretek ma is elidőzni.
Ha a 70-es, 80-as években elhagytuk az országot, mindig volt a daciaban a fenekem alatt csempészárú. Erdélybe és Szlovákiába Bibliát, Ausztriába kolbászt meg fokhagymát, Jugóba guriga sajtot vittünk. Ezeken ültem a határon, be voltam csinálva rendesen – de minden megérkezéshez arcok, sorsok, életek kapcsolódnak.
Az első bécsi döntés után, Horthy Miklós komáromi bevonulásának napján, 1938. november 6-án közölte a Pesti Napló Babits Mihály Áldás a magyarra című versét. Hazánk ekkor visszakapott egy 12 012 négyzet-kilométeres területet, amelynek lakossága 86,5 százalékban vallotta magát magyarnak. A döntésnek köszönhetően újra Magyarországhoz került Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva és Losonc is.
Kolozsvár – 1937 elején a budapesti Láthatárban Makkai Sándor regényíró és református püspök egy esszét jelentetett meg, Nem lehet címmel. Már a cím összefoglalta Makkainak a szövegben kifejtett mondanivalóját: „nem tudom elképzelni a kisebbségi életnek semmiféle emberhez méltó elrendezését, mert magát a kisebbségi ’kategóriát’ tartom emberhez méltatlannak és lelkileg lehetetlennek”.
Az 1920-as trianoni békeszerződés Magyarország – és egyben az egész kelet- és dél-közép-európai régió – történetének olyan traumatikus fejezete, mely az élet minden területén drasztikus változásokhoz vezetett. Az első világháború ilyen súlyos tartalmú és diktátum jellegű lezárása mögött érdemben két tényező állt: a háborús vereség és a hosszú távon megoldatlan nemzetiségi együttélés, amit csak súlyosbított az ország 1919-ben viharosan végbement politikai összeomlása. Az 1920-ban bekövetkezett trauma sem a maga összetett tényszerű összefüggésrendszerében, sem szellemi-lelki hatásában nem tekinthető feldolgozottnak. A centenárium alkalmából az egyre kiterjedtebb kutatás szempontjai közül az evangélikusságot érintő legfontosabb szálakat érdemes kiemelnünk.
Mind a háború, mind a Magyarország számára valóban igazságtalan és gonosz békeszerződés egy gyógyulatlan seb. Ez a trauma mindnyájunké. Azoké is, akik előidézték, azoké is, akik látszólag a haszonélvezői lettek, és azoké is, akik az igazságtalan és gonosz döntést meghozták.
Gáncs Péter nyugalmazott evangélikus lelkész nagytarcsai díszpolgárként a helyi lap trianoni számában osztotta meg gondolatait a témáról.
Az egyik legrégibb mítoszunk a Bábel tornyáról szóló elbeszélés. A bibliai Genezis könyve szerint a becsvágyó ember akkora várost és tornyot akar építeni, amelynek teteje az égig ér. Tégla az építőkövük és földi szurok a habarcsuk. Az Úr azonban megakadályozza istenkísértő vállalkozásukat, és az addig egységes nyelvű népet szétszéleszti az egész föld színére, nyelvüket pedig összezavarja (1Móz 11,1-9).
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház