Online ülésezett a Magyarországi Evangélikus Egyház XI. Zsinata. A május 26-i ülésszakon a zsinati küldöttek elfogadták egyházunk 2022. évi beszámolóját és a 2023. évi költségvetés módosítását, döntöttek a Finnországi Evangélikus Egyházzal való testvérkapcsolati szerződésről, valamint határozatot hoztak egyházunk gazdasági önállóságának előmozdítása érdekében.
Nyitóáhítatában Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke Zak 4,6b („Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek Ura”), illetve Dávid és Góliát története alapján elmondta: az egyház ma is az „esélytelenek esélyével” néz szembe korunk kihívásaival, ugyanakkor az Úrtól van oltalma és segítsége.
Az első ülésen a zsinati tagok megemlékeztek a testület közelmúltban elhunyt volt nem lelkészi elnökéről, Thurnay Béláról. Elfogadták az előző ülésszak jegyzőkönyvét, és tájékozódtak a beadványokról, valamint a lejárt határidejű zsinati határozatokról. Abaffy Zoltán nem lelkészi elnök ismertette a zsinati elnökség utóbbi hónapokban folytatott tevékenységét, majd Ittzés Gábor, a teológiai bizottság, Tengölics Márta, a törvény-előkészítő bizottság és Tölli Balázs, az ügyrendi bizottság elnöke tartott beszámolót.
Tovább erősödnek a finn–magyar kapcsolatok
A zsinati ülés a Finnországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház által megkötendő testvérkapcsolati szerződés szövegtervezetének megtárgyalásával folyatódott. Fabiny Tamás elnök-püspök az előterjesztésében visszatekintett a finn–magyar kapcsolatok közel egy évszázados múltjára. A dokumentum szorgalmazza az egyházközi együttműködéseket, a testvérgyülekezeti és testvér-egyházkerületi kapcsolattartást, a tanulmányi ösztöndíjak megerősítését, valamint a szélesebb együttműködést a finn egyházi szervezetek és egyházunk között.
A zsinat a megállapodást egyhangúlag jóváhagyta, és felhatalmazta az országos elnökséget a megállapodás aláírására.
Közös válaszkeresésre buzdítva
A zsinat ugyancsak Fabiny Tamás előterjesztésében tárgyalta az Igazságot szólni szeretetben című nyilatkozat érdemi feldolgozásának lehetőségeit. Az elnök-püspök hangsúlyozta: „A hermeneutika tudományával kapcsolatos kérdések, a 20. századi paradigmaváltás teológiai szempontból is komoly jelentőséggel bírnak.” Ezért is fontos, hogy egyházunk a Szentírás és a hitvallásaink alapján teológiailag átgondolt válaszokat adjon korunk társadalmi és etikai kérdéseire.
Az előterjesztő kiemelte a zsinati vitanapot, valamint a személyiségvédelmi munkacsoport létrejöttéről is szólt. Hangsúlyozta, hogy szükséges a megalapozott, széles körű teológiai és ismeretterjesztő munka, amely kiterjed nemcsak a tudományos publikációkra, a képzésekre, de a hittankönyvek felülvizsgálatára is. A zsinat a jelentést tudomásul vette.
Felelős gazdálkodás
A zsinat Prőhle Gergely országos felügyelőnek és Csorba Gábornak, az országos iroda gazdasági osztálya vezetőjének az előterjesztésében, általános és részletes vita keretében tárgyalta egyházunk 2022. évi beszámolóját és 2023. évi költségvetési törvényének a módosítását. Az előterjesztésből kiderült, hogy egyházunk gondosan használta javait. Az átlátható, a jelenlegi gazdasági környezet kihívásait figyelembe vevő előterjesztéseket a zsinat elfogadta.
Nem változik a zsinati teológiai bizottság hatásköre
Élénk eszmecsere jellemezte a teológiai bizottság helyéről, szerepéről és jövőjéről szóló általános vitát. Hafenscher Károlynak, a zsinat lelkészi elnökének előterjesztése értelmében a teológiai bizottság országos javaslattevő munkacsoporttá alakult volna. A vita keretében számos érv és ellenérv felmerült. Az előterjesztő az előterjesztést visszavonta.
Erősödő felelősségérzet
A népmozgalmi adatok alapján bár az egyháztagság száma csökken, az egyházfenntartói támogatás mértéke mégis jelentősen nő – mutatott rá Fábri György. Előterjesztésében az Északi Evangélikus Egyházkerület felügyelője hangsúlyozta: ez jól mutatja, hogy a hívek a megváltozott gazdasági helyzet ellenére is egyre nagyobb felelősséggel viseltetnek az egyház felé.
Egyházunk hitéleti gazdasági önállóságának stratégiája részeként a zsinat döntött arról, hogy az egyház mindenkori költségvetésének és beszámolójának váljon részévé a gyülekezeti gazdasági önfelelősség aktuális helyzetének áttekintése. A testület felkérte az országos presbitériumot, hogy a gyülekezetek önfenntartási képességéről készüljön erőforrástérkép, és ezt ismertessék a 2024. februári zsinati ülésszakon. Továbbá a zsinat javasolja az egyházközségek presbitériumainak, hogy jövedelemarányosan határozzák meg az egyházfenntartói járulék mértékét. Ez a keresők esetében legalább 1,5 százalék, nyugdíjasoknak legalább 1,25 százalék, míg a többi, önálló jövedelemmel nem, de választójoggal rendelkező egyháztagnak legalább 0,5 százalék legyen.
A zsinati ülésszakot Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke zárta. A testület a legközelebbi, tizenötödik ülését november 25-én tartja egyházunk országos székházában. Ekkor kerül majd sor – többek között – egyházunk 2024. évi költségvetési törvényének megtárgyalására, a népszámlálási adatok értékelésére, a lelkészképzés és a lelkészutánpótlás kérdésének megvitatására, a diakóniai stratégiához kapcsolódó törvényi módosításokra, valamint a következő, az ifjúságot fókuszba állító tematikus év meghirdetésére és a programfelelős kijelölésére.
