Budapest – Miért ne lennél képes rá? címmel 2018. június 22-én, az Evangélikus Hittudomány Egyetem tanévzáró istentiszteletén és ünnepi ülésén tartotta dr. Szabó Lajos leköszönő rektori beszédét, melyet most teljes terjedelmében közzéteszünk.
Ezerszer olvastam már Simon Péter „mégis”-történetét, de sosem gondoltam bele, mit is hagy hátra Péter a Jézussal való találkozás napján.
Pelikán András soproni evangélikus lelkész „Te vagy a Krisztus, az élő Isten fia!” (Mt 16,16) alapján írt elmélkedését adjuk közre.
Igazán különleges élményben lehet része annak, aki még elmegy a július végéig meghosszabbított Body kiállításra. Az ember elámul a precízen kipreparált emberi testeken, és folyamatosan arra kell emlékeztetnie magát, hogy amit lát, az nem holmi mese csupán, hanem a valóság maga.
„A térség keresztényeit különösen is sok brutalitás érte. Ezen a pünkösdi istentiszteleten azonban ezernyi jelét látom az ő hitüknek és élni akarásuknak” – fogalmaz Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök, akinek szubjektív úti beszámolójából megismerhetjük Irak jelenét. Az írásból az is kiderül, hogy miként lehet valós segítséget nyújtani a térség nélkülöző lakosainak.
Itt találkoztunk először 1991-ben. A rendszerváltás utáni lendületben, ébredésben számtalan konferenciát, tábort, képzést szerveztünk. Jó néhányat a tiszadobi Andrássy-kastélyban és gyönyörű parkjában. Itt működött egy állami gyermekotthon. A roma származású kiskamaszokat nem lehetett nem észrevenni. Programjaink alatt megálltak az ajtóban, onnan figyeltek. Meghívtam őket a kézműves foglalkozásokra, éneklésekre, előadásokra, az esti tábortüzekre.
Hajlandó volna alkut kötni az ördög ügyvédjével? Eladná a lelkét egy áhított célért? Határhelyzetekben úgy tűnik, a válasz nem egyértelmű. Paolo Genovese olasz filmrendező 2016-os nagy sikerű, formabontó Teljesen idegenek című filmjével vált ismertté. A rendező újabb, pszichológiai-filozófiai kérdéseket feszegető alkotása A hely címmel került a mozikba. Kritika.
Időutazás! Ezt ígérte-ajánlotta az apuka, amikor az általam a Deák Téri Evangélikus Gimnázium diákjainak tervezett utazás helyszínének Erdély helyett Kárpátalját javasolta. Időutazás! – mondta újra. Azt hittem, tudom, miről beszél. Láttam már ökrös szekeret, lovas kocsit, házi barkácsban átalakított Daciát.
70 éve, 1948. június 16-án fogadta el a magyar országgyűlés az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényt.
A hátrányos helyzetű emberek sorsának jobbra fordulása iránt elkötelezett, tizenöt évvel ezelőtt fiatalon elhunyt Andorka Eszter evangélikus lelkésznőről elnevezett program 2017-ben támogatott projektjeit május 27-én mutatták be a Deák Téri Evangélikus Egyházközség gyülekezeti termében. Egyúttal bejelentették a 2018-ban odaítélt támogatásokat, amelyeknek célja az elesettek felkarolása, az előítéletek leküzdése és az egyház aktív társadalmi jelenlétének segítése.
Holokauszt-túlélőknek rendeztek találkozót Berlinben. Lebovits Imre és családja is részt vett ezen a találkozón. Élményeit az alábbi beszámolóban osztotta meg szerkesztőségünkkel.
A nyári szünet előtt a Biblia szociális tanításaiból kapunk útravalót: „A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek – tudtukon kívül – angyalokat vendégeltek meg.” (Zsid 13,2)
A templomdomb rézsűjén heverve unottan szedem a kamillát. Kitárt tenyerem négy ujja közé szorult virágfejeket letépve, méla undorral dobom a kantába. A néhány maroknyi, imént még viruló sziromlevelek fonnyadó kupaca elszomorít.
Budapest – Mit jelent ma Arany János lírája? Fabiny Tamás elnök-püspök és Prőhle Gergely országos felügyelő válaszolnak.
A címben feltett kérdést Paul M. Zulehner bécsi teológus provokatív könyvcíme, az Auslaufmodell (Patmos Verlag, 2015) ihlette, amely az egyház jövőjét vizsgálja Európában.
Győr – Világi Dávid történész, levéltáros, a győri Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjtemény vezetője írásából a győri Öregtemplom orgonájának történetét ismerhetjük meg.
Nagy izgalom és érdeklődés övezte a Mária Magdolna című film megjelenését, hiszen a Bibliának egy olyan alakját helyezte az események középpontjába, akit rengeteg félreértés és legenda övez. Kétségtelen, hogy újszerű az evangéliumi eseményeket Mária Magdolna szemén keresztül bemutatni.
Életem egyik legnagyobb tévedésére egy szekrényben ülve jöttem rá. Tízéves voltam, és olyan sokat betegeskedtem, hogy az orvos azt javasolta a szüleimnek: vetessék ki a mandulámat. Otthon a család sokáig tanakodott, mi legyen velem.
Nem felejtem a pillanatot: a fürdőszobában guggolok, velem szemben Lilla, és amíg én szárazra törlöm, ő mélyen a szemembe néz. „Hogy figyel engem!” – suhan át az agyamon, de aztán leesik a tantusz: pupilláimban tükröződő önmagát szemléli…
A Szentlélek az utcán is szól. Igazságérzetem nem hagyott nyugodni, és kissé indulatosan mentem egy értekezletre néhány hete. A metróból kilépve a járólapra írt Melanchthon-idézetre néztem… A nagy református püspök, Ravasz László gondolata is megszívlelendő.
„Befogad és kitaszít a világ.” (François Villon: Ellentétek balladája) Amikor hitoktatni kezdtem, huszonegy évesen, egy rendszerváltás után éppen csak éledező országban, nem jutott volna eszembe ez az idézet a munkámról. Lelkes és elsodorhatatlan voltam. Na jó, ez alig változott, csak ma nagyobb imaerő kell mindehhez.
„Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, akinél nincs változás vagy változásnak árnyéka.” (Jak 1,17; Károli-fordítás)
Egy gyermek érkezése nemcsak testi és lelki felkészülést igényel a szülőktől, hanem megváltoztatja a család pénzügyi helyzetét is. Míg az állami támogatások rendszere viszonylag ismert, addig sokszor kerül elő a kérdés, hogy kapnak-e gyedet, gyest a lelkészek is? Ki látja el a szolgálatot a településen, ha a lelkésznő szülési szabadságra megy? Illetve lelkésszé avatható-e egy végzett teológushallgató, ha éppen babát vár? Ezeket a kérdéseket jártuk körül lelkészekkel, édesanyákkal és édesapákkal.
Az Evangélikus Élet egyáltalán nem bulvárlap, most mégis egy igazi botrányt, ráadásul az egyházat érintő világbotrányt kell az olvasóval megosztanom. Ne gondoljon senki anyagi vagy erkölcsi visszaélésekre vagy valamilyen pikáns politikai tartalomra. A kereszt botrányáról szeretnék szólni. Arról, amelyről Pál apostol így ír: „…a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje. […] Nem tette-e bolondsággá Isten a világ bölcsességét? […] miközben a zsidók jelt kívánnak, a görögök pedig bölcsességet keresnek, mi a megfeszített Krisztust hirdetjük…” (1Kor 1,18–23)
Budapest – A Magyarországi Evangélikus Egyház X. zsinatának 18. ülésszakán, 2018. május 25-én a zsinati tagok elfogadták A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának tanúságtétele a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulóját követően – Anno Domini 2018 című szöveget, amelyet az ülésen dr. Hafenscher Károly terjesztett elő. Az alábbiakban ezt a tanúságtételt olvashatják.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény 2013. szeptember 1-jétől az általános iskolák első és ötödik évfolyamán és a hat évfolyamos gimnáziumokban a hetedik évfolyamon kötelezően választható tantárgyként bevezette az etikát, illetve a hit- és erkölcstant. E rendelkezés sok vitát váltott ki a közéletben, de még egyházon belül is, hiszen a megnövekedett óraszámok, feladatok olykor rendkívüli terhet róttak lelkészeinkre, hitoktatóinkra. A nehézségek mellett azonban sokan meglátták a feladat pozitív oldalát, hozadékát is, és a gyülekezetplántálást már a legkisebbeknél elkezdték, így gyarapítva aztán testvérekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel is egy-egy közösséget. Összeállításunkban az iskolai hittanoktatásban részt vevő evangélikus lelkészek véleményéből kötöttünk csokrot.
Az asszonyverés szünetel. Erdélyi lelkipásztortól hallottam a falujában élő cigányok fogadalmi szokásáról. A pap előtt ígéretet tesz valaki, hogy például két hónapig nem fogyaszt alkoholt. Ilyenkor az egész család, több esetben a rokonság elmegy a templomba. Ezt az ígéretet aztán halálosan komolyan veszi és betartja a családfő. Egy férfi azt ígérte, hogy két hónapig nem fogja verni a feleségét. Az asszony azóta is hálás a lelkipásztornak, hiszen az ő segítségével kapott nyolc hét békességet.
Erős fenntartásaim voltak a Nemzeti Lovas Színház János vitéz című előadása előtt. Pintér Tibor a bulvársajtó kedvelt figurája, megosztó személyiség. Vannak ugyanis, akik sztárként tekintenek rá, őrjöngésig rajonganak érte, és vannak, akiknek feláll a szőr a hátukon, ha csak meglátják őt, sikítva menekülnek. Milyen lesz mégis a darab, amelyben játszik? Milyen lehet lóháton vágtázva énekelni? Egy életre szóló élmény.
A kollégiumi lét egy életre meghatározó lehet a felsőoktatási tanulmányaink során, főleg, ha még szakkollégiumok keretében is bővíthetjük tudásunkat. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem kollégiumában 2016 decemberében alakult meg a Melanchthon Evangélikus Szakkollégium. Oktatási céljai között egyszerre van jelen a magas színvonalú, tudományos értékű képzés, kutatás, valamint a szaktudományok művelésében élenjáró egyetemi hallgatók egyházi kötődésének erősítése, tanulmányaik segítése. Ezt szeretnénk most bemutatni olvasóinknak, a diákoknak pedig kedvet csinálni a csatlakozáshoz.
A híres író a színműveiben kiválóan rajzolta meg az emberi konfliktusokat, gyöngeségeket, mindezt mesteri történetszövéssel és remek humorral, így aztán a színrevitel sikere garantált. Ezért az a színház, amelyik Molnár Ferenc-művet választ, szinte biztosra megy. Kérdés: mer-e kockáztatni és újítani? Márciusban két Molnár-premier is volt a fővárosban. A két előadás teljesen eltérő stílusú, mégis – vagy pont ezért – mindkettőt érdemes megnézni.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Google+ oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház