Nem fogászatra invitálom a kedves olvasót a furcsa címmel, hanem személyes és közösségi életünk mélyebb dimenziójába.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológus-lelkész szakos, végzős hallgatói által írt meditációkat olvashatják. Baranyay Bence a Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Egyházközségben végzi szolgálatát. Alábbiakban az ő írása segíti az elcsendesedést.
Ültem a Deák téri evangélikus templomban, és odaszögezett a padhoz Káldy Zoltán igehirdetése. Igazán fogékony korban voltam: kerestem önmagamat, célomat, hivatásomat. Telibe talált az a megfogalmazása, ahogy a kisfiúról beszélt, aki ahelyett, hogy elhajítaná, forró kezében szorongatja a hógolyót, amely így elolvad. A hit továbbadásának szükségességét illusztrálta így, és én tudtam: nem tarthatom meg magamban, amit felismertem, hanem azt meg kell osztanom másokkal. Nehogy elolvadjon az a hógolyó…
A post-it cédulák mögötti Istenről gondolkodunk ma. A címkéink által eltakart Istenről. Nézzük először a bibliai alapigét, melyből fakad ez a gondolat!
Életvédelem? címmel rendezett filmvetítéssel egybekötött beszélgetést a 777 blog, a Fiatalok az Élet Szolgálatában (FÉSZ), a CitizenGO és a Titkos Küldetés® március 18-án este a Rézkígyó kávézóban. Mikortól ember az ember? Hogyan kellene a társadalomnak az abortuszt fontoló anyákhoz fordulnia? Mi számít valódi segítségnek? A rendezvényről írt beszámolónkat olvashatják.
Az 1848. március 15-i pesti forradalom híre még aznap este eljutott Sopronba. Másnap megalakult a nemzetőrség, de a város az osztrák helyőrség miatt a szabadságharcban nem jutott nagyobb szerephez. A márciusi napok után azonban a soproni ifjúság szervezkedni kezdett, és a mozgalom élén az evangélikus líceum diákjai álltak. Írásunkkal rájuk emlékezünk.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológus-lelkész szakos, végzős hallgatói által írt meditációkat olvashatják. Rosta Izabella a Kecskeméti Evangélikus Egyházközségben végzi szolgálatát. Alábbiakban az ő írása segíti az elcsendesedést.
Kisfiammal voltam várandós, és a kórház folyosóján várakoztam. Egy lány állt tőlem nem messze tétován, nézegetve az ajtókra függesztett tájékoztatókat. Gondoltam, ultrahangra jött, talán majd szóba is elegyedünk. Végül tényleg megszólított, de mint kiderült, csak látszólag, szívtájék alatt volt egy az ügyünk…
„Írhatnál a világnapra az autizmusról megint valami hasonlót, mint tavaly” – írta a szerkesztő. Nekem meg komolyan gondolkodnom kellett, hogy mit is írtam tavaly. Visszakerestem. Ó, igen, a téli levélgyűjtés szépségeit taglaltam. Hú, mennyit küzdöttünk ezzel akkoriban! No de hol van már a tavalyi hó?! Én a földi állandóság megtestesítőinek tekintettem az autista kisfiamat meg a hasonlóan érintett társait, de már megint tévedtem.
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológus-lelkész szakos, végzős hallgatói által írt meditációkat olvashatják. Lukács Máté András a Maglódi Evangélikus Egyházközségben végzi szolgálatát. Alábbiakban az ő írása segíti az elcsendesedést.
Amint arról korábban hírt adtunk, február 10-én beiktatták püspöki hivatalába Kaisamari Hintikkát, a Finnországi Evangélikus Egyház Espoói Egyházkerületének új püspökét. Ez az ünnep rövid időn belül a harmadik püspökiktatás volt Finnországban, hiszen tavaly váltás volt nemcsak az Oului Egyházkerület élén, hanem az egész egyházat képviselő érsek személyében is. A ceremóniák képeit nézegetve feltűnőnek találhatjuk az északi püspökök díszes öltözetét. A püspöki hivatalnak olyan jegyei ezek, amelyekhez közép-európai lutheránus szemünk nem szokott hozzá, legalábbis nem evangélikus kontextusban.
Hét éve élem az életem generalizált szorongással,* pánikbetegséggel és szociális fóbiával. Mindez teljesen megváltoztatta az életemet. Már írtam és rajzoltam erről korábban is, és a reakciók, melyek érkeztek rájuk, azt mutatják, hogy rengeteg keresztény van, aki hasonló dolgokat él meg. Valószínűleg te is ismersz ilyeneket. Azt is tudom, hogy sokan közülük félnek beszélni másoknak a problémájukról. Ezért most – a saját helyzetemből kiindulva – összeállítottam egy kis listát arról, amit nem árt tudnod szorongással küszködő keresztény barátodról, családtagodról vagy ismerősödről.
Budapest – Az Evangélikus Országos Könyvtár műhelyéből megjelöléssel 2012 és 2014 után már a harmadik évkönyvet vehetjük kézbe. Mindháromnak a fedőlapján egy-egy fa szerteágazó ágait látjuk, amelyek a talányosnak tűnő címre utalhatnak: Bivio 2018. A latin bivium szótári jelentése ugyanis kétfelé ágazó út, útelágazás.
Még februárban, Valentin-napon történt. A kellemes napsütésben a HÉV-állomástól hazafelé sétálva egy kerítésoszlopra ragasztott sárga papírszívet vettem észre. Rajta csupa nagybetűvel egy üzenet: CSAK NEKED, alatta pedig egy kis szívecske.
Sokszor teszik fel nekem a kérdést, hogy miért nem beszélnek úgy az egyházban, hogy bárki megérthesse. Bevallom, eleinte nem nagyon tudtam, miért ne lehetne érteni azt, ahogyan mi, lelkészek beszélünk. Aztán megértettem.
Böjt 2019 – Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológus-lelkész szakos, végzős hallgatói által írt meditációkat olvashatják. Sinkó-Szabó Lilla a Vanyarci Evangélikus Egyházközségben végzi szolgálatát. Alábbiakban az ő írása segíti az elcsendesedést.
Ez most nem arról szól, hogy bárkitől is irigyelném a hosszú hétvégéket. Talán érdemes mégis elgondolkodni egy-két dologról az idővel kapcsolatban.
Úgy éreztem Nényei Pál „Az irodalom visszavág” című könyvének olvasása után, ideje újra egy klasszikust elővenni. Mikszáth Kálmán realista stílusát régen is szerettem, most egy novelláskötetéhez nyúltam. Álomba ringató, könnyed esti olvasmánynak kitűnő választás – gondoltam. Amikor „A málna” című elbeszéléshez értem, mégsem tudtam oly könnyen elszenderedni.
„Simon, Simon, íme, a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited: azért, ha majd megtérsz, erősítsd a testvéreidet! Ő így válaszolt: Uram, kész vagyok veled menni akár a börtönbe, akár a halálba is! Jézus azonban ezt felelte: Mondom neked, Péter: nem szólal meg a kakas ma, amíg háromszor meg nem tagadod, hogy ismersz engem.” (Lk 22, 31–34)
Böjt 2019 – Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológus-lelkész szakos végzős hallgatói által írt meditációkat olvashatják. Rosenbergerné Babka Anna a Hévízgyörki Evangélikus Egyházközségben végzi hatodéves szolgálatát. Alábbiakban az ő írása segíti az elcsendesedést.
A száz évvel ezelőtti események – mint az 1919-es Tanácsköztársaság – sokkszerűen érték az evangélikus egyházat. Első találkozása volt ez a „beköszönő” diktatúrákkal, amelyek visszatérő elemei voltak a századnak. – Czente Miklós írása az évfordulón.
„Hát nem ironikus? New Yorkban egy gyilkos, erőszaktevő, sorozatgyilkos, pedofil vagy iskolai lövöldöző nem kaphat halálos injekciót, de egy gyermek az anyja méhében igen. A halálbüntetést New Yorkban betiltották, de az abortusz a születés napjáig legális. A jogalkotóknak, akik ezeket a törvényeket alkották, egy napon számot kell adniuk Istennek az összes meggyilkolt életről. Isten kegyelmezzen!” (Franklin Graham)
Böjt 2019 – Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológus-lelkész szakos végzős hallgatói által írt meditációkat olvashatják. Vincze Délia a Szegedi Evangélikus Egyházközségben végzi hatodéves szolgálatát. Alábbiakban az ő írása segíti az elcsendesedést.
Februári jegyzetemben Lackfi Jánostól kölcsönzött szellemes képpel, H-vitamin-kúrára, azaz hálaadásra hívtam hallgatóinkat. De hiába viszünk be a szervezetünkbe éltető vitaminokat, ha egyidejűleg nem vesszük komolyan a méregtelenítést, azaz a megtisztulást mindattól, ami egész életünket, testünket, lelkünket terheli, bénítja, mérgezi.
Mögöttünk a házasság hete, melynek hatását nem könnyű felmérni. Egy héten át a legkülönbözőbb médiumok és rendezvények segítségével igyekeztünk megmutatni a házasság ajándékait, áldásait, de ugyanakkor nem hallgattunk buktatóiról, kríziseiről sem. De vajon mennyit ér, mennyit segít egy ilyen egyhetes kampány, ha utána következik ötvenegy hét, amikor a házasság gyakran csak mint elavult, meghaladott, lesajnált intézmény, mint népszerű vicctéma kerül elő a médiában éppúgy, mint a hétköznapi kommunikációban?
Böjt 2019 – Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológus-lelkész szakos végzős hallgatói által írt meditációkat olvashatják. Szemerei Benjámin a Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközségben végzi hatodéves szolgálatát. Alábbiakban az ő írása segíti az elcsendesedést.
Már sokszor gondolkodtam rajta, milyen jó, hogy nem nekem kell kitalálni, milyen legyen az időjárás. Rendes volt az Úristentől, hogy magára vállalta ezt a macerás munkát. Nyilvánvalóan a legrémesebb feladatok egyike lehet ez: az egyik ember strandra készül, hisz június van, a másik aratni szeretne, hisz június van, ellenben például aki nem bírja a tartós hőséget, az mihamarabb enyhülést kívánna, az se baj, ha záporral érkezik… De ami még ennél is rosszabb, hogy vannak igazán vacak idők is, amelyeknek senki nem örül.
Hazai és nemzetközi kutatások egyaránt foglalkoznak azzal, hogy miért hagyják el a fiatalok a keresztény egyházakat. Az okok között nagy fokú bizalomvesztés, megválaszolatlan, égető kérdések szerepelnek. A 18–29 évesek elvesztése egy olyan luxus, melyet az egyházaknak nem szabadna megengedniük maguknak.
„Isten megtapasztalásáról sajnos gyakran épp azokkal nehéz beszélgetni, akik önmagukat hívőnek tartják, és arról panaszkodnak, hogy manapság olyan kevés a hiteles keresztény” – olvashatjuk Martin Werlen felrázó gondolatát a Már késő című kötetében. A bencés szerzetes, nyugalmazott apát arról is szól, hogy az egyház legveszélyesebb ellenfelei nem az ateisták.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Google+ oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház