Skip to main content

2024. április 10. 15:01

Tapasztalatok első kézből

Budapesten ülésezett a Luther Márton Szövetség elnöksége

A szórványlét példa az evangélikus hit életképességére – vallja Michael Hübner, a németországi, erlangeni székhelyű Martin-Luther-Bund, azaz Luther Márton Szövetség főtitkára. Az elöljárót a szövetség elnökségének március 21-én Budapesten tartott ülése után kértük beszélgetésre.

Budapesten ülésezett a Luther Márton Szövetség elnöksége

– A szövetség elnökének, Fabiny Tamás püspöknek a meghívására tanácskoztak most Budapesten. Miként látja, mi a jelentősége annak, hogy Magyarország volt a helyszín?

– Az elnök meghívását követő budapesti látogatás alkalmat adott arra, hogy minden elnökségi tag első kézből, szemtől szemben találkozva ismerhesse meg közelebbről a Magyarországi Evangélikus Egyház diaszpóralétét. A konferencia helyszíne, az Evangélikus Hittudományi Egyetem kiváló kiindulópontot kínált, mert így az egyház teológiai képzéséről is beszélgethettünk az intézmény oktatóival. Kilencfős csoportunkat néhány hallgató is elkísérte a programokra. Az egyetem könyvtárának, a különböző szakokon tanuló diákok számára újonnan épült Luther Otthonnak, az országos irodának, valamint az Evangélikus Országos Gyűjteménynek a meglátogatásával értékes benyomást szerezhettünk a Magyarországi Evangélikus Egyház életerejéről – annak ellenére, hogy a találkozókra és látogatásokra csupán egyetlen nap állt rendelkezésre. Tényleg hálás köszönet illeti a vendéglátókat és az egyházban dolgozó testvéreket.

Budapesten ülésezett a Luther Márton Szövetség elnöksége

– Mik voltak a tanácskozás fókuszpontjai?

– Nem csak a találkozás és a látogatás volt a célja a budapesti elnökségi ülésünknek, bármennyire kellemes, hasznos és érdekes volt is. Az elnökség rendszeres feladata a szövetség munkájának megfelelő felügyelete és irányítása. Ezért először a 2023. évi beszámolót kellett megtárgyalni és dönteni róla. Ehhez azonban az is hozzátartozik, hogy gondosan megvitassuk a jövőben esedékes fejlesztéseket, azt, hogy milyen feladatokat és programokat lehet továbbra is jól és biztonságosan elvégezni. Hogyan alakulnak majd a szórványok igényei és szükségletei? És milyen források állnak majd rendelkezésre mindehhez? Milyen új prioritásokat kell meghatározni? Mindezek mellett volt idő arra is, hogy a németországi és a diaszpórában élő egyházak beszámoljanak az őket érintő aktuális kérdésekről.

Budapesten ülésezett a Luther Márton Szövetség elnöksége - Michael Hübner főtitkár

– A szövetség jelen van a posztszovjet térségben is. Miként jellemezné az ottani tevékenységüket?

– Ahogy a vasfüggöny leomlása előtt, a Luther Márton Szövetség ma is együttműködik az evangélikus egyházakkal kisebb-nagyobb projektekben –a lehetőségek és az igények függvényében – Közép- és Kelet-Európa valamennyi országában, illetve az egykori Szovjetunió területén is. Éppúgy igaz ez Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország esetében, mint Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában, Romániában, illetve Moldovában, Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban – egészen a Csendes-óceánig – és Oroszországon túl Georgiáig [több nyelvben Grúzia neve – a szerk.], Örményországban, Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban és Üzbegisztánban. Néhány országban már csak néhány és egészen kicsi lutheránus gyülekezet maradt, de nem szabad őket figyelmen kívül hagyni és elfelejteni.  

– Miért fontosak a szórványegyházak a német evangélikusoknak?

– A szórványlét a keresztény, protestáns és különösen az evangélikus egyház tényleges létformája a világban. A diaszpóraság a norma. Ez már régóta ismert tény, tulajdonképpen a reformáció kezdetei óta. Időközben ez a felismerés Németországban is terjed, még azokban a régiókban is, amelyekben a protestáns egyházak a közelmúltig évszázados hagyományokra tekintettek vissza. A diaszpóralét él az emlékezetben: amikor a Habsburg-uralom alatt a protestánsoknak évtizedekig bujkálniuk kellett, erdőkben kellett tartaniuk az istentiszteleteiket, de említhetem az ateista egyházüldözést is a kommunizmus idején – nemcsak az egykori Kelet-Németországot tekintve, hanem a hajdan szovjet uralom alatt álló összes országban –, és ez csak két alapvető példája a protestáns, lutheri hit életképességének. Ez a gazdag tapasztalat csak arra vár, hogy az egyházak további európai szintű, de különösen németországi fejlődéséről szóló jelenlegi vitákba bevigyük. Nemcsak szervezeti, fejlesztési kérdésekről van szó, hanem az imádságról, a Krisztusba vetett hit élő erejéről, amely újból meg akar mutatkozni. 

