Animációs rövidfilmet készített Az utolsó vacsora címmel Rófusz Ferenc rajzfilmrendező. Az alkotást a tizennegyedik kecskeméti animációsfilm-fesztiválon vetítették először nyilvánosan. A légy című alkotásáért 1981-ben Oscar-díjjal jutalmazott alkotó negyven évet várt arra, hogy elkészíthesse a Leonardo da Vinci freskója ihlette animációs festményfilmjét.
Az evangélikus egyház pótolhatatlan értékeit őrzik a gyűjteményei. Vajon mit tudunk utódainkra hagyományozni? Meglévő és veszendő értékeinket meg tudjuk-e menteni? E kérdésekre válaszként az Evangélikus Országos Gyűjtemény (Levéltár, Könyvtár, Múzeum) 2017–2019 közötti gyarapodásának néhány példájával szeretnénk arra buzdítani egyházunk híveit, hogy egyháztörténeti értékeiket, egyházi fotóikat bízzák egyházi közgyűjteményeinkre.
Fenn, a kereszten túl. Szeretek a temetők csendjében sétálni. Nem a halottak napi „zarándoklat” idején, amikor mindig motoszkál ott valaki, inkább egy hétköznap délelőtt, amikor csak úgy süt a nap, és a sírok kis virágoskerteknek tűnnek az előrementek emlékére.
Egy család életében óriási változást hoz, amikor befogadnak egy kisállatot, és gondoskodnak a családtaggá vált kutyáról, macskáról, nyúlról, hörcsögről, madárkáról. Egy másik hatalmas változás akkor következhet be, amikor kisgyermek születik. A „falka” fontossági sorrendje ekkor ugyanis felborul, és mindenkinek meg kell találnia a maga helyét, új feladatát. A kis kedvencek titkos élete című film második részében a szórakoztatás mellett fontos és megszívlelendő emberi és „állati” gondolatok is szerepet kapnak.
Ülök a fóti evangélikus templomban, és hallgatom egyházunk kántorképző intézete idei első tanfolyamának kórusát. Bár én is itt nőttem fel, mégis minden évben megindít a tény, hogy a nyári szabadságok idején összegyűlik ötven gyermek és fiatal, akik tizenöt – többnyire náluk alig idősebb – oktató vezetésével két és fél hétig együtt muzsikálnak, imádkoznak, és közben közösséggé válnak. Hála érte Istennek!
„Az idén a magyarok 62 százaléka tervez nyaralást. A legtöbben (35 százalék) július második, valamint augusztus első felében (22 százalék)” – írta nemrégiben egy napilap, a 18–59 éves korosztály körében végzett reprezentatív kutatás eredményeit ismertetve. A pihenés bizony nem luxus: létszükséglet. Olyan biblikus tevékenység, amellyel Isten ajándékozta meg az embert. Már a Genezis arról tudósít, hogy miután Isten elkészült világot teremtő munkájával, megpihent a hetedik napon. S nem csupán pihent, hanem „megáldotta Isten a hetedik napot, és megszentelte azt…” (1Móz 2,3)
Gyerekkoromban nyáron ettük a dinnyét, ősszel a szőlőt, télen pedig az almát. Manapság, amikor faluvá zsugorodott a Föld, asztalunkra került gyümölcsök nem jelzik megfelelően az idő múlását. Másképpen haladunk. A természet szívverését se érezzük, helyette az atomórák rezgése szabdalja életünket – nehezebb is lett a várakozás.
Robert Waldinger, amerikai pszichiáter, a Harvard professzora 2015-ben a TED közönsége előtt számolt be annak a hetvenöt évig tartó kutatásnak az eredményeiről, melyet a Harvard munkatársaival folytatnak. A kutatók hetvenöt éve vizsgálnak embereket, hogy fényt derítsenek a boldog élet titkára. Az eredményeik távol állnak a meglepőtől, azonban komolyan elgondolkoztatnak mindenkit arról, hogy mi igazán fontos az életben.
„Álmodtam, de valóság volt” – fogalmaz egy New Yorkba elszármazott magyar túlélő a holokauszt borzalmairól. A nemrég elhunyt Hermann Ildi fotóművész emigráns holokauszttúlélők visszaemlékezéseit gyűjtötte kötetbe, fotóival illusztrálva. A Hiányzó történetek – New York-i magyar zsidók történetei szívbe markoló, felkavaró olvasmány.
