Kultúra

A vitatható „álomesküvő” kifejezés mellett álomkiállításról, álomprojektről is bőven hallhatott, olvashatott az, aki jó ideje figyeli a Magyar Nemzeti Múzeum oldalait a közösségi médiában, vagy találkozott valamilyen felületen Simonovics Ildikó divattörténész, kurátor interjúival. A Magyar menyasszony címet viselő kiállítás és adatbázis példátlanul széles összefogásra épül, szerteágazó, a ...

Miként hatott az evangélikus egyház „szentjeként” számontartott Dietrich Bonhoeffer sorsa a teológiatörténetre, és hogyan hív ma is elköteleződésre és cselekvésre? Ezt a kérdést járja körül Wolfgang Huber nyugalmazott berlini püspök Dietrich Bonhoeffer – A szabadság felé vezető úton című kötete, és erről beszélgettek a május 16-ai könyvbemutató vendégei is.

Foglalkozik Pilinszky János életművével, volt Kertész Imre közeli munkatársa, írásainak gondozója, számos korábban kiadatlan szépirodalmi mű sajtó alá rendezése fűződik a nevéhez. Az idén József Attila-díjjal kitüntetett irodalomtörténész, szerkesztő, Hafner Zoltán az Evangélikus Országos Gyűjtemény tudományos munkatársaként ez év elejétől az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár irodalmi szempontú...

Sietősen, mégis ráérősen járta végig az angyalok útját az a közel negyven érdeklődő, aki május 11-én részt vett a Luther Kiadó által szervezett irodalmi sétán a főváros szívében. Az Angyalok nyomában két keréken és gyalog című programon két színművész, Pokorny Lia és Ötvös András olvasott fel Koczor Tamás evangélikus lelkész Sietős történetek, illetve Ráérős történetek című könyvéből.

Különleges eseménynek ad otthont a budapest-fasori evangélikus templom: Benned szól a dal – 25 év az Omegában címmel Szekeres Tamás lép fel május 11-én 18 órától. A szervezők minden érdeklődőt és minden generációt szeretettel várnak az ingyenesen látogatható koncertre.

Egy szófogadó, engedelmes fiúcska, egy busz utazóközönsége  és egy szó, amelynek nem kellett volna elhangoznia. Füller Tímea írása.

Miről is szólhatna a Cantate rovat írása Cantate vasárnapján, ha nem a gyülekezeti éneklésről? Immár több mint két éve annak, hogy elindult egyházunkban az énekeskönyv-megújítás folyamata. Olvasóink most ebbe a nagylélegzetű munkába nyerhetnek betekintést, méghozzá abból az alkalomból, hogy készül az első próbafüzet, új énekekkel.

„Elképesztően izgultam, sőt egy másik hamis jegyet is vittem magammal az Erasmus-ösztöndíjjal kint lévő évfolyamtársamnak, aki ezzel utazott vissza. A Kék Pelikan főszereplőitől vettem akkoriban ezeket a jegyeket, így ismertem meg őket és a vásárlás és felhasználás folyamatát is” – mesélte filmjének személyes tapasztalat adta hátteréről Csáki László rendező.

Mit keres ez a könyv a Luther Kiadó kínálatában? – zakatolt bennem szinte folyamatosan a kérdés, miközben Sigrid Undset norvég írónő Kristin Lavransdatter-trilógiájának első részét, a Koszorút olvastam. Csak a kötet utolsó lapjaihoz érve, az utószóból értettem meg, miért lehet helye, létjogosultsága a főként egyházi-teológiai tematikájú kiadványok mellett.

„Számomra igazi, fentről jövő ajándék az értékteremtés és az a lehetőség, hogy részese lehetek olyan kiadványok elkészítésének, amelyek másoknak lelki élményt nyújtanak” – fogalmaz Boda Zsuzsa, a Luther Kiadó munkatársa, aki olyan szívet melengető olvasói visszajelzéseket ismertet, amelyek képet adnak arról, milyen utóélete lehet egy-egy könyvnek.