– Nyelvtanfolyamok, könyvsegélyek, teológiai konferenciák formájában nyújt támogatást a szövetség. Milyen szempontok alapján döntik el, hova küldenek támogatást, milyen projekteket karolnak fel?

– Szövetségünk célja, hogy „lelki és anyagi támogatást nyújtson a diaszpórában élő testvéreknek a gyülekezeti összejövetelekhez, népszerűsítse a lutheri teológiát, és elősegítse a lutheri egyház összetartozását”. Ez szerepel az alapszabályunkban a szövetség céljaként. Így az evangélikus szórványokkal kapcsolatos munka középpontjában a közösség támogatása és előmozdítása áll. Ennek eszköze a könyvterjesztés is, és ezért kínálunk nyelvi képzést, illetve támogatjuk a teológiai munkát is. D. Szebik Imre nyugalmazott püspök ehhez kapcsolódva emlékezett vissza most a budapesti találkozón a szövetség első németnyelv-tanfolyamára, amelyet 1983-ban tartottunk Erlangenben – ez a Lutheránus Világszövetség 1984-es budapesti világgyűlésére való felkészülés jegyében zajlott. Minden mást is igyekszünk támogatni igény és lehetőség szerint, ha az az egyház, a gyülekezet és a közösség fejlődését szolgálja. Ám az is igaz, hogy az igény jelenleg (még?) valamivel nagyobb, mint amennyi pénz minderre most rendelkezésre áll.

Budapesten ülésezett a Luther Márton Szövetség elnöksége

– És miből tudja finanszírozni a működését a szövetség?

– Sok magánszemély támogatja kisebb-nagyobb adományokkal a Martin-Luther-Bundnak és tagszervezeteinek a munkáját. A gyülekezetek olykor saját gyűjtést is indítanak, segítendő egyes projekteket és a szövetség tevékenységét. A diaszpóramunka egészének támogatására a németországi – valamint az ausztriai és a svájci – regionális egyházakban gyűjtenek a tagegyesületeken keresztül. Nagy összegű támogatásokat kapunk még a Németországi Protestáns Egyházon és a Lutheránus Világszövetség Német Nemzeti Bizottságán keresztül is.

– A Luther Márton Szövetség tulajdonképpen ernyőszervezet, amely összefogja a tagegyesületeket: a német tartományi egyházak és a külföldi egyházak különféle Luther-szövetségeit – mondta korábbi interjúnkban Fabiny Tamás. Mi a közös a sok nemzeti Luther-szövetségben? És miben más a szerepük?

– Az erlangeni központi iroda szervezi a szövetség közös programjait és projektjeit, például a német nyelvű teológiai és lelki irodalom terjesztését, a szórványból érkező vendégek számára évente németnyelv-tanfolyamot szervez, és teológiai konferenciát is kínál a diaszpórából érkező testvéreknek. Emellett számos kisebb-nagyobb projekt is létezik. Ezek – például – a haranglábak felújításának támogatásától kezdve a beteglátogatáshoz és a házi úrvacsoráztatáshoz szükséges eszközök beszerzéséig terjednek. Egyes tartományi egyházak egyes tagszervezeteinek vannak saját támogatottjaik, őket segítik az adományaikkal; például Bajorországból brazíliai missziós egyházi projekteket támogatnak. Svájcban a szövetség közös feladatain túlmenően más országok kiválasztott projektjeit is segítik, az ausztriai tagszervezet pedig például részt vesz az egyházi lektorok talárjának beszerzésében. Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában a szövetség tagszervezetei az adott ország nyelvén megjelenő könyveknek – például Luther Márton írásainak – a kiadását is segítik. Ez így van jól! Erős vár a mi Istenünk!

Ha érdeklik a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kapcsolatos hírek, események, szívesen olvassa interjúinkat, riportjainkat, iratkozzon fel hírlevél-szolgáltatásunkra.
Evélet banner 2024-23-24

Lelkigondozás

Névtár kereső

Térképes kereső