Az 1989. év nemcsak Magyarország életében hozott rendszerváltozást, hanem életembe is sok mozgalmas dolgot hozott el. In medias res: mi úgy mentünk ki Svájcba, illetve Izraelbe 1989 őszén, hogy nem is sejtettük, már nem abba az országba fogunk megérkezni, ahonnan elindultunk. Közben történt meg ugyanis a rendszerváltás.
A lelkivezetés kézikönyve címmel a Luther Kiadó gondozásában frissen megjelent kötet nem előzmény nélküli: egyházunk könyvkiadója 2013-ban Owe Wikström A kápráztató sötétség című, a lelkivezetés elméleti és gyakorlati kérdéseit taglaló szakkönyvét adta az érdeklődő olvasók kezébe. A Heikki Kotila szerkesztette tanulmánykötet szintén azt célozza, hogy a lelkivezetés tartalma és különböző formái minél inkább ismertté váljanak azokban az egyházakban és vallásos közösségekben, amelyek korábban kevésbé voltak nyitottak ennek kétezer éves gazdag hagyományára.
Idén is összejöttünk, egykori kőszegi gimnazista osztálytársak, egy nem kerek évfordulóra Kőszeghegyalján, Bozsokon. Negyvenhét év után először most úgy, hogy ki-ki hozhatta magával a házastársát, családtagját is. A bearanyozódott gimnazistaidőről szóló nosztalgiázás így egészségesen csökkent, többet beszéltünk a máról, és kevesebbet magasztaltuk fiatalságunk nagy tetteit. Jobban odafordultunk egymáshoz. Az igazi meglepetés azonban nem ez volt számomra, hanem egy „beszólás”.
Még ma is felcsillan azoknak a szeme, akik részesei lehettek, ha szóba kerül közöttük a harmincöt évvel ezelőtti esemény, a Lutheránus Világszövetség hetedik, 1984-ben Budapesten tartott világgyűlése. Különösen emlékezetes a megnyitó és a záró istentisztelet, amelyet a frissen felépült, de azóta tűzvészben elpusztult Budapest Sportcsarnok fogadott be.
A Paul Tillich evangélikus teológus által kifejtett „sötétbe ugrás” bátorságára van szükség, amikor például a Balatonra utazva az autó hátsó ülésén vagy épp a vonatülésen két – netán több – vakációzni készülő kisgyerek várja a fejest ugrást a nyárba... A szünidei gyermekterelgetés témakörét körüljáró kétrészes cikkünkben a nagy hőségre való tekintettel a kisgyermekes lét nem épp állóvizében mártózunk meg, és igyekszünk a mélyére evezni.
Ez a kicsiny madár mindig mozgásban van. A hosszú napokon akár hajnali három órától este kilencig repül, dolgozik. Így naponta több száz kilométert tesz meg. A madarak közül a fecske tartózkodik legtöbbet a levegőben. Repülés közben táplálkozik, iszik, fürdik.
„Amikor áldást mondunk a kenyér felett, megszülethet szívünkben a hála, ami összekapcsol az Élet forrásával, teremtő Atyánkkal”. Gáncs Péter nyugalmazott evangélikus püspök jegyzete a Kossuth Rádió Evangélikus félórájában, 2019. augusztus 19-én hangzott el.
Több mint kétszáz embert kérdeztek meg a Reformatus.hu munkatársai arról, szerintük milyen a jó lelkész. A legtöbben az őszinteséget tartották a legfontosabb tulajdonságnak, utána szorosan, egyszázaléknyi különbséggel állt az elfogadás, a képzeletbeli dobogó harmadik helyére pedig a hitelesség került. E kutatástól ösztönözve a Kötőszó blog evangélikus fiatalokat kérdezett: szerintük milyen a jó lelkész?
A győri evangélikus iskolai oktatás egyidős a gyülekezettel (16. század). A fejlődést ugyan megakasztotta, amikor Mária Terézia királynő 1749-ben megtiltotta a győri evangélikusok szabad vallásgyakorlatát (ekkor a gyülekezet templom és iskola nélkül maradt), de II. József türelmi rendeletét követően újraszerveződött a gyülekezet. Ekkor építették a templomot, a paplakot, a tanítólakást, az iskolát, és 1783-ban a győri evangélikus gyülekezet központi elemi iskolája – a szabadhegyi népiskola „anyaintézménye” – megkezdte a működését.