Érzelmek és racionális érvek feszülnek egymásnak, amikor a romló vagy akár kimondottan veszélyeztetett állapotú evangélikus templomokra gondolunk. Az egyház küldetése az élő kövek felé szól, de ott az a hatalmas épített örökség, amely azért létezhet, mert voltak emberek, akik egykor valóságos kövekből álló hajlékokat akartak építeni az Úristennek. Kinek a felelőssége megőrizni azokat az épülete...

„Erőssége vagy a nincstelennek, erőssége a szegénynek a nyomorúságban, oltalom a zivatarban” (Ézs 25,4) – olvasható héberül a sokszor idézett bibliai mondat azon az aranyozott ezüstkelyhen, amelyet az 1838-as pesti árvíz egyik izraelita túlélője hálából készíttetett a pesti evangélikus egyház lelkésze számára, mivel a lutheránus közösség templomában a vészben ő is menedékre talált. A Pest város...

Halmozódó hazugságok, ki és meg nem beszélt problémák, végül családok összeomlása elevenedik meg a Centrál, illetve a Belvárosi Színház színpadán. Mindez mai, olykor igencsak trágár nyelvezettel, de a mindkét drámában jelen lévő pattanásig feszült idegek miatt ez érthető és indokolható. Azért is elfogadható, mert az éveken át elkendőzött feszültségek és csalások felszínre kerülése után nagyon n...

Népszerű teológia rovatunk írása a magyar irodalom egyik költőóriásának – vagy ahogy a szerző nevezi, a 20. század magyar Jóbjának –, József Attilának az istenkeresését állítja a középpontba.

Jézus elgyötört teste a kereszten azt az összetört lelkiállapotot mutatja fel, amely sokak számára ismerős lehet: az elhagyatottság, a szorongás, az esendőség, a megalázottság sokak által megélt állapotát. Ezt ábrázolja Nagy Zoltán nyugalmazott orvosprofesszor Krisztus a kereszten című festménye is, amelyet néhány hete a Magyarországi Evangélikus Egyháznak ajándékozott. A kép jelenleg az Északi...

A Budapesti Fesztiválzenekar Kompasszió – J. S. Bach Máté-passiója és más szenvedéstörténetek című nagyheti hangversenyéhez kapcsolódva március 25-én ökumenikus, vallásközi kerekasztal-beszélgetés zajlott a Művészetek Palotája Üvegtermében.

Nemrégiben jelent meg a Luther Kiadó gondozásában a Nobel-díjas norvég írónő, Sigrid Undset trilógiájának, a Kristin Lavransdatternek az első része, a Koszorú című kötet. A március 22-i budapesti könyvbemutatón a Huszár Gál könyvesboltban a kiadó képviseletében Isó M. Emese művészettörténész, a Credo folyóirat főszerkesztője Patat Bencével, a kötet fordítójával és az olvasás népszerűsítését szí...

Két igazán lélekre ható új filmet ajánlunk most olvasóink figyelmébe. Böjtben ételt népszerűsítő mozit javasolni talán tiszteletlenségnek tűnhet, de A szenvedély íze című francia dráma a főzés tudománya mellett leginkább az egymás iránti tiszteletről és szeretetről szól. Ahogy a magyar Valami madarak című alkotás is, melyben magukra hagyott generációk tagjai találnak egymásra.

Az Evangélikus Országos Gyűjtemény – szerteágazó jubileumi Petőfi-projektjének egyik utolsó mozzanataként – március 15-éhez kapcsolódva középiskolások számára hirdetett meg költőversenyt, melyre 7–12. osztályos diákok jelentkezését várták. A döntőt március 22-én rendezték az Evangélikus Országos Múzeumban.

Minden érzékre hat a már összeszokott szerzőpáros, Gryllus Dániel és Lackfi János legújabb közös alkotása, az Itt járt a földön című dalciklus. Zenei anyag és képeskönyv született egy – szó szerint – álomból, mely az evangéliumi üzenet valóságosságát hivatott megmutatni hanggal, képpel és verssel.