Fót – Budapest – A koronavírus-járvány miatt ezekben a hónapokban szinte minden tevékenység és program kényszerűen áttevődött az online térbe. Véletlen egybeesés, hogy éppen most készült el a Magyarországi Evangélikus Egyház Kántorképző Intézetének eleve kétféle verzióban – valóságosan is, virtuálisan is – tervezett énekeskönyv-kiállítása.
Elég hamar el szoktunk eddig a kérdésig jutni kicsikkel-nagyokkal egyaránt. „Te, aki beszéltél róla, aki úgy viselkedsz, mintha az ismerősöd lenne, mondd már el, akkor milyen is ez az Isten!” És alaposan feladja nekem a leckét ez a kérdés. Nem könnyű a válasz. Csöppet vigasztal, hogy Jézus is rengeteg példázatban beszélt erről.
„Magyarország 1100 éves történetének egyik legjelentősebb éve 1989” – olvasható a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján és a kiállítás nyitó szövegében. A harmincadik évfordulón a múzeum számos rendezvénnyel emlékezett meg erről az esztendőről, amelyek között a legtöbb embert megmozgató, leglátványosabb a Közös időnk című közösségi kiállítás volt. A partnerintézmények, magángyűjtők, ismert emberek és – ami a legszebb – magánszemélyek, múzeumlátogatók által gyűjtött tárgyakból, fényképekből, dokumentumokból és történetekből a múzeumok majálisán nyílt a tárlat, amelyet az év során tovább alakítottak. Ez az anyag adta az alapját az idén februárban megnyílt időszaki kiállításnak.
A rendszerváltozás új lehetőségeket jelentett a gondolkodásban, a képernyőn és az írott sajtóban való megjelenésben, egyáltalán mindabban, amit kommunikációnak nevezhetünk. Visszaemlékezve ezekre az időkre határozottan idézhetők fel azok az események, amelyek akkor talán lényegtelen, ma viszont annál fontosabb gondolatok, találkozások, beszélgetések, melyek alakították, formálták, valamiképpen meghatározták az elkövetkező 30 évet.
Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a szövetséges hatalmak 1945. január 20-án írták alá a fegyverszünetet, a második világháború utolsó fegyveres harcai pedig hazánkban április 13-án fejeződtek be, bár évtizedeken keresztül április 4-ről „szólt az ének”. A háború borzalmait túlélt emberek 1945 tavaszán felejteni akartak. Érthető hát, hogy a csepeli Weiss Manfréd-gyár munkásai között nagy sikert aratott a számukra szervezett, három éven át gazdag programkínálattal működő szabadegyetem. Ötletgazdája és motorja a gyár kulturális osztályára újonnan került munkatárs, Schelken Pálma volt. Az evangélikus újságíró, könyvtáros, tanár nevével később az Evangélikus Élet olvasói is rendszeresen találkozhattak a lap állandó szerzői között.
„Mester, elkészítetted már az adóbevallásodat?” – kérdezhette-e ilyet Jézustól. Látni fogjuk, talán nem is olyan abszurd ez a felvetés.
Budapest – A hazai evangélikusok egyszerre több olyan ziccert is lecsaptak, ami a járványhelyzetből némi leleményességgel kihozható.
„Szüleim azt mondták, hogy ha felnövök, akkor megadják nekem azt a szabadságot, hogy eldönthessem, miben hiszek” – meséli Gábor. Vallássérültekkel foglalkozó cikksorozatunkban olyan emberekkel beszélgettünk, akik neveltetésüktől és környezetüktől függetlenül úgy döntöttek, hogy mind Istentől, mind a vallástól, mind az egyháztól elhatárolódnak. Az a kérdés is előkerül, hogy egy egyházi iskolába járó diák miért nem találja meg a helyét a keresztény közösségben, egyházunkban. Az elhatárolódás okáról és a valláshoz való lehetséges visszatérésről szóló cikkünkben a téma érzékenysége miatt megszólalóink álnéven szerepelnek.
Nem titkolom, hogy közel huszonnégy évi szombathelyi lelkészi szolgálatom legnagyobb öröme, hogy a gyülekezet úrvacsorázó gyülekezetté nemesedett. Minden vasárnap és ünnepnap az oltáriszentség ünnepe is, és a gyülekezet örömmel veszi az úrvacsorát. Miként lehet ezt még a filiában is megvalósítani?
Ahány élethelyzet, annyiféleképpen éli meg minden család az online oktatást. Nincsenek ezzel másként a lelkésznők sem, akiknek ebben a különleges helyzetben nemcsak a szolgálat új módjait kell megtalálniuk, hanem a gyermekeik online oktatását is menedzselniük kell. Cikkünkben Schaller Bernadettet és Balog Esztert kérdeztük arról, ők hogyan zsonglőrködnek ebben a helyzetben.
Budapest – Románné Bolba Márta evangélikus lelkész fejti ki gondolatait a halálbüntetés gyakorlatáról.
„Nem élhetünk egy országban úgy protestánsok és katolikusok, mint előtte évszázadokig, mintha semmi közünk nem lenne egymáshoz. Hiszen akkor Jézushoz sem lehetne semmi közünk” – vallja Hegyi Péter mérnök.
Dietrich Bonhoeffer életéről, sorsáról és állhatatos lelkigondozói szolgálatáról beszél Dr. Kinczler Zsuzsanna
Templomok, várak Alsópeténytől Zabarig. „A történeti Nógrád vármegyének a ma Magyarországhoz tartozó déli része hazánk műemlékekben egyik leggazdagabb vidéke” – olvassuk a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum közelmúltban megjelent reprezentatív kötetének bevezetőjében. A hit és a hatalom házai – Középkori templomok és várak Nógrád megyében című kiadványban ezek közül jó néhánynak feltárulnak a titkai.
„Sok minden nem mehet úgy tovább, ahogy eddig. Ám az nem kérdés, hogy a magvetés és a plántálás munkáját folytatnunk kell. Sok szép feladat vár majd ránk” – vallja Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke.
Cantate Domino canticum novum, olvassuk a 96. zsoltár 1. versének latin szövegében. Magyarul ez így hangzik: „Énekeljetek az Úrnak új éneket!” Innen kapta a mai vasárnap az evangélikus egyház gyakorlatában a Cantate, énekeljetek nevet.
Gyón – A Gyóni Evangélikus Egyházközségre is, mint a többi gyülekezetre, hirtelen szakadt rá az új kihívás: új utak keresése a gyülekezeti tagok eléréséhez. Az online világ eddig távol állt a gyülekezeti munkától, most pedig éppen ez van a legközelebb. Hirtelen minden megfordult ezekben a hetekben.
Bécs – Külhoni magyar evangélikus testvéreinket kértük meg arra, hogy videós üzenetben számoljanak be nekünk arról, hogyan élnek, hogyan éreznek és gondolkodnak a koronavírus-járvány idején. Dr. Wagner Szilárd Bécsből, a 16. kerületi osztrák gyülekezet orgonája mellől jelentkezett be.
„Krisztusban szeretett testvéreim otthon a monitor előtt!” Bizonyára nem egy lelkész kezdte ezzel vagy hasonló megszólítással húsvéti igehirdetését az idei ünnepen. Merthogy voltak igehirdetések. Isten igéjét sokan sokféle módon, de egy Lélektől indíttatva hirdették és hallgatták hazánkban is. És ahogy az ország nagyon rövid idő alatt megtanulta a digitális oktatás fogalmát és mindent, ami azzal jár, úgy tanulja az egyház népe az online istentiszteleteket. Vasárnap délelőttönként egyre több lelkész jelentkezik be online igehirdetéseivel, élnek a közösségi média nyújtotta lehetőségekkel. Járatlan úton tapogatózunk; lehet, észre sem vesszük, de új műfajokat teremtünk.
Megható olvasói írás érkezett a postaládánkba. Dr. Bencze Rékában dédapjának pincenaplóját olvasva érlelődtek meg az alábbi gondolatok.