Az Útmutató mai igéje Zakariás próféta könyvéből szól hozzánk, és a virágvasárnapi eseményeket eleveníti fel: „Örvendj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán.” A középkor évszázadaiban ez a bibliai kép és a hozzá kapcsolódó ünnep sajátos szobor megalkotására ösztönözte a szobrászokat.
Augusztus 20-a államalapításunk ünnepe. Alábbiakban Jókai Anna Ima Magyarországért versét tesszük közzé, valamint azt a felvételt, melyen Kocsár Miklós és Jókai Anna alkotását Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy vezénylésével a Pro Musica Leánykar adja elő.
Simaházát, ha ma a térképen keressük, nem találjuk. A faluból 1974-ben elköltözött az utolsó lakó is. Ma egyetlen épület jelzi a kiürült falu emlékét, az evangélikus harangláb. Heinrichs Eszter jegyzete egy eltűnt településről.
„Azt hiszem, a világ okos emberek nagy hahotája közepette fog elpusztulni, akik azt fogják hinni, hogy mindez csak vicc” – fogalmazott Søren Kierkegaard dán teológus 1841-ben. Ha ma minden jel katasztrófára utal, miben reménykedjünk keresztyénként az ökológiai krízisek időszakában?
Bencze András, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettesének gondolatai az Evangélikus Élet magazin Égtájoló című rovatából.
Három gyerekkel elég komoly gondjaink lettek a takarókkal. A lányaink ugyanis rászoktak, hogy éjszaka „anya, félek!” szöveggel átzarándokolnak a mi ágyunkba. Nos, bár ez a természetes születésszabályozás tökéletes módszere volt, járt némi kényelmetlenséggel. Fekhelyünk ugyanis nem növekedett együtt a kicsinyekkel. Így egyre többször fordult elő, hogy ötünk alatt már siralmasan nyöszörögtek a rugók, a széleken le-legurult valamelyikünk, a takarókon meg valahogy nem tudtunk jól megosztozni az alvó csemetékkel.
„Az idén a magyarok 62 százaléka tervez nyaralást. A legtöbben (35 százalék) július második, valamint augusztus első felében (22 százalék)” – írta nemrégiben egy napilap, a 18–59 éves korosztály körében végzett reprezentatív kutatás eredményeit ismertetve.
A művészettörténeti kutatásban mára elterjedt az a felismerés, hogy nem véletlen az, hogy a Németország és Hollandia területén álló evangélikus templomokban több középkori emlékanyag – liturgikus felszerelés – maradt meg épen, mint más felekezetű templomokban. Az ok egyszerű: a régiségek megőrzése kifejezi a kontinuitást, a folytonosságot az apostoli egyház és az evangélikus egyház között. Ennek megfelelően – a lutheri tanításon alapulva – az evangélikusság mindig is megvédendő örökségként tekintett az elődeitől reá hagyott értékeire: ezt láthatjuk az erdélyi templomokra tekintve is.
Szarvason minden van! Sokszor mondják ezt rólunk, és nem ok nélkül, hiszen az evangélikus egyház szinte minden szolgálati ága fellelhető a szarvasi intézményekben és a gyülekezetekben is. Igaz ez az oktatásnevelés területén: az óvodától az iskolán át a gimnáziumig, sőt a népfőiskoláig. De majdnem az összes szociális szolgálat is megtalálható nálunk, és a gyülekezetek is sok dologgal foglalkoznak. Úgy gondoljuk, ez így van rendjén.
Lloyd C. Douglas (1877–1951) az egyik legnépszerűbb amerikai író, evangélikus lelkipásztor. 1942-ben megjelent regényének címe utalás arra, hogy a kereszten szenvedő Jézus köntösére sorsot vetettek a római katonák (vö. Mt 27,35; Mk 15,24; Lk 23,34; Jn 19,23–24). Így teljesedett be a Zsoltárok könyvének jövendölése: „Elosztották maguk között ruháimat, és köntösömre sorsot vetettek” (Zsolt 22,19).
A Bibliában időről időre olvashatunk hazugságról. Az emberi jellem gyengeségéről tanúskodna mindez? Nem feltétlenül. Olykor van, hogy a valótlant maga Isten teszi lehetővé. Lehetséges ez? Hiszen a Tízparancsolatban ez áll: „Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot!” Bibliai barangolás a hazugságok mentén.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház