Luthernek a hivatás, és elsősorban a világi hivatás témáját érintő írásai között A katona hivatásáról című könyve a legismertebb. Ehelyett most egy kevésbé ismert prédikációjából idézek, amely a Házi postillák kötetben olvasható. Ez a Szentháromság ünnepe utáni 5. vasárnap evangéliuma – Péter nagy halfogása (Lk 5,1–11) – alapján elmondott igehirdetésének lejegyzett változata. Luther ebben az egyházi és a világi hivatás kérdését egyaránt érinti.
Az M5 Püspökkenyér mostani adásában Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita és Steinbach József református püspök beszélgetett. A püspökök először a lelkészszentelésekről (ordináció) beszélgettek, majd a Holdra szállás 50. évfordulója kapcsán folytattak eszmecserét.
Van, hogy nehéz eljutni a templom ajtajáig. Van, amikor úgy tűnik, hogy csak elég elhaladni mellette, bekukucskálni a kulcslyukon. Aztán előfordul, egyszer csak úgy érzi magát az ember, be kell menni. Visz a kíváncsiság, az érdeklődés, milyen lehet odabenn? És van, amikor egyszerűen a saját lelkünk visz be. Ott kell lenni, le kell ülni. Csendet keresünk. Valami más csendet. Már nem a magunk csendjét keressük, nem a magány csendjét, hanem a templom csendjét, és olyan is van, aki az Isten csendjét keresi. A Szent erőterét, a Szent hangját, a Szent szeretetét és kegyelmét.
Az Operation World szerint 2020-ra az evangéliumi keresztyénség nyolcvan százaléka a világ déli részén lesz található. Ez Latin-Amerikát, Afrikát és Ázsiát jelenti.
A Harmat Kiadó nemrégiben interjúkötetet jelentetett meg Hit a vezetésben – 10 inspiráló beszélgetés címmel, amelyben a megszólalók többek között olyan kérdésekre kerestek választ, mint „Lehet-e hívő emberként megalkuvás nélkül üzleti sikereket elérni a mai Magyarországon? Van-e mód a beosztottak személyes fejlődését, sőt a társadalmi hasznosság szempontjait is figyelembe véve üzletileg eredményes vezetővé válni?”
Stefan Paas holland református missziológus Az utolsó idők munkásai című könyve arra keresi a választ, hogy gyülekezeteink miként tudnák integrálni a hitre jutott embereket. Látása szerint az egyházak többségének meg kell változnia ahhoz, hogy Istennek a világgal kapcsolatos erőfeszítését hűségesen visszatükröze. Sokféle útja van annak, hogy egy gyülekezet a maga módján missziói legyen. Azok az egyházak, amelyek elsősorban trükköket és tippeket keresnek, nem fognak eljutni a szükséges megújulásig.
Az Oscar-díjas angol filmrendező abszurd alaphelyzetre építette legújabb alkotását: egy baleset és egy globális áramkimaradás folytán a főhős az egyetlen a világon, aki emlékszik a legendás brit zenekar, a The Beatles dalaira. A nem átütő zenei tehetséggel megáldott énekes-gitárosdalszerző fiatalember idővel ráeszmél az ebben rejlő lehetőségre…
Az Alkonyat (eredeti címén: Twilight) egy 2008-ban bemutatott amerikai film, amely Stephenie Meyer azonos című regényéből készült. A nagy sikerű könyvet eddig húsz nyelvre fordították le, és számos díjjal dicsekedhet. Nálunk is kultusza van, ahogy a világ minden táján. Az amerikai írónő üstökösként robbant be az amerikai irodalmi elitbe úgy, hogy tinédzserek és felnőttek millióit hódította meg. Népszerűsége a hollywoodi sztárokéval vetekszik. A sikerszéria folytatódott, az Alkonyatot hamarosan további részek követték.
A magyar tudománytörténet legkiválóbb katonatudósainak egyike Markó Árpád. 1999 óta a Hadtörténeti Intézet és Múzeum falán – Pilch Jenőé és Gyalókay Jenőé mellett – az ő nevét is emléktábla őrzi, amelyet az intézmény akadémikusainak tiszteletére állítottak. Műveinek értékállóságát jelzi, hogy számos munkája reprint – illetve korszerűsített – kiadásban is megjelent, s főként a Rákóczi-szabadságharc katonai történetére vonatkozó alapvetései ma is megkerülhetetlenek.