A bibliaolvasó Útmutató mai egyik igéjét olvasom Ézsaiás prófétától: „A sötétet világossággá változtatom előttük, a göröngyös utat egyenessé” (Ézs 42,16b). Az érettségizőkhöz – és persze családjaikhoz és tanáraikhoz – szólok ma reggel.
Most, hogy zárva vannak templomaink és istentiszteleti alkalmaink áttevődtek az online térbe, néhány gondolatban megosztom személyes tapasztalataimat. Az első hetekben kereső voltam az online lelki tartalmakban. Olyan hirtelen zúdult rám a sok videós istentisztelet, imaóra, bibliakör, hogy szinte úgy éreztem elveszek bennük. Csak kapkodtam a fejem, vagyis inkább kattintgattam ide-oda. Ennek következtében rövid időn belül megduplázódott közösségi oldalamon a mentett tartalmak felülete.
A Hogy tetszik lenni? kezdeményezés a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Fesztivál Önkéntes Központ együttműködésében jött lére. A program célja, hogy a karanténban magukra maradt, magányos idős embereknek nyújtsanak társaságot fiatal önkéntesek segítségével. A Hogy tetszik lenni? törekvés főszervezőjét, Nagy Rékát telefonon kértük, hogy meséljen nekünk a mozgalomról.
Budapest – A napokban jelent meg a Háló-sorozat harmadik kötete és tekintettel a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetre, 2020. április 28-án Fabiny Tamás elnök-püspök, Prőhle Gergely országos felügyelő, Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és Mirák Katalin, a kötet szerkesztője, az MEE Tényfeltáró Bizottságának elnöke egy podcast adásban beszélgettek a könyvről, amelynek egyik szereplője dr. Harmati Béla. A nyugalmazott püspök ezzel kapcsolatban 2020. március 23-án íródott gondolatait juttatta el szerkesztőségünknek. Reméljük, hogy ha enyhül a járványhelyzet további, személyes beszélgetésekre is lehetőség lesz még a könyvvel kapcsolatban.
Budapest – A Luther Kiadó gondozásában jelent meg a napokban a Háló 3. kötete. Az újabb fejezetek a magyar állambiztonság és az evangélikus egyház kapcsolatából címmel megtartott könyvbemutatóra 2020. április 28-án 18 órakor került sor. Podcast adásunkban Fabiny Tamás elnök-püspök, Prőhle Gergely országos felügyelő, Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és Mirák Katalin, a kötet szerkesztője, az MEE Tényfeltáró Bizottságának elnöke beszélgettek a könyvről és annak hátteréről.
Négy évvel ezelőtt úgy próbáltam a Fasorban ballagó három osztály számára emlékezetessé tenni ezt a napot – az egyikbe történetesen a fiam járt –, hogy a végzősök képeit színes kartonra ragasztva kifüggesztettem az aulában. A két évvel korábban érettségizett nagylányom iskolájából lestem el az ötletet. Azt próbáltam így kifejezni, hogy ballagnak ugyan, de nem mennek el. Itt maradnak, mert ide tartoznak.
Rómában, a császári palota egyik épületének falán található egy II. századi rajz. Egy gúnyos rajz. Egy keresztre feszített, szamárfejű alak előtt borul le egy bizonyos Alexamenosz. A felirat ez: „Alexamenosz imádja istenét”. Nyilván ez a bizonyos Alexamenosz keresztyén volt, és így gúnyolták ki hitét, és egyúttal az egész korai keresztyénséget. A kép pikantériája, hogy egyúttal ez az egyik legkorábbi Jézus ábrázolás.
Ma, amikor a koronavírus-járvány a generációk együttműködését felerősítette – és erre örömteli módon nagyon sok pozitív válaszreakció született – különösen fontos, hogy szembesüljünk azzal, hogy milyen szocializációs jegyek határozzák meg a különböző korcsoportokat. Steigervald Krisztián Generációk harca című kötete erre kimondottan alkalmas olvasmány.
Mit jelent az evangélikus Luther-rózsa? Részlet Fabiny Tibor írásából.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala 
A MEE Youtube oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
Magyarországi Evangélikus Egyház