„Halljátok meg az Úr igéjét, Izráel fiai! Pere van az Úrnak az ország lakóival, mert nincs igazság, nincs hűség, és nem ismerik Istent az országban.” (Hós 4,1)
Egy műalkotásnak akkor van értelme, ha valamilyen módon reagál az élet lényegére vagy a történelem eseményeire. A budapesti Térszínházban június 16-án ilyen alkotást láthattak a nézők: az irodalom, a zene és a színház találkozásaként létrejött a Búcsúfia című előadás, Bucz Magor zenés színházi oratóriumának bemutatója, Bucz Hunor rendezésében. A dátum nem véletlen: hatvan éve, 1958-ban éppen ezen a napon végezték ki az 1956-os forradalom miniszterelnökét, Nagy Imrét és társait.
„A jókedvű adakozót szereti és megáldja az Isten!” Emlékszem, gyerekkoromban nálunk a gyülekezeti alkalmak végén minden hirdetés ezzel ért véget. Saját keresettel nem rendelkező tizenéves voltam még, ennek ellenére feltűnt, hogy ez a refrén mennyire hangsúlyos a közösségben. Szó se róla, igei, de nekem azért alaposan meggyűlt vele a bajom az évek során. Így a mi gyülekezetünkben nem hangzik el heti rendszerességgel ez a mondat, csak ha valóban ez a témája egy igehirdetésnek.
Vasárnap, röviddel a déli harangszó előtt a kijelölt presbiterek az aznapi perselypénzt számolják a gondnoki hivatalban. Két istentisztelet volt aznap, a második végeztével kinyitják az összes templomi perselyt, és vászonzacskókba gyűjtik a tartalmukat. Az irodában pedig kiborítják az asztalra, és válogatják, úgy, ahogyan kell. Elnézem, időnként előkerül az érme- és bankókupacból egy-egy lejárt pénz, egy régi jugoszláv dinár és olykor-olykor egy kabátgomb is. Persze, a zsebek mélyéről véletlenül is előkerülhetnek ezek a tárgyak, de a kisördög azt súgja, kedves testvérünk azért dobta be ezeket, hogy hallják a többiek: koppant!
Miért érdemes napjainkban is ragaszkodnia az egyháznak a személyes gyónáshoz? – Tubán József evangélikus lelkész gondolatai az evangélikus magángyónás mai gyakorlatáról.
Baranka György a rendszerváltás előtt koreai nyelvű evangéliumokat vitt Észak-Koreába, egyfajta szent tudatlanságban afelől, hogy mekkora kockázatot vállal ezzel. Hite szerint Isten Phenjanban is munkálkodott azért, hogy az evangéliumok célba jussanak. Az evangélikus lelkész visszaemlékezését olvashatják.
„A magunk sötét barlangjaiban, örvénylő veszedelmek közt mi is megtapasztalhatjuk, hogy Isten nem hagy minket magunkra. Az emberarcú Isten, Jézus Krisztus a mi segítőnk, aki mentőalakulatot küld értünk. Ennek tagja talán egy kedves családtag, az emberi hangot megütő lelkipásztor, a lelkiismeretes orvos vagy egy figyelmes szomszéd.” Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök jegyzete – elhangzott 2018. július 15-én a Kossuth Rádióban.
100 éve, 1918. július 14-én született a modern filmművészet egyik legnagyobb hatású egyénisége, Ingmar Bergman. Összeállításunkban Bergman-idézeteken túl evangélikus lelkészek vallanak a svéd rendező filmjeivel kapcsolatos gondolataikról.
Malomkő vagy irgalom? Az eltűnt és bántalmazott gyermekek világnapja volt május 25-én. Hazánkban is több ezer gyermek tűnik el évente. Egy részük soha nem kerül elő.
Idestova kilenc esztendeje annak, hogy a fancsali evangélikus gyülekezet hagyatékából szerencsés módon előkerült egy 18. századi latin nyelvű forrás. Az 1719–1763 között Fancsalon szolgáló lelkész, Clementis János naplójának lefordíttatására az egyházközség pályázatot nyújtott be a Magyarországi Evangélikus Egyház Gyűjteményi Tanácsához. A bírálóbizottság a kérelmet egyhangúlag támogatásra méltónak találta, és 2010 elejére dr. Gyulai Éva tollából meg is született a kitűnő fordítás.
Füller Tímea novellája egy csendes, fiatal fiú történetén keresztül példázza, hogy egy ifjúkori bűn elkövetője hogyan kaphat szárnyakat attól a közösségtől, amely a bűne ellenére nem kitaszítja, hanem... de nem mondom tovább, olvassák el!
Hajlandó volna alkut kötni az ördög ügyvédjével? Eladná a lelkét egy áhított célért? Határhelyzetekben úgy tűnik, a válasz nem egyértelmű. Paolo Genovese olasz filmrendező 2016-os nagy sikerű, formabontó, Teljesen idegenek című filmjével vált ismertté. A rendező újabb, pszichológiai-filozófiai kérdéseket feszegető alkotása A Hely címmel került a mozikba.
Hetven év múltán elevenítsük fel ezt a léleképítő módszert, hogy szemtől szemben Jézussal, sokakat elérve, együtt imádkozhassunk népünk ébredéséért és egyházunk megújulásáért a reformáció második félezredének kezdetén!
Brassó – Kevesen ismerték. A legtöbben nem is hallottak róla. Haláláról a brassói többségi sajtó sem írt. Noha ő volt a 20. század legavatottabb szász levéltárosa, helytörténésze. Ha ugyan szabad helytörténészként aposztrofálni azt, aki az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb vallási, ideológiai, oktatási folyamatának, a reformációnak a kezdeteit kutatta ott, ahonnan az Erdély-szerte kisugárzott.