Veszélynek tehetjük ki magunkat saját hibás hozzáállásunkkal? Hogyan lehet káros, amit a javunkra teszünk? Más valaki tapasztalataiból, gondolataiból tanulni nagyszerű, az első kérdés persze, hogy ki is az a valaki. A gondolatmenet, a nyomtatott betű tekintélye, az előnyös kép a hátsó borítón mind félrevezető is lehet.
Egy háromrészes igehirdetés-sorozat első része következik most. Mindhárom igehirdetés Jézus és Péter vízen járásának történetéről fog szólni. Az elsőben Jézus áll egyedül a víztükör tetején. A másodikban Jézus mellett Péter is a vízen áll. A harmadikban pedig Jézus továbbra is a víz felszínén van, Péter pedig süllyed a habokban. Egy sokak által ismert bibliai rész kibontása következik, nem a megszokott nézőpontból.
Az élménykeresztyénség végighúzódik a keresztyénség történetén, korunkban is jelen van, öröklődik és káros. Ebben az írásban az isteni jelekről lesz szó.
Van egy virágom. Nemrég kaptam. Nem tudom a nevét, és azt se tudtam, milyen igényei vannak, de mivel másnap már hervadni kezdett, rájöttem: mindennap locsolni kell. Öröm volt látni, milyen jól érzi magát. Aztán pár napra elutaztam egy konferenciára. Amikor hazaértem, szegénykém gyalázatos állapotban volt. Teljesen lekonyult. Nem ér ez már egy lyukas garast se, gondoltam, de azért meglocsoltam. Hátha! Pár órával később már látszott: van remény; reggelre pedig ismét pompázott. Öröm volt látni! Meg is álltam, hogy gyönyörködjek benne.
35 évvel ezelőtt, a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) budapesti nagygyűlése előtt került sor az LVSZ ifjúsági világtalálkozójára. Fabiny Tamás 1982 és 1984 között a nemzetközi előkészítő bizottság tagja volt. Visszaemlékezéseit a Luther Kiadó által 2018-ban megjelentetett Testvéreim és a nyáj című sorozat 1. kötetéből idézzük (26 – 31. oldalak).
Tavaly nyáron a Magas-Tátrában ismét lehetőségem nyílt lanovkázni. A mintegy kétezer-ötszáz méteres magasságba nyúló csúcsok alatt, a hegygerincre vágyó turistaként egyszerűen csak megváltottam a jegyem, beültem a sífelvonó nyitott ülésébe, és már mehettem is az akár tizenöt-húsz méter magas oszlopokra rögzített kötélpályán.
A Bach-hét művészeti vezetőjének, Kossuth-díjas karmesternek a beszéde a harmincadik budapesti Bach-hét megnyitóján, június 3-án hangzott el a Deák téri evangélikus templomban.
Újsághír (EvÉlet, 2019/23–24. szám): „Az Ez az a nap! felekezetközi mozgalom közel húsz éve gyűjti össze a Krisztusban hívőket, hogy – évente legalább egy alkalommal – többórás tömegrendezvénnyel demonstrálja: Magyarországon is van igény és van készség Isten dicsőítésére. Ebben az esztendőben június 1-jén telt meg a Papp László Budapest Sportaréna, amelynek színpadán délután négytől kora éjszakáig váltották egymást a Jézus Krisztus nevét a kortárs keresztény zene nyelvén magasztaló együttesek és szólisták. »Prózában« is számos igei üzenet elhangzott a nap folyamán, és – a hagyományoknak megfelelően – majd minden hazai keresztény felekezet képviseletében imádkoztak vezető lelkészek azért, hogy nemzettársaink találjanak rá Krisztusban a nap mottójaként felmutatott Igazságra (Jn 14,6).”
A személyiségi jogok védelmében mindig megváltoztatok néhány apróságot az írásaimban, hogy a szereplők ne legyenek felismerhetők. Most nem fogok. Úgy mesélem el szó szerint, ahogy történt.
Európában valószínűleg nincs olyan ország, amelynek valamely lutheránus közösségében Fabiny Tamás meg ne fordult volna: püspöki székesegyházban, ismerősök szórványközösségében, teológián, konferencia-központban vagy akár egy gyülekezeti gondnok konyhájában. Kis túlzással állíthatjuk: személyes ismerőse az európai evangélikusoknak. Ez lehetne a magánügye és saját szerencséje is, de élményeit nem tartja meg magának. A magyar evangélikus sajtó olvasói negyven éve rendszeresen értesülnek róla, hol járt, mit látott, és mi a véleménye minderről.
Néha a kevesebb szó sokkal többet mond, mint egy félórás imádság. Szívünk és lelkünk összes gondolatát bele lehet tömöríteni két rövid kis szóba.
Budapest – Árulókból hősök címmel A Hitler elleni merényleg a német nemzetpolitikában alcímmel jelent meg Prőhle Gergely országos felügyelő írása a Magyar Nemzet szombati számában. Ezt adjuk közre.
„A Szentháromság dogmája valójában az emberről is szól. Ha rácsodálkozunk Isten létének misztériumára, akkor felfedezhetjük emberi életünk titkát is” – fogalmazott Gáncs Péter nyugalmazott evangélikus püspök a Kossuth Rádió Evangélikus félórájában, 2019. július 22-én elhangzott jegyzetében. Alábbiakban a teljes szöveget közzétesszük.
„Tanuljátok meg tehát, szeretett testvéreim: legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra...” (Jak 1,19)
Esküvőszezon ON – avagy Isten áldásán és a sok boldogságon kívül mit kívánjunk az újdonsült házaspároknak? Egyáltalán mit tehetnek – illetve tehetünk mindannyian, frigyen innen és túl – a harmonikus életért?
1906-ban költözött a jelenleg is székházaként működő Üllői út 24. szám alatti épületbe az országos egyház. Ez az az épület, ahol negyven éven keresztül – 1909 és 1949 között – helyet kapott a Luther Otthon is, amely főiskolás fiúkollégiumként adott szállást a fővárosban tanuló evangélikus ifjúság számára.
A tanév végével legtöbb helyen a gyülekezeti alkalmak is „szabadságra mennek”. Az egyházi élet azonban nyáron sem áll meg. Lelkészeink a legnagyobb forróságban is folyamatosan szolgálnak; kinek több, kinek kevesebb a teendője. De mikor és hogyan tud a nyáj pásztora pihenni? Egyházunk néhány lelkészét kérdeztük arról, mivel tölti a nyarat, mennyire figyel oda tudatosan a kikapcsolódásra, megtervezi-e a szabadságát.
A napokban Fahidi Éváéknál jártunk feleségemmel. A 94 éves asszony elmondta nekünk, hogy szinte napra pontosan hetvenöt évvel ezelőtt indult el velük, zsidó családokkal a vonat. A debreceni téglagyárnál zsúfolták be őket a marhavagonokba. Szelíden és indulat nélkül beszélt, tényszerűen idézte fel emlékeit. Elmondta, hogyan kattogtak a vonat kerekei, miként ölelték át egymás csatakos testét. Rettenetes hőség volt akkor is. A gyermekek hamar kiszáradtak.
Évtizedekbe telt a társadalom számára, hogy elhiggye a tudósoknak: a cigaretta káros az egészségre. Hasonló történetet kell megélnünk a pornóval kapcsolatban is. Hiába lát napvilágot egyre több kutatás, melyek megcáfolhatatlanul bizonyítják a társadalomra, és egyénekre gyakorolt negatív hatásait, sokak képzeletében a pornó még mindig egy edukációs eszköz, ártatlan szórakozási forma. Cikkünkben szemérmesség nélkül, közelebbről is megvizsgáljuk a pornóipar hazugságait, a függőségtől kezdve a szexrabszolgaságig.
Sztehlo Gábor evangélikus lelkész 1944-ben 32 gyermekotthont hozott létre, melyekkel 1600 zsidó gyermek és 400 felnőtt életét mentette meg. A háború után az árván maradtak mellé befogadta a kommunisták által üldözött családok gyerekeit is, és pártfogoltjaival alapított egy gyermekköztársaságot, amely 5 évig működött, mielőtt államosították. Egy nemrég megjelent portrékötetben 27 egykori megmentettje mesél arról, hogy minden nehézség ellenére milyen idilli volt Sztehlo-gyereknek lenni: szeretet, békesség, jóság volt akkor is, amikor étel alig.
Kérem a kedves olvasókat, hogy először is vegyék elő a naptárukat, és jegyezzék elő szeptember 29-ét. Mostani írásomon keresztül ugyanis egy különleges evangélikus zarándokútra invitálom Önöket.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház