Hitmegélés, ámulat, krisztológiai fókusz, tanítványság – a hittudomány komplex összefüggéseinek jeleként visszatérő kulcsfogalmak ívelték át az előadások sokszínű témasorát.
Az április 3-án és május 5-én tartott két minikonferencián a tanulmányi előrehaladás sorrendjében mutatkoztak be a hallgatók. Az 1. évfolyam képviseletében Bognárné Horgosi Anikó (témavezetője Cserháti Márta) az őslakos alaszkai népek vallásosságát vizsgálta az orosz ortodoxia kulturális kontextusában. A közös kozmológiai elemek (a távoli Isten képe, a víz mint a tisztulás szimbóluma, a világok közti átjárás, a próféta és a sámán, a maszk és az ikon párhuzamai) izgalmas kérdéseket vetnek fel, amelyeket tovább színez a népi vallásosság gyakorlata.
Csercsa Balázs (témavezetője Kőszeghy Miklós) Ez 43,15 alapján az ariel kifejezés összefüggéseit elemezte. Isten jelenléte a sokrétű szövegi és tárgyi leletek tükrében tűz, tűzhely, frigyláda, illetve trón formájában is megragadható.
Hegedűs Attila (témavezetője Percze Sándor) az extázis teológiai értelmezése kapcsán utalt a púrimünnep zsidó hagyományára és a nyelveken szólás újszövetségi gyakorlatára, amely azt az elemi vágyat fejezi ki, hogy megszűnjön a gondolat és a jel közötti távolság, valami csak önmaga legyen.
Kovács Viktor (témavezetői Pángyánszky Ágnes és Szabó B. András) az evangélikus identitáskutatás társadalmi kérdésekre koncentráló szegmense alapján megállapította, hogy a válaszadók leginkább szociális kérdésekben várják az egyház üzenetét. A közteológiai témák kategóriákba rendezése szerteágazó módszertani kihívás a kutatócsoport számára.
A 2. évfolyamot képviselő Simon Réka (témavezetői Kodácsy-Simon Eszter és Percze Sándor) A spiritualitás dimenziója az ember életében című előadásában a vertikális és horizontális szent, a misztika és a szervezett vallás részben egymást fedő fogalmát rendezte komplex modellbe.
Sebők János (témavezetője Bácskai Károly) nyelvi szempontú elemzésében a futást a hívő élet metaforájaként tárgyalta a páli levelekben. Az ógörög nem nyelv, hanem kulcs – hangzott el a gyakorlati írásmagyarázók számára megszívlelendő iránymutatás.
Jasper-Makay Emese 3. évfolyamos hallgató (témavezetője László Virgil) Jn 6,53 – „Jézus így szólt hozzájuk: Bizony, bizony, mondom nektek: ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok a vérét, nincsen élet tibennetek” – hermeneutikai rétegeit fejtette fel a midrási homiletika és a szótériológia szemszögéből.
A 4. évfolyamos hallgatók sorában Gyurkó Donát (témavezetője Pángyánszky Ágnes) angol nyelvű gyülekezetépítési előadásában a tudatos tanítványságra nevelés metodista modelljét ismertette.
Mészáros Ildikó (témavezetője Varga Gyöngyi) hamarosan műhelyvitára kerülő ószövetségi teológiai értekezésében Rudolf Otto numinózuselméletét alkalmazza az Exodus narratívájára. Referátumában a rituálékban is megélt sensus numinis mellett az irracionálist az immanenshez közel hozó sensus sanctus fogalmával jellemezte a szövetségkötést követő irracionális „túllétel” élményét.
A moderálást a doktorandusz-önkormányzat részéről két, tanulmányuk első szakaszának lezárásaként komplex vizsgára készülő hallgató, Nagy Szabolcs és e sorok írója végezte.