Idén százhetven éves a honvédség, az 1848–49-es szabadságharc evangélikus hőse, Görgey Artúr honvéd tábornok pedig kétszáz éve, 1818. január 30-án született. Május utolsó vasárnapján, a magyar hősök emlékünnepén országszerte megemlékeztek honvédő katonahőseinkről.
Átisteníteni a világot. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Missziói Bizottságának tagjai Miskolcra utaztak, hogy az evangélikus lelkészi hivatalban találkozzanak a helyi felekezetek lelkészeivel, előkészítendő az októberi missziói napot.
Az Andrási Andor – aki maga is a Sztehlo-gyerekek közé tartozik – és Laborczi Dóra által szerkesztett könyv tulajdonképpen portrékötet. A megszólalók nemcsak arról mesélnek, hogy miként élték meg gyerekkoruk ezen időszakát, hanem a későbbi sorsukról is értesülünk.
„A dolgozatban egyszerre veszi nagyító alá a láthatatlant és láthatót, felerősítve mindkettő önálló, autonóm és megkérdőjelezhetetlennek tűnő világát” – fogalmazott Mézes Zsolt doktori értekezéséről az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) tanévzáró ünnepi ülésén Seresné dr. Busi Etelka. Alábbiakban a Valláspedagógia Tanszék egyetemi docensének laudációja olvasható.
„A doktori értekezés az ószövetségi teológia tárgykörén belül egyszerre vonja be az olvasót a bibliai hermeneutika fölöttébb érdekes világába, ugyanakkor a kultúra–társadalom–teológia izgalmas párbeszédébe is” – fogalmazott Verebics Éva Petra doktori értekezéséről az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) tanévzáró ünnepi ülésén Varga Gyöngyi. Alábbiakban az Ószövetségi Teológia Tanszék vezetőjének laudációja olvasható.
Az egyházak Európa-szerte csalódottságuknak adtak hangot az Európai Unió csúcstalálkozóját követően, amely javarészt a migráció kérdésével foglalkozott. Torsten Moritz, az Európai Egyházak Migrációs Bizottságának (CCME) nemrég megválasztott főtitkára kritizálta az Európai Tanács június 28-i ülésének döntéseit: „A csúcstalálkozón ismét elszalasztották a lehetőséget arra, hogy megvitassák, miként lehet minden fél számára sikeres a menekültek érkezése és integrációja. Ehelyett illuzórikus tervekről egyeztettek, hogy kívül tartsák az embereket a kontinensen.”
„A sokféle hangjelzés közül azonban egy volt, melyet a falu apraja-nagyja nagyon komolyan vett. Ez pedig a félre vert harang vészjelzése, mely rendesen árvizet vagy tűzvészt jelentett.” Győri András Timótheus visszaemlékezését olvashatják.
„Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz." (Zsid 13,8) Isten igéjével hangolódjunk a Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozóra.
Debrecen – A születés hete debreceni ünnepe kapcsán egyházi embereket kérdeztek. Asztalos Richárd evangélikus lelkész gondolatait adjuk közre.
Az amerikai Wes Anderson az egyik legegyedibb stílusú kortárs filmrendező. Alkotásai mindig bizton számíthatnak a kritikusok és a filmbarátok figyelmére. Igaz ez a nemrégiben bemutatott, Kutyák szigete című animációs kalandfilmjére is.
A Lutheránus Világszövetség (LVSZ) Kölcsönös tanulás a vezetők cseréjén keresztül (Mutual Learning through Exchange of Leaders) elnevezésű projektjének a Magyarországi Evangélikus Egyházat érintő első lépésként dr. Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök és Buda Annamária diakóniai osztályvezető ellátogatott Nigériába. A nigériai vezetők magyarországi utazására szeptemberben kerül sor. Az LVSZ célja a projekttel a kapcsolatok és az egyházak világközösségének építése. Egyházi képviselőink kiutazásáról Buda Annamária útinaplójából a személyes gondolatokon keresztül jobban megismerhetjük a nyugat-afrikai országot és az ott élő evangélikusok mindennapjait.
Életem nagy égései között tartom számon azt a napot, amikor megtaláltam az ideális Jézust. A szüleimmel nyaraltunk egy észak-magyarországi városkában, amikor megpillantottam a múzeum hatalmas üvegfelületein tükröződni az arcát.
Írásomban nem a díszegyenruhás katonák által jól begyakorolt koreográfiáról fogok értekezni, hanem néhány olyan örvendetes impulzust szeretnék közkinccsé tenni, amelyeket az elmúlt napokban élhettem át. Az első a pünkösdöt megelőző szombaton Beledben a Soproni Egyházmegye új elnökségének, Ihász Beatrix esperes asszonynak és Sümeghy Péter felügyelő úrnak a beiktatása volt. Ezzel az alkalommal indult el kerületünkben az általános tisztújítás nyomán a következő hat évre bizalmat kapott megyei elnökségek szolgálatba lépésének szép, ünnepi sorozata. Éppen ebben az egyházmegyében úgy alakult, hogy teljes őrségváltás volt, vagyis az esperes és a felügyelő személyében is új vezetőért adhattunk hálát, és kérhettük rájuk Isten áldását.
Gödöllő – A múzeumok éjszakáján 10×10 címmel nyílt meg a gödöllői Levendula Galéria 10 éves születésnapját ünneplő kortárs képzőművészeti kiállítás.
Budapest – Miért ne lennél képes rá? címmel 2018. június 22-én, az Evangélikus Hittudomány Egyetem tanévzáró istentiszteletén és ünnepi ülésén tartotta dr. Szabó Lajos leköszönő rektori beszédét, melyet most teljes terjedelmében közzéteszünk.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Google+ oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház